Vasárnapi Ujság – 1858
1858-05-02 / 18. szám - A mérgezések és ellenszerei. Kátai Gábor 211. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság
213 Török uram azonban kiállja szerencsésen a törökösitést s a következő felvonásban már levágott hajjal jelenik meg Ibrahim basánál, s aztán megint con amore isznak. Átalában mihelyt egy kis lélektani mozdulatra van szükség, rögtön kész az ital. Isznak erősen, később azután megint isznak, és mikor már nagyon sokat ittak, akkor elkezdenek inni. Ez alatt Ibrahim basa inasai azt a tréfát követik el Török urammal, hogy bársony vánkosokon eléje hoznak egy pecsétes iratot, mintha azt a szultán küldte volna, kinevezvén őt abban Belgrád parancsnokának, meg egy nagy aranyos kulcsot, mintha az Belgrád várkulcsa volna, ahol tudniillik nincs házmester, hanem minden parancsnok külön kapukulcsot kap a szultántól, hogy ha éjszaka elkésik a korcsmában, kinyithassa maga az ajtót. Ibrahim basa azonban megvallja a publikumnak, hogy az tulajdonkép az ő pinczekulcsa.És Török uram, hajdan a tizenhetedik századbeli mivelt Magyarország első főurainak egyike, negyven falu birtokosa, a vallásháborúk vezére, mind azt szépen elhiszi, és azután megint iszik. A sok ivás által nem lesz ugyan belőle belgrádi basa, hanem lesz belőle részeg ember, a kivel utoljára Ibrahim basa az opiumot is megitatja s azzal buzditja, hogy már most az ő neve Szaufer basa. Nem méreg ez, a mit most iszom ? kérdezi Szaukert basa. De bizony méreg, felel Ibrahim, hanem azért csak igyad basi, ne félj semmit. És megissza azt is Szaumagen basa, s elkezd tőle rögtön szörnyen bukdácsolni, hánykolódni, vágja magát hanyatt és hasra, ami rettenetes mulatságos látvány. Utoljára ez a disz . .. — akarom mondani : ez a derék magyar nemes ur Törökhonban, azt a szerény óhajtását fejezi ki, hogy már most hát hol vannak az asszonyok? Lesz az is mindjárt Szauhert, hanem elébb nézd meg azt a tableaut, amit ott a hátad mögött csinálnak, azt neked kell itt most mindjárt álmodnod görög tűzzel, és aszalt ménykővel vegyest; mikor annak vége, akkor előjönnek a bájos odaliszkák, körültánczolják Török Szaufer uramat, a ki magán kivül jön annyi tüllanglé láttára, közéjük rohan, s velük együtt eltakarodik a diván függönyei mögé. Ez olly hatásos jelenet volt, hogy a szerzőt kihitták utána, de nem jelent meg, pedig ollyan szivesen hitták, hogy még füttyengettek is neki. Ez alatt, mig a bimbasi a firhang mögött van, jön a felesége, kit koholt levéllel csalt oda Ibrahim basi, s most ez a derék vezér ugyancsak alkuszik ám vele, hogy nem cserélnének-e pipát, de az asszony csak a fiát követeli. Ibrahim nem boldogulván szép szóval, nem mer a nagyasszonyhoz nyúlni, mert fél a tíz körmétől, hanem becsukatja a pinczébe, s ki tudja, hogy még azt is nem tenné-e törökké, ha most egyszerre valamennyi törökországi magyar rá nem rohanna a házára. Azok ottan mindent rendbe hoznak, Ibrahimot elitélik, felakasztják. Törökné nagyasszonyt kiszabadítják. Szaufricz basa szerencsére épen meghal akkorra az ópiumtól, az özvegy hozzá mehet Szirmay uramhoz ; a keresztyének diadalmaskodnak, mint ezt a czédula is hirdeti s azután még valószinüleg elfoglalják Konstantinápolyt, kikiáltják a respublicát s máig is ott uralkodnak rendén, csakhogy az irigy historicusok; ezek a „nemzetünk virágzó fáján rágódó hernyók" még azt is eltitkolják előttünk, mába. Végre a publikum is mehet haza inni, vagy ha otthon nem kap, a korcs Tanulság e darabból az, hogy a törökök mind, szultánostól együtt együl egyig válogatott derék, becsületes emberek, hanem ami ostoba, gézengúz és semmirekellő van közöttük, az mind a magyarokból került oda, ami elég szép vigasztalás — a szegény törököknek. Egyébiránt annyit az irigységnek s a vele atyafias kritikának is meg kell vallani, hogy az egész munkán bizonyos sajátságos költői szellem vonul végig : — az emberek mindig isznak, és mikor nem isznak, akkor szomjúhoznak. — Váljék kedves egészségükre. Végül felbuzdítva érzem magamat ez alkalommal az idei drámai jutalmazások dicső sorát egy kor és czélszerű jutalomkitüzéssel kiegésziteni. A pályakérdés ez : „írattassák körülményesen és kimerítően okadatolt, példákkal is felvilágosított értekezés a felett, hogy miféle hibákkal és gyarlóságokkal kell ellátva lenni egy drámának, hogy azt a szinházi drámabíráló választmány előadásra el ne fogadja?Pályázhat mindenki, kivéve a drámabíráló választmány tagjait, mert azok nem tudják. A pályadíj egy ingyen zárt szék a „Magyarok Törökhonban" következő előadásaira. A pályaműveket kérjük mentül később beküldetni, hogy addig még a kinek valami rosz darabja van, hadd adja be." Kakas Márton, Mindennap csak egy krajczárt! A lapok egymás után közlik a legközelebb történt égéseket, mellyek közt legsúlyosabb a csapás, melly Hajdú-Böszörményt érte, hol hatszáz háznál több lett a lángok áldozatja, s ezen hatszáz ház közől alig volt néhány biztositva. Mennyi nyomor, mennyi koldusbotra jutott családatya! s igy volna-e ez, ha annak idejében nem sajnálták volna azon néhány forintot, melly által most kárpótolva lennének ? Az Isten ne adja, de még több helyet is érhet illy csapás, igy legszentebb kötelességei közé számíthatja mindenki, aki befolyással bír a népre, oda hatni, hogy átalános meggyőződéssé váljék azon hit, hogy önmaga és családja ellen vétkezik az, ki nem biztosítja vagyoát. Lássuk a dolgot gyakorlatilag. — Mit érhet az, mit a legtöbb gazda a tűztől félthet? Körülbelől 400 ftot — s mit kell ezért fizetni? a legfőbb dijt véve, alig hat forintot, tehát naponként csak egy krajczárt. S kérjük, nem képes-e a gazda naponként egy krajcárt félretenni; nem vétkezik maga és családja ellen, ha elmulasztja e krajczár félretételét, midőn ezáltal biztosithatja magát, hogy ha haza leég, azonnal felépítteti más? Uraim, ne higyjék, hogy e sorok íróját hiuirkálási viszketeg izgatja, engem nem ez, hanem a nép, a néhány percz alatt koldusbotra jutható gazdák, családatyák érdeke vezérel, midőn e soraim által felhívom, s kérem a népre befolyással bíró honpolgárokat, hogy lelki szemeik elé állítván a szomorú képet, mellyet egy leégett, elszegényedett emberektől hemzsegő falu nyújt, használjanak fel minden módot, hogy a tűz s jég elleni biztosítást igénybe vegye minden gazda. Ami a jég elleni biztositást illeti, most midőn ez épen idő szerinti, czélszerű lesz, sőt az illetők kötelesség körébe vág, figyelmeztetni a gazdákat, hogy e tekintetben is aránylag csekély díjért megvásárolhatják a biztosságot, hogy mindenesetre jövedelemre számíthatnak földjeikből, s nem kénytelenek mindannyiszor, midőn egy szürke felhőt látnak, remegni, hogy a jég semmivé teszi termésüket. Nem lehet tagadni, sőt méltánylólag kell elismerni, hogy a legújabban e tekintetben sokat tettek s tesznek folyvást a lelkész s előljáró urak, de, mert a tűz ellen alig van a hazánkban levő épületek 800 biztositva, a jég elleni biztositás pedig, hasonlitva más országokhoz, alig vétetik igénybe, a lelkész, s előljáró urak számára még tág kör nyílik a biztositási eszme melletti buzgó apostolkodás által hatni a közügy és hiveik szaktársaik érdekében, minden alkalommal figyelmeztetni őket, miként arra nézve, hogy se a tűztől, se a jégtől ne kelljen rettegniök, nem kell más, mint hogy mindennap csak egy krajczárt tegyenek félre. .. Irodalom és művészet. + (Petőfi Sándor) azon költeményeit, mellyeket eddig csak elszórva a lapokból ismerünk, mint halljuk, Emich Gusztáv önálló gyűjteményben végre csakugyan ki fogja adni. Valóban bámulatos, hogy ez mindekkoráig nem történt. — Megjelent a „Budapesti Szemle" Vi ik füzete, mellyel e vállalat II kötete befejeztetik. E füzet több czikk igen érdekes folytatásait hozza. Illyen először is : „Róma régi történeteinek hitelessége és eredete. III. Lukács Móricztól. E terjedelmes czikk annyi komoly tanulmány és mély buvárlatról tesz tanúságot, s a mellett olly tiszta, világos és lelkes előadása, hogy lehetlen részünkről is a hosszab le hallgatás után ismét előtérbe lépett tudós hazánkfiát legnagyobb örömmel nem üdvözölnünk. Legújabb művéről azt hisszük, hogy az nem csak a felvett tárgy felvilágosítására nézve felette tanulságos, de egyszersmind a legalkalmasb eszköz, mindenkiben a tudás és tudomány iránti szeretetet és lelkesedést felkelteni. A czikk mindvégig azon művészi erővel és kellemmel van irva, mellyet csak a tárgyszeretet és ismeret boldogító hatása képes előidézni. Ajánljuk komoly tanulmányul. — A füzet további czikkei : „János király és a diplomatia III közi. Szalay Lászlótól. — Legújabb utazások északi Afrikában . (Folyt.) Hunfalvy J. — A földbirtoki hitel, különösen a hitelintézetek. II közi. Lónyay Menyhérttől. — Az „Irodalmi Szemlében" ezúttal is igen becses közlemények találunk. Illyen p. „Szabó Károly alapossággal irt czikke, mellyben Büdinger osztrák történetében a magyar nemzetet illető ferde nézeteket s hamis állitásokat visszautasítja; illyen továbbá Salamon. F. ismertetése Balzac franczia regényiró felett stb. Befejezi e füzetet Arany Jánosnak egy igen sikerült műforditása; összehasonlításul közöltetvén [párhuzamosan Goethe eredeti balladája is. — A szerkesztő jelenti, hogy teljes számú példányok még kaphatók. 10 füzet 10 pft, 5 füzet 6 pft. — A VII és Vili füzetek, egyes dolgozatok nagyobb terjedelme miatt, egyszerre fognak megjelenni. A jelen füzettel egy afrikai térkép is küldetik szét. Megjelent a Sárospataki füzetek, kiadják Hegedűs László és Szeremley Gábor, szerkeszti Erdélyi János. Tartalma : A magyar reformált egyházi énekestől, Ivánka Sámueltől; Rendszeres párhuzam, Szalay Istvántól; Az angol nevelési rendszerről, Szeberényi Lajostól; A protestáns lelkész állása az egyházban, Simon Józseftől; A mármarosi ref. tanoda történeteinek vázlata, Szilágyi Istvántól; Magyar protestáns egyháztörténeti kútfők : Felelet Hunfalvy Pál urnak, Szeremley Gábortól; Felvilágosítás és felelet, Jakabfalvy Andrástól! Gr. Mikó Imre levele a szerkesztőhöz. — E füzettel az első évi folyam bevégződvén, a második folyamra előfizetés hirdettetik egy évre postai küldéssel 6 pft. félévre 3 pft. egy év a postai szétküldés nélkül 5 pft. félévre 2 ft. 30 kr. Előfizethetni Sárospatakon a szerkesztőségnél, Pesten Ráth Mór könyvkereskedésében. E czéljának olly jelesül megfelelő vállalat további érdemlett pártolásáról legkevesbbé sem kételkedünk. / Megjelent : Népnevelési közlemények a kath. egyház szellemében, szerkeszti s kiadja Mészáros Imre, alesperes és plébános, a f. m. esztergomi érseki hatóság jóváhagyásával IV és V füzet. B. Gyarmaton. Örömmel látjuk és ajánljuk az illetők figyelmébe e valóban hasznos vállalat ez ujabb füzetét is, mellynek tartalma következő. Az engedelmességet eszközlő módokról; Egy fontos tanóra; Az iskolai imádságokról; A leánynevelésről; iskolaügy az Árpádház alatt; A tanító személyisége, élete, foglalkozása; Egy iskolanap; Az úgynevezett számológépekről; Iskoláztató társulat; A méhecske ; Talány; Könyvismertetések. — (Török János) Publicistái dolgozatai, mellyekről minap szólottunk, Ráth Mór bizományában jelentek meg s ugyanott 3 póton kaphatók. — Május közepén meg fog jelenni : „Harkányi fürdő" (Baranyában), irta dr. Boros Antal, Ráth Mór bizományában. -J (A Matók Béla által) 65 db. aranynyal jutalmazott zeneművek első évi folyamának 1 füzete megjelent. Tartalmát teszik : Ábrányi Kornél, Nagy József és Egressy Samu jutalmazott, továbbá Bartalus István, Ábrányi Kornél és Kovács Endre dicséretet nyert zeneszerzeményei. Ára 2 f. 30 kr. A tiszta jövedelem uj jutalmak kitűzésére fog fordittatni. Vu. U)J.