Vasárnapi Ujság – 1858
1858-06-06 / 23. szám - Medárdvásárra 273. oldal / Vegyes tartalmu
V»«. l'js. Vasárnapi ujság 23-ik számához 1858. PESTI MEDÁRD VÁSÁRRA. Országos vásár van Pesten! ?|jsyszer volt csak Budán kutyavásár!" igy hangzik egy régi közmondás; nemsokára talán azt fogja hangoztatni, hogy : Nincs többé Pesten vásár! — azaz : hogy van bizony s még egy ideig lesz is Pesten vásár s kivált az uj nyiretli gyapjú miatt látogatott juniusi, vagyis medárdnapi vásár még némi élénkségnek is örvend. De oh mi ez mind azon fényes múlthoz képest, melylyel a pesti vásárok ama sóhajtva emlegetett régi időkben birtak vala, midőn még a sült galambok csaknem in natura röpködtek a levegőben, svagy akarta, vagy nem, belementek az ember szájába! midőn egyetlen illy vásár alatt némelly tőzsér, kereskedő stb. ugy megtalált gazdagodni, hogy vagyonát utódai mai napig sem tudták elpazarolni!? — Mondjuk, mik a mostani pesti vásárok, összeállítva azzal, mik egykor voltak!? — felelet, hogy .... 110 de ne mondjuk ki. Úgyis tudja azt mindenki. Némelly olvasó talán azt hiszi, hogy csak tréfálkozunk, pedig mi igenis komolyan beszélünk és állításunkat a leghatalmasabb argumentumokkal vagyunk képesek körültámogatni. Halljuk, azaz : olvassuk csak, mint ír Horváth Mihály a pesti vásároknak Mária Terézia alatti állapotáról. ,,Pest s különösen annak négy vásárai valának a magyar kereskedésnek középpontja. Itt csődültek össze a legtöbb magyar, sok bécsi és más örökös tartományi s néhány török kereskedők. Tömérdek volt az itt összehalmozott, mind beltermékek, mind külgyármüvek mennyisége." „Nagyobb s kisebb hajók honi czikkelyekkel terheltek, majdnem egy órányira lepték el a part hosszát, a küláruk értéke pedig 3—4 millió forintra ment." „Itt tétettek a külföldiekkel nagybani szerződések, cserék, adásverések stb. Innét mintegy középpontból ágazott szét az egész országba a kereskedés , valamint itt adatott el a bejött német, cseh, morva stb. kalmároknak a kivitt áruk nagy része, ugy innét szállították vidéki városaink kalmárai is a külföldi portékákat, s belföldi réz-, vas-, ezüst-, gyapjú- stb. müveket az ország külön részeibe." E sorokat Horváth Mihály 1840 ben irta, s akkor már e szavakat tette utánuk : „Pestnek vásárai Mária Terézia alatt, mindamellett is, hogy azóta mind iparunk, mind kereskedésünk hatalmas előlépéseket tett, aligha némi tekintetben nagyobbak nem voltak, mint most, midőn a kereskedés nagy része már vásárokon kívül, időhöz nem kötve, kezeltetik, mi akkor még nem igen volt szokásban." Tehát 1840-ben, azaz 18 évvel ezelőtt, Pest vásárai régi dicsőségük magas polczáról már igen nagyot szálltak alá, s ez alászállást azóta tovább haladásában semmi sem akadályoztatta. De lássunk tovább. Csaplovics 1829-ben a pesti vásárokról a következőket írja : „Magyarország kereskedése kifejlésének még csak második fokára ért, t. i. a nagy és számos vásárok tartására. Legnevezetesebbek ezek közt Pest és Debreczen vásárai, mellyeken a kereskedés igen nagy mérvben virágzik." „Pest, a dunamenti kereskedőhelyek közt, jelentékeny helyet foglal el, s jelenleg (t. i. 1829-ben) e folyón Bécs után legfontosabb kereskedőváros. Földtermények képezik a főtárgyakat, minden egy illy vásár árukészletének értékét 16 millió forintnál többre teszik. A vám- és vásárpénz után csak fölületesen számítva, egy illy tizennégy napig tartó vásár alatt 13 —14,000 kocsi megy át a határán, csaknem négyszer annyi vonómarhával." „A vásárbódék ugy vannak fölállítva, hogy közöttük keresztben két széles ut húzódik,és igy négy több kisebb utczával bíró négyszöget képeznek. Minden utcza felső s alsó végén egy tüzfecskendő, viztartó s egy őr van fölállítva. Az első négyszög bódéiban mind rőfös és divatáru található, a másodikéban, nőczipő, férfilábbeli, keztyü, szücsáru stb.; a harmadikéban s negyedikében bádog- és vasáru stb." „A vásárpiacztól balra egy kis téren a nagy tűzzel alkudozó görögök és zsidók szokták bódéikban kirakni áruikat, u. m. posztót, bőrt, gyapjúzsákot, vásznat; más bódékban csupa halászeszközök kaphatók. A vásárpiacztól jobbra az országút felől mindenféle kender- és lenáru és egy zugszinház, a krajczáros komédia volt látható, mellyben, kinek ahhoz elégséges kedve és bőséges türelme volt, nyolcz krajczárért egész napon át gyönyörködhetett a bajazzo, Paprika Jancsi s egyéb hírneves kötéltánczosok előadásain." „Tovább az országúton roppant mennyiségű gyapjú volt, részint zsákokban egymásra halmozva, részint kocsikon, részint a nagykereskedők raktáraiban. Egyéb raktárakban a város különböző részeiben sok ezer akó bor, szilvapálinka vagy dohány volt eladandó." „A hatvani kapu előtt csaknem félóra járásnyi hosszú utczában különféle áruk tarka csoportozatait lehetett megpillantani, millyenek a len, kender, roppant halom szalonna, s egész telep hordó. A goromba vásznat több MLLUJJ.XUII' iit í_ij IMI ^Lmjxyya