Vasárnapi Ujság – 1858
1858-09-12 / 37. szám - Az épitészet csudamüvei (képpel) 433. oldal / Nép- s országisme
melly két ágra oszlik; az egyik egyenes irányban egy 17 láb hosszú s 16 láb széles terembe vezet, mellyet azonban üresen találtak, s a királyné szobájának neveztek el, a másik fölfelé veszi irányát s az elágazástól kezdve 125 láb hosszú, huszonöt láb magas és hetedfél láb széles és egy terembe vezet, mellynek a király szobája nevet adtak. Falait simitott nagy gránitlapok képezik; hosszúsága harminczkét, szélessége tizenhat, magassága tizennyolcz láb. Végiben egy gránit koporsó áll, mellyben valószinűleg a gula építőjének tetemei nyugodtak, de melly már nincs ott, s alkalmasint azok vitték el, kik először ide behatoltak. Nevezetes még egy bányamenet, melly azon helyen, hol a két folyosó elágazik, függélyes irányban lefelé hatol s nem egészen két láb széles s olly mély, hogy fenekét még nem találták meg. Ugy gyanítják, hogy először a kincsszomjazó arabok törték fel a gúlákat, Almámon Kalifa alatt, ezelőtt mintegy ezer évvel. Hahogy nem nagyítás, mit Herodot ír, épitésével folytonosan 100,000 ember foglalkozott; 10 évig épiték csak a töltést, mellyen a köveket azon fensikra hordák, hol a gula állt; maga a gula pedig 20 évig épült. Csúcsán egy ptusi nyelven és írásmóddal föl volt jegyezve, hogy mennyibe került a munkásoknak retekkel, fokhagymával és vöröshagymával való tartása. A gizehi Sphinx (26.) az említettek közöl a középső gula előtt emelkedik, ettől mintegy 300 láb távolságra. A Sphinxek a bálványzó egyptusiak előtt emberfővel s oroszlántesttel ábrázolt mesés alakok voltak . A gizehi Sphinx egy darab kőből áll, s alkalmasint egy a helyén álló sziklából faragták, mert e roppant tömeget egy darabban ide szállitni még az egyptusiaknak is alig lett volna lehetséges. A puszta futóhomokja annyira befedé, hogy ma már csak feje látható. Még Plinius idejében, ki Kr. u. az első században élt, még nem volt így, s ő egészen szabadon szemlélhette. A mi most látszik belőle, t. i. feje, 27 láb magas. —Salt nevü angol és Caviglia olasz a csodamű előrészét kiásatik a homokból, mellynek első lábai közt kis templomot találtak, később egy 32 foknyi lépcsőre akadtak, melly egy oltárhoz vezet le. Ennek mindkét oldalán kis Sphinxek állnak. A templom falait kőfaragványok, hieroglyphek és festések ékesitik, mellyek olly élénk szinűek, mintha csak ma készültek volna. — A Sphinx alapjától fogva homlokáig 65 láb magas, előre nyújtott lábai 57 láb hosszak, az egész test hosszúsága pedig 145 láb. Arczát az idő viszontagságai már igen eltorziták, mindazáltal kivehető, hogy az néger vonásokkal bir. Szemei helyén üregek vannak, mellyekre feje tetejéről nyilás vezet le. A két első lába közt levő ajtó földalatti folyosóba visz, melly egykor a gulákba vezetett s igy a Sphinx a gúlák bejáratául szolgált. — Azért nem volt a gúlákon kivülről sehol ajtó látható, mellynek nyílását kövek takarták el. Ásatások folytán kitűnt, hogy a Sphinxet valamikor vályogfal körítette, de melly belfelől faragott kővel volt borítva. A luxori obelisk Párisban (25.) Obeliskekkel Egyptom régi földén gyakran találkozik az utazó. Ezek az egyptusiak legegyszerűbb építményei közé tartoznak és annyira sajátjuk, hogy a világon egyedül csak náluk fordult elő, míg a gúláknak a régi mexicoiaknál is vannak maradványai, Sphinxeket pedig egyéb bálványimádó nemzetek is faragtak. — Obelisk görög szó, annyit jelent, mint kis nyárs, hogy az egyptusiak maguk mint nevezték, nem tudjuk. — Az első obeliskeket Kr. e. mintegy 1800 esztendővel kezdék állítani. — Fölső vagyis nyárs alakú részük rendesen vörös gránitból készült, s bár néha 100 láb magas, mégis egyetlen darab kőszálat képez. Mindnégy oldala simára csiszolt s egészen hieroglyphekkel van borítva. Ezek párosan voltak fölállítva a templomok, paloták bejáratának két oldalán, hirdetni a fölállító dicsőségét. A thebei obeliskek Napoleonra, midőn hadseregével Egyptusban járt, olly nagy benyomást tettek, hogy egyet Parisba vitetni akart; de szándékát, mivel Anglia uralgott a földközi tengeren, nem hajtható végre és csak Lajos Fülöp franczia királynak sikerült Rhamses obeliskjei egyikét Páriába vitethetni. Ez 72 láb magas s 4364 mázsát nyomott s hajón szállitatott a Nil folyón a lengene s innen a Szajnán Párisba. Ez azon obelisk, melly Sesostris palotája előtt állt, s mellyet később Kleopátra tűjének neveztek. Párisba hozatalának s fölállításának költsége 9 millió frankra ingott. — Luxor (El-Aksas) falu mellett állt az a Nil jobb partján s 1833-iki aug. 5-én ért Cherbourgba s Páris Concordia terén lőn fölállítva. A rajt látható hieroglyphek II. Rahmses egyptusi király dicsőségét hirdetik. A Lateran piaczi obelisk Rómában (24.) Ez obeliak Egyiptomban Seiostris fiának volt szentelve; Caligula császár Rómába hozatta, Nero pedig a cirkusban fölállittatta. Itt, ennek romjai közt állt több századig, s a pápák közöl már többen szándékoztak azt a Péterpiaczra átszállittatni, de eszközök hiányában lehetlen volt a nehéz munkát végbevinni. Végre V. Sixtus pápa bizva Fontana épitész ügyességébe, elrendelé annak áthelyezését. Az építész e munkához a többek közt átalános csendet követelt, hogy igazgató parancsait a munkások hallhassák. Ki is lőn hirdetve, hogy ki a szemlélők közöl a felállítás alatt lármáz, halállal lakoland. 1586. aug. 10. volt a munka végbeviendő. A pápa s Róma minden nevezetes férfiai jelen voltak. Átalános volt a csend, csak Fontana szava volt hallható. A roppant obelisk számtalan kötél segélyével már-már helyén állott, midőn a tömegből egy ember elrikítja magát: vizet a kötelekről és átadja magát a körülálló őröknek, hogy hurczolják halálra.Fontana megvizsgálta a köteleket és azok csakugyan ugy megereszkedtek, hogy már-már közel álltak az elszakadáshoz, és hogy az obelisk a földre zuhanjon. Megnedvesitteté tehát a köteleket, mi által ezek összehúzódtak s az obelisk szerencsésen helyére állíttatott. Örömrivalgás váltá fel a csendet. A pápa örömében Fontana felé terjeszté karjait, de ez azon emberhez sietett, ki vizet kiásta, megölelte, s kegyelmet kért számára a pápa előtt, ki nem csak kegyelmet adott annak, hanem nyugdíjjal is ellátá, s neki s utódainak azon jogát adá, kik azt ma is leírják, hogy ők szállítsák a Róma templomaiba virágvasárnap kiosztatni szokott pálmaágakat. Ez obelisk 91 láb magas és igy nagyobb, mint a Párisban fölállított. A kölni székesegyházat 1248-ban kezdék építeni, kórusa 1320-ban készült el, de az egész még ma sincs befejezve, s nagyszerűségre igy is fölülmúl minden korabeli építményt. Ha elkészül két tornya leend, mellyek magasságra fölülmulandják a legmagasb gúlát (1.és 2.), de mellyek közöl még egyik sem kész egészen. A strassburgi székesegyházat 1015-ben kezdék épiteni; egyik tornya 1276-tól 1439-ig készült (4.) s legmagasabb egész Európában, 442 láb; még a másik csak félig van kiépítve. Tervét Steinbach Erwin készítette. Az építészetben hasonló nevezetességgel bir a bécsi Szt. István templom (5.), melly Bécs István terén áll. Hossza 321 láb. Tornyai közöl az egyik félben maradt, az egészen befejezett másik 421 láb magas, s a világ 10 legmagasb építményeinek egyike. Jasomirgott Henrik herczeg tette le alapkövét 1144-ben. Tervét Reginbert passaui püspök készíté, első építőmestere Wolzner Oktavian volt Krakóból. A párisi Notre-Dame templom (14.) hossza 412 láb, két tornya nem készült el egészen s csak 225 láb magasságig van kiépítve. 1161-ben tették le első alapkövét s 360 év alatt lőn befejezve. A szent Péter templom Rómában (7.) a keresztyénség legnagyobb temploma. Alapkövét 1506-ban II. Julius pápa alatt tették le s a többször megváltoztatott terv szerint csak 1775-ben tehát 270 évvel utóbb lőn befejezve. Kúpjának tervét Peruzzi készité, Angelo Mihály kijavitás később Fontana 21 hó alatt kiépité; belső hosszúsága 575 láb, magassága a kup nélkül 170 láb, a kúppal együtt 4101. Építési költségeit 70 millió tallérra teszik. A londoni szent Pál templom (9.) a római sz. Péter templom és a milanói székesegyház után a keresztyénség legnagyobb temploma. A rómaiak korában Diana temploma állt helyén. 604-ben épült ott először keresztyén templom s többszöri leégés után 1135-ben Richard püspök újra kezdé építtetni, de csak a XIII. században készült el magas tornya, melly 534 láb s igy a világon legmagasabb volt, de 1665-ben nagy tüz alkalmával ledőlt, s helyére kezdték 1675-ben épiteni a mai Pál templomot, melly 1710-ben lőn befejezve. Építési költségeit némellyek nyolczadfél, mások 15 millióra teszik. Építője Wren, kinek fia fejezte is be. Legmagasb tornya 372 lábnyira emelkedik. Sivalagában nyugosznak Nelson hamvai. Az antwerpi székesegyház (6.), tornya csak kevéssel alacsonyabb a strassburgi székesegyházénál, t. i. 427 láb, hajójának hossza pedig 490 1. A salysburi székesegyház (8.), tornya Angliában legmagasabb t. i. 392 láb. A Santa Maria del Fiore (11.) templomot Florenczben, 1298-ban kezdék építeni, magassága 341 lábat ér el. A yorki székesegyház (16.) 1961. magas Londonban. A Sz. Pál temploma után egész Angolországban a legnagyobb templom volt, mert hossza 518 lábra ment, de néhány év előtt leégett. A Sophia templom Konstantinápolyban (17.) Előbb keresztyén egyház, most török mecset. Krisztus után 527-ik évben kezdé építtetni Justinian császár. A kőmives munka alig négy év alatt már készen állt, húsz év múlva földrengés alkalmával kúpja bedőlt. Ezután 900 évig a keresztyén vallás egyháza volt, de mióta a török Konstantinápolyt birja, azóta mint mahomedán mecset, fődisze Konstantinápolynak. Kúpja belől 189 láb magas. Belől, daczára a kup 24 nagy ablakának, titokzatos félhomály uralg. A nagy boltiveket tartó oszlopok néhánya földrengés következtében, elhagyá eredeti függélyes állását. A falakon itt-ott még láthatni nyomát a régente ott állt keresztyén képeknek. A boltozat török ízlés szerint tarkára van festve, a falak pedig a Korán mondataival majdnem egészen beírva. A templom alrészében, nagy fülkében egy aranyozott felirásu láda van, mellyben a Koránt őrzik. E mellett jobbra balra egy fehér márványgúla áll, mellyek mindegyike óriási nagyságú viaszgyertyát tart. A fülkében jobbra még egy magasabban álló kis szószék is áll a mufti számára, balra pedig azultán arany ráccsal elzárt páholya, mellybe kivülről vezet egy gazdag szőnyegekkel beterített lépcsőzet. A nankingi porczellán-torony (13.). E roppant diszépitményt és templomot a chinaiak Pau-uhen-zenek (a háladatosság temploma) nevezik. Yung-Lo császár épittete Kr. u. 680, mások szerint 1403-ik esztendőben; 50 láb magas s a legkülönösebb módon van kiczifrázva, ugy festés-, mint famüvekkel. Tornya, az úgynevezett porczellán-torony, azért neveztetik igy, mert nemcsak teteje van zöld mázzal bevont cseréppel kirakva, hanem még oldalfalai is illyen téglából épitvek. Kilencz emeletből áll, mellyek mindegyike egy szobát képez, mellynek falai fülkékkel vannak ellátva, hol féldomborművek állanak. Az egész torony legalább 200 láb magas, s nyolcz szögletü, minden oldala 32 láb, és így az egész kerület 256 láb. Az emeletek fedelének szögletcsucsairól rézcsengetyük lógnak. Az első emelet fala 12 láb vastag, e vastagság azonban fölfelé mindinkább keskenyül. Az egész falazat valami goromba porczellánnal van bevonva, melly kék, sárga és zöld színre van festve. Az első emeleten egy otromba, megaranyozott bálványszobor áll, valamint a falat is hasonló képek boritják. Beszélik, hogy 19 esztendeig építették és 8 millió forintba került volna. A pisai ferde torony (19.) 1074-dik évben épitette Bonano épitést. Nyolcz egymás felett álló erkélyt képez, mellyek mindegyikét oszlopok tartják. Ezek száma az egész tornyon 267. A torony átmérője 51 láb 8 hüvelyk, magassága 174 láb 5 hüvelyk. Legnevezetesebb e tornyon annak félre dülő ferde állása, melly a függélyes állástól 12 lábnyira tér el. A nép azt hiszi, hogy szándékosan épiték igy; de ez hihetlen. Valószínűbb, hogy a talaj, mellyen a torony áll, posványos vagy laza levén, a súlynak ergedett, s a torony csak lassankint több század elmúltával vette fel jelen ferde állását.