Vasárnapi Ujság – 1857

9. Vegyes tartalmu czikkek - Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. P. A. 26. oldal

26 egy lista, melly egy bizonyos évnek, — teszem legközelebb 1857-nek minden napjára szóljon és megmondja nekünk, mennyi időt kell egy jól járó órának mutatni, mikor az igazi Nap delel. — Világosabb lesz, ha egy illy listának Januárus első hetére (1857) illő töredékét igtatom ide : Januárius 1. napj.,mikor az igazi Nap delel, mut. az óra : 12 óra » » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. >> >> >> JJ >> >> >> » 12 12 12 12 12 12 3p 4p 4 p. 46 5 p. 13 5 p. 40 7 33 50 mp. 18 „ 6p. 6p. Ekkor hát az órának többet kell mutatnia. — Lássunk egy más példát, mellyben kevesebbet mutat és egyszersmind nagyobb a különbség. November 1. napj.,mikor az igazi Nap del., mut. az óra: 11 óra 43 p. 42 mp. » » 2. 3. 4. 5. 6. 7. >> >> >> 5> J> >> >> >5 11 „ 43 p. 43 11 „ 43 p. 44 11 „ 43 p. 46 11 „ 43 p. 49 11 „ 43 p. 53 11 „ 43 p. 58 Ha illy listánk van, hát még csak egy árnyékórára s ennek hiányában, sőt még biztosabban egy délvonalra van szükségünk, melly mikor delet mu­tat, az illető datumra a listában adott órára s perezre igazítjuk az óránkat, a mennyivel többet vagy kevesebbet mutatott annál, s mutatand másnap, har­madnap s a t. abból sietését vagy késését Ítélhetjük meg bízvást. Azt mondhatná ugyan valaki, hogy f'ölebb a délvonal készítését, mint valami hozzáférhetlen bajos dolgot jellemeztem. Az igaz, de esak az igen nagy pontosságú délvonalakról szólottam. Kisebb igényű és csak perczekig kivánt szigorral készült délvonalat könnyű húzni, 8 erre lelhet utasítást nem egy népszerű könyvben az olvasó. Közelebbről az „István bácsi" 1857. naptárá­ban is láttam egy módját a 170. lapon eléadva. Magam is közlendek másszor, mert most nincs hely reá. Adélvonalon kivül kellene még az érdeklett listája az úgynevezett Nap­egyenletnek. Ez külföldön minden valamire való naptárban megszokott lenni. Megtalálhatni továbbá a Littrow „Kalender fúr alle Stande"-jében, a bécsi délvonalra számítva. Magyar naptárban ellenben, bármílly hasznos volna is, egyetlen egyben sincs meg. Azon naptárakban, mellyeket magam számítot­tam ki, s a mellyek minden kiadónak szolgálatára állanak — ámbár igen ke­vesen veszik hasznát — 1858-ra ezt a listát is kiszámítottam, a budapesti délvonalra, melly egész Magyarországra szolgálhat e tekintetben, s igy a nap­tárakra előfizetők megkívánhatják e kelléket majd megszerzendő naptáraikban. Es még csak egyet. — Ha az embernek délvonala van húzva, a hold delelését is tökélyes biztossággal használhatja órája igazitására. Erre persze, hogy más ahoz való lista szükséges. De ezt is kiszámítottam én s beléfoglal­tam az 1858-ra szerkesztett naptári adataimban. Kinyomva 1857-re ugyan csak az én számitásom után meglelhetni a „Délibáb" nevü naptárban. Reménylem, hogy az 1858-ra adandó naptárak szerkesztői figyelemmel leendnek az itt mondottakra, én pedig a kegyes olvasóéba ajánlván értekezé­semet, jó sikert kívánok nekik s hasznos eredményét a jól osztott időnek. Brassai. TÁRHÁZ. Petőfi Sándor születéshelye s g-y érmékkor a. Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat újra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden ma­gyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után, mellyeket e tárgyban a V. U. f. évi I-ső számában közlöttünk, nem lesz többé bővebb felvilágosításra szükség. De a Pesti Napló egyik közelebbi számában tisztelt barátunk, Gyulai Pál, azon nemes buzgalommal, melylyel irodalmunk ügyei iránt viseltetik, birálat alá veszi lapunk emiitett közlését. Gyulai nem kétel­kedhetik ugyan a kis-kőrösi evang. lelkész, Sárkány János ur által közlött anyakönyvi adatok hitelességén, de azokból csupán annyit olvas ki, hogy 1823. jan. 1-én Petőfit csakugyan a kis-kőrösi egyházban keresztelték, miből szerinte még nem következik, hogy ott s akkor született volna is. Sőt, részint elhunyt költőnk müveinek némelly helyeiből, részint több barátja állitásaiból azt akarja következtetni, hogy Petőfi csakugyan a Kunságban, még pedig Félegyházán született, melly kath. községből ott lakó szülői a kis-kőrösi evang. egyházba voltak kénytelenek átvinni keresztelésre a gyermeket. Gyulai re­ményiette, hogy e gyanitásait alaposaknak fogja nem sokára bebizonyíthatni. Megvalljuk hogy bár mennyire méltányoltuk is t. barátunk igazság­kereső buzgalmát s bár átláttuk, hogy azon következtetéseknek, mellyet ő az emiitett anyakönyvi adatokból vont, első pillanatra lehet némi alapja; mind azáltal előre is, kevés sikert vártunk e tárgyban teendő lépéseiről, ha egyéb védokai nincsenek, mint mellyeket czikkében közölt. Mert p. o. hogy Petőfi egy Félegyházán irt költeményben ezt mondja . „Itt születtem; itt ezen a tá­jon," e költői szabadsággal irt sorból épen ugy lehet kiolvasni Félegyházát, mint Kis-Kőröst, melly valóban ott azon a tájon fekszik. Az pedig, hogy el­hunyt költőnk egy és más barátja most, annyi idő lefolyása után, homályosan mire emlékezik, ugy hiszszük még kevesebbet fog nyomni a latban. Nem is feszegetjük tovább e tárgyat, mert nincs rá többé szükség. Most ismét egy lépéssel tovább vagyunk s ujabb bizonyítékokkal szol­gálhatunk mindazoknak, kiket a lapunkban közlött adatok netalán még ki nem elégitének. E napokban vettük Szabadszállásról a következő hiteles tu­dositást : „Petőfi Sándor még mindig töredékes életrajzaiban több helyen ol­vastam, hogy ő a Kis-Kunságban, Szabadszálláson, született. Fölhánytam érette a születtek anyakönyvét, de Sándorunk születésére sehol sem akadtam. Tudakozódtam utána, s végre szüléire s az ő gyermekkorára vonatkozó némelly adatokat, jegyzőkönyv és elbeszélések után összeállitva, épen a Va­sárnapi Újság szerkesztőségéhez akartam beküldeni, a mikor a folyó évi első szám — a mit már én tudtam és közleni szándékoztam — Petőfi Sándor szü­letése helyét és idejét az érdeklett közönség tudomására juttatja.És így tudja a közönség, a mit bizonyosan tudni ohajtott; mind a mellett azt hiszem, nem lesz fölösleges szüleiről is szólni, annyival inkább, mert ha szüleiről szólok, ugyan akkor az ő gyermekkoráról is szólanom kell, mivel gyermekkorában az ő sorsa, szüleiétől elválhatlan volt. Petőfi atyja mészáros volt, s róla ez áll a szabadszállási lielv. hitv. egy­ház Házasodtak Anyakönyvében : „1818., julius hó 16., Petrovics István, Aszódról való, de most Szabadszálláson lakó szék-árendásnak, ki Aszódon lakó Hrúsz János, h. 1. Máriát jegyzette el, a 3-szori hirdetésről bizonyság­levelet adtam." 1821., novemberben, a mikor a bérlés ideje változik, Petőfi szülői Kis-Kőrösre költöztek, s egy bérlési szak alatt 1824. novemberig ott laktak. Ott született Sándor. 1824—30-ig a félegyházai széket birták, a mi­kor Szabadszállásra visszakerültek, s 1839-ig innen nem is távoztak el. — Kis-Kőröst illeti a Petőfi ott születéséből áradó dicsőség; de mi is szeretjük őt magunkénak vallani: mert köztünk növekedett, mert itt — Szabadszállá­son — járta alsóbb iskoláit, mert szülőinek birtoka itt feküdt.— Melly évek­ben iskolázott itt, jegyzőkönyvileg kimutatni nem tudom, mert az azon évek­ről vezetett jegyzőkönyv levelei sárkánynyá magasultak; de élnek tanulótár­sai, kik nagyon tisztán emlékeznek a jó módban növelt lion gatyás, halvány és vékony, de eleven fiúra, ki élénk kedvvel összenyargalászta velők az iskola tágas udvarát nemcsak, hanem apjának szilaj lovait is megnyargalta. — Ta­nítója volt a többek közt Ujlaky István, jelenleg gerjeni lelkész ur. — Meg­történt ugyan 7—8 éves korában, hogy atyjának jó emberei, Viczián János Kis-Kőrösre, Hábel nevű Kecskemétre magukkal elvitték a virgoncz fiút, de az azoknál lakás nem igen tartott tovább, mint szokott tartani az illy gyer­meklátogatás, s ismét haza jött szülőihez. — Elemi iskolái végezte után is, midőn Szent-Lőrinczen, Gyönkön, Pesten, Aszódon járta a felsőbb osz­tályokat, — Szabadszállás volt az édes haza, hol a visszatérőre a szülei karok ölelése várakozott; itt voltak az ismerős fiúk, a kikkel együtt játszotta el az iskolai szünnapokat. Illy szűnnapozása alatt történt egyszer vele, hogy midőn Gyönkről haza hozott könyveit, egy barátjának megmutatandó, az úgyneve­zett nagy szobából a lakószobába hozná által, a könyvek alá rejtett két darab százast, a könyvekkel együtt felmarkolva, a konyhában elvesztette; a mellyet a szolgáló észrevevén, szépen eldugott. Sándort a keserű pohár kiijretésétől mégis fölmentette a szolgáló, ki nem állhatva a sok zaklatást, a szobába visz­szalopta Sándor veszedelmét. — Itt volt Sándorunk szülőinek fekvő birtoka is, ház, föld, szőlő, a mellyek nagyobb részét Kis-Kőrösre költöztök előtt szerezték s birták 1838-ig. Ez év válságos volt rájok nézve, az árviz rommá tette házukat; bérlésük roszul ütött ki, megbuktak s el kellett adni mindenö­ket. A következő évben örök időkre elhagyták a Kunságot. — Nem azért ír­tamé soraimat, mintha Kis-Kőröstől Petőfit akarnám visszapörleni: bár afön­nebbi értelemben őt csakugyan magunkénak valljuk; hanem irtam azért, hogv a Petőfi életrajzát egész terjedelemben meg írni akarónak, gyermekkorára vonatkozó, némi csekély adatot tolla alá szolgáltassak. — Vörösmarty László. Köszönetet mondunk Vörösmarty László urnák e közérdekű közle­ményeért s óhajtjuk hogy példája követőkre találjon. Munkálódjék min­denki az adatok összegyűjtésén, mellyekből nemzeti emlékeinket felállíthas­suk. Akadni fog majd rendező kéz, melly e formátlan anyagot idővel művészi egészszé fogja teremteni. E tér az, hol igen sokat várunk tisztelt barátunktól. Gyulai Páltól is. ' p. A. Kakas Márton a színházban. XXXIII. Levél. Pix és Fott, vagy akarom mondani Pox és Fitt, víg­játék Egressy jutalmára. Azt mondja a nóta : „soha sem vétettem Székes-Fehérvárnak; mégis beállottam lovas katonának," mink sem vétettünk soha az indiai bilinek, mégis háromfertály tizenegyig néztünk egy darabot; mellyben bizonyos indiai Bili nevü ur vagy asszonyság játszik igen nagy szerepet, de soha sem jön a szinpadra, hogy láthatnék hát mi is : hogy kicsoda ő és micsoda. Egyéb­iránt jól tette, hogy nem jött elő, mert ő nagyon unalmas fráter, sokkal mu­latságosabbak azok az urak, a kik vele vesződnek; egy jókedvű csapodár miniszter, Fox, egy angol nábób, a ki elébb Indiákon keresett milliókat, az­után hazament a leányát megkeresni, azt perse mingyárt meg is találta; az­után oda akarta adni Pittnek, Foxnak, de biz azt se Fix, se Pox, se Pott, se Fitt sem semmiféle fatalis variatiója e nyelveket kétségbeejtő két névnek el nem vette sem az indiai biliért, sem az apa millióiért, sem az ő két saját szép

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék