Vasárnapi Ujság – 1857
1857-02-22 / 8. szám - Mi a farsang? E. I. P. 68. oldal / Elmélkedések
Mi A FARSANG? A farsang, — melly szó a német Faschingból van magyarosítva, — keresztyén időszámítás és naptár szerint minden európai nemzetnél azt az évszakot jelenti, melly Vízkereszt és Böjt között esik; mint emezt még nagy Gergely r. pápa (Kr. ut. 600 körül), hetven napról negyvenre alá csökkentette és állandóan meghatározta, — bezárólag hamvazó szerdával kezdetét vévén. A farsang minden keresztyén országban házasulásokra, menyegzőkre és tánczvigalmakra szokott fordíttatni, nemcsak falusi köznépnél, mellyre nézve illyenkor van szünidő minden mezei munkától , hanem a városiaknál, sőt az uri rendnél is. Hosszabb vagy rövidebb a szerint, a mint a húsvét vagy későbben vagy korábban esik. Az a nap mégis, mellyen a vigalmak és zajos mulatságok tetőpontjokra jutnak, a farsangnak végső napja, a böjtöt vagyis a hamvazó szerdát megelőző nap. És ez, a tulajdonképeni farsang-nap, mellynek megünneplése azonban csak nagyobb városokban tűnik fel; teljes készültségében pedig Rómában és más olaszhoni városokban, mellyért is ez a nap latin-olasz nyelven Carneval czimet visel, e latin szókból caro és vale, azaz : „hus, Isten hozzád." Magyar czime a farsang ünnepnek: húshagyó kedd. Minő tulságokban tetszenek pedig maguknak illyenkor az emberek; minő lármás szerte nyargalózások, ujjongatások, átöltözések, dallározások, vad muzsikák, macska-zenék st. eff. bohózatok idéztetnek elő nyilvános tereken és utczákon; minő álarczos bálok, eszem-iszom lakomák, tivornyázások, és néhátt fajtalan kedvtöltések rendeztetnek : mindezt csak látni kell, de leírni lehetetlen. Hazánk városaiban illó eszelős farsang-ünneplések (becsületükre legyen mondva) nem tűnnek fel, és a magyarnak, farsangja is komolyszerű. Nem tetszenek azok a törököknek is, mint a magyarral rokon és hasonlóg keleti nemzetnek. Máig emlegetnek egy adomát a korábbi időkből, a párisi török követről, ki látván Párisban a Carnevalt, és az utána következett hamvazó szerdai czeremóniát, így irt haza Konstantinápolyba egy barátjának : „Van az évnek egy bizonyos része, midőn a francziáknak elmegy az eszök, és néhány hét múlva, egy arra rendelt napon, port hintenek fejökre, melly által eszöket ismét szerencsésen visszanyerik." — Egyébiránt az 1848 és 1849-diki események a korábbi farsangolások hevét az olaszhoni városokban nagyon megzsibbasztották, és a Carneval-nak is vérét vették. Mi illeti e divatnak eredetét, az kétségkívül az ősrégi pogányságban keresendő; név szerint a hajdani hires görög és római nemzetek vallási regéiben, az u. n. mythologiában, mellynek ez is maig élő maradványa. Azon nemzeteknek t. i. egyik istenségök volt bor istene, Bacchus, ki az ősmonda szerint a szőlőtő és a részegitő bor-ital feltalálójának tartatott, és deli ifjú, de részeg alakban tiszteltetett. Innét a farsangi napok latin nyelven máig igy neveztetnek : Bacchatialia. E bor-isten ünnepén, melly épen a téli hónapokban tartatott meg, szoktak papjai részegültek minden kigondolható tréfákat és vígjátékokat űzni; a nép is, férfiak és nők vegyest, muzsika-szó és dallározások mellett táncznak eredve, rakonczátlan áradást engedett széles jó kedvének; mellynek kifolyásait aztán a keresztyének is nemcsak utánozták, de uj meg uj élezés találmányaikkal bővítették. Azonban korán sem kell ám gondolni, hogy minden helyen,^ , hol Bacchusnak temploma volt, őt hívei illy nemtelen módon tisztelték volna ünnepén. Sőt Barthelemy szerint, Athéné városában, a görög műveltség főtüzhelyén, Bacchus ünnepe, az u. n. Nagy Dionyziák, — mellyek hetekig eltartottak, és a mi márcziusunkkal egyező hónapban fordultak elő évenkint, — arról hiresültek el, hogy azok folytán adattak elő nyilvánosan az ujdon készült színmüvek, a szomorú és vígjátékok; felolvastattak a nagy közönség előtt a versköltemények és szónoklatok; versenyeztek egymással az irók, s osztattak jutalmak a győzedelmet vivottaknak. Szóval: a régi mivelt görögöknél a farsang, az íróknak ünnepe volt. E. I. P. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Kiadó-tulajdonos Keckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Keckenast, egyetemutez a 4-dik szám alatt Pesten. FAESA1TC-I KÉP.