Vasárnapi Ujság – 1858
1858-08-01 / 31. szám - A festészek életkora 369. oldal / Vegyes tartalmu
371 + (A nagy kikindiai kaszinó,) melly már hosszabb idő óta állt fenn, mint egy ottani levelező irja, megbukott. A társulat fölbomlásának fő okai tudósító szerint ezek : a pénznek be nem szedése, az egész ügynek rendetlen kezelése és vezetése, az alapszabályok értelmének háttérbe lett szorítása, és végre az illetők erélytelensége. Sajnos, mikor egy 18 ezer lakosságú város nem bír egy kaszinót fenntartani! — Három hét óta a Kárpátok alján báró Hauler bányatanácsnok és báró Hingenau egyetemi tanár Bécsből földtani és bányászati vizsgákat téve utaznak. S miként hirlik, több helyütt jöttek ezen urak nemes érczek nyomába. — Mihájló községe (Felső-Zemplén), f. hó 6-án rettenetes eseménynek volt tanuja. M. József, helybeli földbirtokosnak fia, szabadságos katona, édes atyját, — kivel bizonyos házi kellemetlen esemény végett összekoczczant — s melly alkalommal mikint mondatik az atyja többször arczul csapta — egy duplacsövű fegyverrel gyomortáján keresztül lőtte. A szerencsétlen több órai kinok után adá ki lelkét. Az apagyilkos a kezében volt fegyverrel rohant ki a büntény helyéről, s midőn a helybeli korcsmában majd egy bczczényi pálinkát megivott, szomszéd Rosztoka községbe egy ismerős erdészhez ment. A bűntényről értesülve, a csendőrség nyomban követé őt. Mit ez észrevevén, az épület padjára szökött agyonlövéssel fenyegetvén a közeledni bátorkodót. Történetesen K. ur — egy ismerőse — jelenlevén, neki bátorodva a padajtót felnyitá, azon perezben azonban lövés hallatszik, s a lövést az apagyilkos saját szivének irányozván, vérében halva találtatott, ekként véget vetvén szerencsétlen életének. — Balaton-Füredről, jul. 22. irják : Munkácsi Flóra k. a. f. hó 8-án lépett fel első izben, ,,Fenn az ernyő nincsen kas" czimü színműben, ,,Gizella" szerepét személyesítvén. Közönség igen szép számmal. És nekünk ugy tetszett , hogy a nappali játszáshoz szokatlan, főleg a nézőközönség közellétéhez. Szemei tévedeztek, nem egy hamar találtak nyugpontra. — Vendégműködése alatt szinre hozott darabok : „Czigány," „Szép molnárnő," „Tiszaháti libácska," „Essex gróf," „Falusi egyszerűség," „Károly ur bogara," „Tücsök," ez utóbbit jutalomjátékának választván. Az elősorolt darabokban, szokott szerepeit adta a művésznő, mind annyiszor ihlettség, szerepeinek teljes, tökéletes felfogása s kivitelével. Egyébiránt, föllépéseinek mindegyikét látni,hallani sietett a szép közönség, főleg jutalomjátékára, igen diszes közönség gyűlt egybe. A mellett , hogy föllépéseivel, művésznői babérait szaporította, ezúttal a közönség lelkesebbjeitől,több rendbeli ajándékkal is jutalmaztatott és e bizonyára nem más, mint az érdem s tehetség méltánylata. Ugyancsak f. hó 19-én, Jánosiné jutalomjátékában, a jutalmazott iránti szivességből, föllépett még a többször említett k. a. „Végrendeletiben adván : „Ride" szerepét. Itt előre elgondoltuk, hogy szinte a vakmerőséggel határos valami, egy drámát, főleg Czakó drámáját, színkörben előadni? Azonban szerencsés csalódás, mert a szerepek a társulat kitűnőinek kezeiben valának, közölök mindegyik megfelelt feladatának. Sikerült ,,Tárai"-nak igen nehéz jeleneteit, mint p. o. harmadik felvonásban, a végrendelet felbontása utáni tűnődés, ugy a zongoránák megőrülés, bár e jeleneteket gyakorlott avatottaktól láttuk. Sikerült : a tökély felé haladó, tanulmányozni szerető, fiú művésznek, Paulaynak, mind ezen jeleneteket, közmegelégedésünkre játszani. És az ünnepély királynője, a jutalmazott művésznő, adván ezúttal a grófnőt, szerepének cselszövő, titok, méltóságteljes jeleneteit, rég kiérdemelt babéraihoz méltóan adta vissza. — Jánosi nőről — figyelembe véve több, sokoldalú szerepléseit — elmondhatjuk , hogy kiváló ritka tehetség! Szerepeinek mindegyikén észrevehető a tiszta felfogás, ahonnan szenvedély, ihlettség, mély, fájó érzelem, kitörő öröm, átalában az indulatoknak külön nemeit, a leghivebben láttatja a néző, s érezteti a hallgatóval. — Termete : méltóságteljes. Öltözéke : a legfinomabb ízlés vegyítéke. Plastikája: arczjátéka: kitűnő — hangja : a kitörő jeleneteknél meghal, elragad. — szavalata : a hangsúlyozás Gregus-i kritikáját is kiállják. Egy nagy és fontos eszme foglalkoztatja jelenben a vendégkoszorú figyelmét, s ez nem más, mint a régi színház átalakítása, vagy egy újnak építése. Ugyanis, állandó, fedett, páholyok, támlás székekkel ellátott színkört akar „a hazafiság a nemzetiségnek" felállítani. És e szent eszme valósulni fog, miután másokkal egyetemben az uradalom is — mint halljuk —jelentékeny összeggel, a mielőbbi kivitelt, csak siettetni fogja. — Feleki Miklós urat augusztus 1-ére várva várjuk. —A (Halálozás.) Nyitrai püspök, Palugyai Imre ő exclja Nyitrán f. 24. reggeli 3 órakor vizkórban élte 78-ik évében, meghalt. Vidéki levelezés. Mező-Komárom (Veszprim), jul. 11. (A tagosítás befejezve. Biztosítási ügy. A termés.) Vidékünkön Mező-Komárom, már csak azért is emlitést érdemel, mivel a volt úrbéri községek közöl, részint az idők viszonya által sodortatva, részint több értelmes, s velők anyagilag is öszveköttetésben álló, egyéniségek által buzdítva, első lépett a tagositási térre.—Gördittettek ugyan közbe, mint máshol, ugy itt is akadályok, még pedig ollyan egyének által, kiknek e tekintetben szent kötelességük volna, a fölmerülő nehézségeket, nem szaporítani; sőt inkább, mennyire tehetségök engedi, bár némi kis áldozattal is elhárítani; — azonban Istennek hála, most már minden akadályon túl vagyunk, s a törvényes igazság előtt, kénytelen volt a legroszabb akarat is meghajolni. — Ezen tagosítás által kettős czél éretett el; először, a szorgalmas gazda felszabadult a három nyomásos gazdálkodás nyomasztó igája alól s tehet birtokával a mit akar, s mivel heti földjét a mint czélszerübbnek gondolja; másodszor, mezei rendőrség tekintetében, mert fájdalom itt is, mint másutt, sokan voltak ollyanok, kik a másét bitangolni s legeltetni, nem is tartották véteknek — úgy hiszem azonban, hogy ez jövőre meg fog szűnni — kivált ha nálunk, az illyen vétkes tetteken rajtkapottak, egy kicsit szigorúbb bánásmódban részesülnének. Bízunk abban, hogy tagosításunk befejezésével ezen visszaélések ugy is megszűnnek. — Tűz- és jégkár biztosítási ügynökségünk is volna, még pedig helyben, mellynek keletkezésénél, nézetem szerint egy kissé hibás eljárás volt a társaságtól az, hogy midőn hirlapok utján a jégkár elleni biztosítás fölvételét már f. é. május elsejétől életbeléptette, helybeli ügynökünk határozott utasítást, s megbízást, csak május végével kapott s igy előbb biztosítani nem is lehetett, s e miatt tuddtomra néhány biztosítani akarót az ügynökségnek tovább kellett bocsátani — kik többé vissza sem tértek, hanem biztositottak ott — hol lehetett. — A helybeli eljárásnál pedig hiba volt az, hogy élő szóval a nép előtt a szokott helyen t. i. a templom előtt ki nem hirdettetett, s ezen intézet jótékonysága élő szóval meg nem magyaráztatott, pedig úgy hiszem, hogy ez is csak megérdemlette volna, az egyszeri kihirdetést. — Termésünk alig fog még csak középszerűen is fizetni — különösen az őszi aligha egy harmadát el nem rúgta a tavasi termésnek, de talán majd a hiányt a magasabb ár fogja némileg pótolni, — mi valóban nagyon kivánatos volna. — Községi rendszer, iskola, faiskola, ezen háromról írni, jobb időkre halasztomi. Sieberki, Beszterczebánya, jul. 20. (Magyar színészek.) Az ország egyik részéből sem lehet a lapokban ritkábban olvasni tudósítást, mint városunkról, holott más városokról sőt falukról szóló czikkekkel telve vannak a lapok hasábjai, nekünk pedig hallgatva kell látni másoknak minden részbeni előmenetelét. Hanem most mi reánk is került a sor hazafiúi szellemünkről bizonyságot tenni. Valami hat hét óta itten működött egy magyar szinész társulat Kétszeri József derék igazgatása alatt, s kik itten ollyan elfogadásra és pártfogásra akadtak, millyent a beszterczeiekről sokan nem hittek volna, mert kicsinye nagygya a polgárságnak (a magyar családokat kik mindennap jelen valának az előadáson nem is említve), ki csak valamit is értett a magyar nyelvből, szorgalmasan látogatá a szinházat; mi több, voltak sokan, kik hazánk csengő nyelvét nem is beszélik, mégis megjelentek, s mondhatom nagy megelégedéssel távozónak. Egy szóval, talán tíz év lefolyta alatt nem örvendezhetett egy szinész-társulat illyen pártfogásnak mint a mostani. De meg is érdemlik, mert igyekeztek is a közönség pártfogását elnyerni. Igen dicséretes az is tőlök, hogy a tegnapi előadást „Marcsa, az ezred leánya," a szegények számára rendezék, mit a közönség igen nagy lelkesedéssel fogadott, s a darab előadása után előjött bucsu-karének közt koszorúdobásokkal s folytonos éljenzéssel ki is jelenté tetszését. G. M. (Nagy-Enyed virágzásnak indul.) Ha valaki néhány évvel ezelőtt, ez olly sokat szenvedett város romba dült utczáin végig ment, s látott egyegy nyomorult családot pinczékben s omladozott falak között kínlódni, ott levén lakásuk; — önkénytelenül borzadály futott végig tagjain, s felsóhajtva nem egyet hallék igy szólani: „Még századok sem fogják e hajdan olly szépen virágzó várost régi állásába visszahozni!" Bizvást mondhattak illyet, mert bármerre tekinténk, nem láthatunk egyebet romoknál, kőhalmazok — és csaknem ruhátlan embereknél. Fájdalommal tekintünk a jövő elé e város sorsa felett, és boldogságot s jóllétet nem tudunk jósolni. Pedig sokkal jobb lett volna, így gondolkoznunk „O socii, neque enim vngnami sumus ante malorum, o passi graviora, habit Deus hisquoque finem. Durate, et vosmet rebus servate secundis!" Nem teltek el századok, csak néhány év — és mi, kik nyomort jövendőlénk.Engednék, egytől egyig csalódtunk, igen, mert e nép nem csüggedett el nyomorteljes sorsa között, nem esett kétségbe a szükség nyomasztó kínaiban, hanem megfeszített erejével azon igyekezett, hogy városát visszahozza régi állásába, s szülőföldét ne engedje át végpusztulásnak. Valóban nagy szorgalom, nagy lelkierő és kitürés kell ahhoz, amit az enyediek megtettek. Ma már végig járhatjuk az utczákat, mert nem találkozunk levert kedélyű arczokkal, romokat alig látunk, s a nagy vésznek végső nyomai is eltűnnek; már a romok helyén sokkal szebb házak épültek, mint voltak ezelőtt, csoda-e hát, habár merre tekintünk, örömtől sugárzó arczokkal találkozunk ? Ideje is már, hogy a sok fáradság, nyomor és küzködés után örömünnepet üljön Enyed szorgalmas, munkakedvelő népe. És pedig mind szellemileg, mind anyagilag megfelelhet.Enyed bármelly törzsökös magyar városnak. Van jól rendezett casino-egylete és szép könyvtára, van főgymnasiuma, melly épen ez évben egészedett ki, s most teendik le először az érettségi vizsgálatot benne, mi igen szép reményekre jogosít; mert az. tanár urak olly híven járnak el kötelességeikben, s olly buzgón fáradnak az ifjú nemzedék körül, hogy csak Isten áldását kivánhatjuk nekik gyermekeink körül tett fáradozásaikért. A tanoda mellett az ifjúságnak igen szép kertje van, mit a gyermekek mivelnek és nem kis gyönyörűséget szerez a városiaknak s más látogatóknak. Az ifjúságnak olvasóegylete is van, melly ugyancsak ez évben alakult s már is meglehetős könyvtárral bir stb. Hány helységet tudnék csak bérezés kis hazánkban elszámlálni, mellyeket semmi veszély nem ért, és mégis minden tekintetben csak ugyanazon egyformaságban vannak, mellyben több évvel ezelőtt láttuk. Ide jöjjetek hazámfiai! követendő példányképül állítom fel N.Enyedet, kövessétek példáját, s ugy igyekezzetek haladni a korral, mint az enyediek. Kinek ne jutna itt eszébe Kölcsey felsőhajtása : Balsors a kit régen tép; Hozz rá vig esztendőt, Megbűnhődte már e nép, A multat s jövendőt!" Közli N.Enyedről S. J.