Vasárnapi Ujság – 1859
1859-12-11 / 50. szám - A franczia hadsereg (képekkel) 594. oldal / Nép- s országisme
594 geits példákat hozott fel arra is, hogy hazánk valamint régebben, úgy most is bővelkedik ügyes sakkjátszókban, kiknek nevei az európai fő sakk-klubbokban is legjobb hangzással bírnak. Azóta számos kérdezősködés, ajánlat érkezett hozzánk az ígért sakk-feladatok megindítása iránt, s úgy sejtjük, hogy nemcsak a főváros, hol hírneves sakkistákat ismerünk, hanem a vidék egyes helyein szétszórva is számos szenvedélyes, értelmes kedvelője van e királyi játéknak. Úgy hiszszük annálfogva, hogy csak lapunk érdekét emeljük és sokaknak kedves dolgot cselekszünk, midőn a külföldi illustrált lapok példájára minden két hétben mi is közlünk egy-egy feladványt s később azok megfejtését, valamint, egyes sakk-matadorok által eljátszott, híres partiek ismertetését. Az első feladvány mai számunk utolsó lapján látható. Mióta e tárgy először lön megpendítve lapunkban, nem töltöttük egészen tétlenül az időt. Megrendeltük külföldön a feladványok közléséhez szükséges nyomdai készletet, a betűalakra készített idomokat. Levelezésbe, közelebb érintkezésbe jöttünk olly férfiakkal, kiktől e téren biztos támogatást várhatunk, s valamint hisszük, hogy idővel a pesti előkelőbb sakk-társulatok közlönye lehetünk, ugy azt is reméljük, hogy távolabb lakó nevezetességek is, mint Willmers Rudolf ur Bécsben, Bayer Konrád ur Olmützben, az „Einsiedler in Tyrnau" név alatt lappangó gróf Pongrácz, továbbá Anglia egyik büszkesége, Lőwenthal hazánkfia, a londoni „The Era" sakk-lap szerkesztője s a St. George sakk-klub titkára stb. stb. nem fogják tőlünk megvonni közreműködésüket. De ami fődolog volt, tisztába kelle jőni midenekelőtt a sakkjáték műszavaival. Itt szabatos, határozott műnyelvre van szükség, melly ha sikerül, ezáltal átalában nyelvünk gazdagságát is növeljük. Legtöbbet köszönhetünk e részben Rozsnyai Mátyás úr közreműködésének. S midőn az általunk megállapított kifejezéseket most közzétesszük, nagyon érezzük azt is, hogy itt még sok simításra van szükség — amit mi, mint sok másban, az élettől és gyakorlattól várunk és remélünk legbiztosabban. Lapunk az egyelőre történt megállapodás következtében, sakk-közleményei közül az alább következő műszavakat fogja használni s azok megtartását kéri. Az emlitett czikkben *), mellyet több hónappal ezelőtt „figyelmeztetésül és előcsatávul" bocsátottunk közre, ki van fejtve e keleti származású játéknak harczias jelleme. Küzdtér az, mellyen a győzelem nem a véletlentől, hanem a harczjátékot intéző felek ügyességétől, belátásától s számításától függ. E harczias színezetet kell a műszavak magyarítása körül is szem előtt tartanunk. — (Föltesszük egyébiránt, hogy a sakkozás elemeit, a felállítást, az egyes alakok mozdulati szabályait stb. az olvasó már tudja, vagy más uton tanulja meg.) A harcztér neve sakktábla (Schachbrett.) Ez 64 mezőre (Feld) van osztva. Rajta külön mezőkön 32 alak (Figuren, Steine) foglal helyet. Ezek között 16 világos és 16 sötét. (Itt a „fehér" és „fekete" szavakat azért nem lehet használni, mert a jelzésnél egyforma kezdőbetűjök : az f. zavart okozna, így pedig a v. (világos) és az s. (sötét) nemcsak teljesen érthető, de történetesen még a német „weiss" és „schwarcz" szavak jelző betűivel is megegyez. A sakkfeladványok megértése tekintetéből a sakktábla koczkáit vagy mezőit betűkkel és számokkal szokás jelölni. A vízirányos vonalban a, b, c, d, e, f, g, h, betűkkel, a függélyes vonalban 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. Játék kezdetén a sakktábla, midőn minden alak elfoglalja helyét, illy képet mutat (hozzá írva a tájékozó betűket és számokat is) : Sötét: Az egyes alakok, először a tisztek, azután a legénység nevei : 1) Király (König, king, roi), minden nemzet nyelvén ugyanaz, «jSgy az maradhat nálunk is. 2) Vezér (Königin, queen, reine, dame, vierge). Ezt minden nemzet „királynénak," „asszonynak" nevezi ugyan, de — mint fentemlített ^gy czikkében Rosnyay úr is magyarázta — helytelenül. A persák „verz"nek vagy „vezir"-nek nevezték eleitől fogva; ezt a szót ferdítették el a középkorban az európaiak „vierge"- szűzre. De kérdés, mit is keresne olly harcztéren, minőnek jelképe a sakkjáték, a királyné? S aki ezen sakk-alak fontosságát, bátor és mindenfelé kiható mozdulatait ismeri, nem látja-e be első pillnatra, hogy ez alak valóban a harcz lelkét, a vezért, személyesíti? Ez az ő megillető neve; ezt adjuk meg neki a magyarban, hol reá igen alkalmas szavunk van. „Királyné"-nak a magyarban már csak azért sem lehetne nevezni, mert ekkor a királlyal egy kezdő betűje (k) lenne, ami a jelzésnél igen alkalmatlan volna. „Asszony, nő vagy hölgy"elnevezés igen ízléstelen lenne. Tehát a másik alak a vezér. 3) Futár (Laufer, fou, bishop), a közéletben ,,futó"-nak mondják, de futár már csak azért is jobb, mert tisztább főnév, mint amaz, mellye * inkább melléknév. (Itt ott az idegen elnevezések példájára tréfásan „futó bolond"-nak is hívják.) 4) Huszár (Ritter, Springer, Rössel, chevalier, knight). Rendesen „lovas"-nak, ,,lovag"-nak mondják a közéletben, de mikor nekünk a lovas katona kifejezésére olly gyönyörű ősi szavunk van, mellyet az egész világ ismer s elfogadott, nem látjuk át, miért ne használjuk itt a „huszárt?" 5) Bástya (Thurm, tour, roche, castle). Itt-ott toronynak is nem sfveztetik, de mint ostrom tárgya, helyesebbnek látszik a bástya név. (=. 6) Gyalog (Bauer, pion). Rendesen ,,paraszt"-nak mondatik, de ennek nincs értelme. Mit keresne a paraszt a háborúban ? Ki szántana, s vetne, ha a paraszt is harczolna? Harczol lesz az, de akkor beáll katonának s lesz belőle — gyalog. Magyarországban több helyen nem helytelenül nevezik „fikának," de ez kissé pórias hangzású. (Legjobb volna még a baka elnevezés, hanem itt az a baj, hogy a kezdőbetű (B) összeütköznék a Bástya kezdőbetűjével. Ezen tán még később segíthetünk. Azt sem szeretjük, hogy a gyalog kettős betűvel (gy) kezdődik, amit jó volna egyszerüsíteni.) A jelzés tehát következőleg fog történni a Vasárnapi Újságban : Király — K. A többi jelek : sakk (a királynak) = _[_ Vezér — V. kettős sakk = _|__|_ Futár — F. mat = + Huszár — H. ütés : Bástya — B. sakk és ütés = Gyalog — nem temat és ütés jeleztetik; ha néha rövid elsánczolás (kurze szükséges = gy. Rochade) azaz : elsánczolás a király-szárnyra . . . 0—0 hosszú elsánczolás, azaz: elsánczolás a vezér-szárnyra . 0 — 0—0 patt vagy remis, azaz : a partié függőben marad . . . A mozdulatok (húzások; Zage) ugy jeleztetnek, hogy azon mező, mellyen az alak állott és az, amellyre mozdult, egy vonal által összeköttetnek. Ha tiszt mozdult, akkor ennek kezdő betűje előltétetik az általa elfoglalt mezőt jelző betű és szám elé; a gyalogoknál ez nem szükséges. Például : Vd 1 — g 4 (annyit tesz, hogy az f 1 mezőn álló Vezér átmegy a g 4 mezőre), továbbá : V g 4 — b 4;Hgl — h 3, Hh 3 f 4; — ha pedig csak így áll : f 1 — f 4, akkor ez annyit jelent, hogy a*, f 1 mezőn álló gyalog (kit jelezni nem szokás) átment az f 4 mezőre. Ennyit tartottunk az általunk követendő műszavakra nézve szükségesnek előrebocsátani. A sakkjátéknál előforduló egyéb számos műkifejezést, időszakonként fogjuk ismertetni addig is, míg a kilátásba helyezett magyar sakk-könyv napvilágot láthatna. Felhívjuk e lágyra mindazok figyelmét s közremunkálását, kik iránta érdekelve vannak. Hiszen evvel is egy új hézagot töltünk be irodalmunkban, ez is egy pár homokszem lesz ismét irodalmunk épületének felépítéséhez, ezáltal is egy kis emancipatiót segíthetünk ismét elő a külföldi irodalmak befolyása alól. Elismerjük, hogy közlött műszavaink még nem mind szabatosak, de ezen hiányon csak közös állvetéssel segithetünk s legyen ez elég kezdetnek. Igy p. o. nagy szükségünk volna egy jó szóra a partié kifejezésére, a minek azután hasznát vehetnők minden más játéknál. S igy még más szavakra, mellyek a fentebbi sorozatban mintegy kirínak a jók közöl. Azonban a mat szón fenn ne akadjon senki. Ezt szándékosan és öntudatosan hagytuk meg, mert az nem a német „matt", hanem szanszkrit „math," mely halált jelent. E szónak van nyoma a spanyol-arab „matador" szóban is, ami annyit tesz, mint halált osztó. Annálfogva, miután ugy is átalánosan el van fogadva, bízvást megtarthatjuk keleti származású nyelvünkben mi is a mai szót. Ajánljuk a lapunk végén látható első sakk-feladványunkat. A franczia hadsereg. (Folytatis.) III. A franczia sorgyalogságnak a rohamban kevés párja van Európában. Midőn a zászlóaljak szuronyt szegezve előnyomulnak, erőködésök ritkán marad siker nélkül. A lövöldözés, a francziáknál csak másod rendben bír fontossággal. Ezért irá Napoleon császár a Genuában kelt hires hadseregi parancsban „Tartsatok össze a csatában, és ne hagyjátok el soraitokat, hogy egyenkint előre menjetek. Ne tartsátok czélszerünek a túlságos buzgalmat, mert én ^st jjjjj mm 'Wffl' <y////////z. M i És * u * m i HP8 •» MWTTZK í?//""" '///////A a bcdefgh Világos. *) Kiket ez ügy közelebbről érdekel, azoknak ajánljuk annak újra elolvasását. Található a V. U. f. e. 26 számában „A sakkjáték" czim alatt. Szerk.