Vasárnapi Ujság – 1859

1859-12-11 / 50. szám - A franczia hadsereg (képekkel) 594. oldal / Nép- s országisme

594 geit­s példákat hozott fel arra is, hogy hazánk valamint régebben, úgy most is bővelkedik ügyes sakkjátszókban, kiknek nevei az európai fő sakk-klub­bokban is legjobb hangzással bírnak. Azóta számos kérdezősködés, ajánlat érkezett hozzánk az ígért sakk-feladatok megindítása iránt, s úgy sejtjük, hogy nemcsak a főváros, hol hírneves sakkistákat ismerünk, hanem a vidék egyes helyein szétszórva is számos szenvedélyes, értelmes kedvelője van e királyi játéknak. Úgy hiszszük annálfogva, hogy csak lapunk érdekét emeljük és sokaknak kedves dolgot cselekszünk, midőn a külföldi illustrált lapok pél­dájára minden két hétben mi is közlünk egy-egy feladványt s később azok megfejtését, valamint, egyes sakk-matadorok által eljátszott, híres partiek ismertetését. Az első feladvány mai számunk utolsó lapján látható. Mióta e tárgy először lön megpendítve lapunkban, nem töltöttük egé­szen tétlenül az időt. Megrendeltük külföldön a feladványok közléséhez szükséges nyomdai készletet, a betűalakra készített idomokat. Levelezésbe, közelebb érintkezésbe jöttünk olly férfiakkal, kiktől e téren biztos támoga­tást várhatunk, s valamint his­szük, hogy idővel a pesti előkelőbb sakk-tár­sulatok közlönye lehetünk, ugy azt is reméljük,­ hogy távolabb lakó neveze­tességek is, mint Willmers Rudolf ur Bécsben, Bayer Konrád ur Olmützben, az „Einsiedler in Tyrnau" név alatt lappangó gróf Pongrácz, továbbá An­glia egyik büszkesége, Lőwenthal hazánkfia, a londoni „The Era" sakk-lap szerkesztője s a St. George sakk-klub titkára stb. stb. nem fogják tőlünk megvonni közreműködésüket. De ami fődolog volt, tisztába kelle jőni m­idenekelőtt a sakkjáték mű­szavaival. Itt szabatos, határozott műnyelvre van szükség, melly ha sikerül, ezáltal átalában nyelvünk gazdagságát is növeljük. Legtöbbet köszönhetünk e részben Rozsnyai Mátyás úr közreműködésének. S midőn az általunk meg­állapított kifejezéseket most közzétes­szük, nagyon érezzük azt is, hogy itt még sok simításra van szükség — a­mit mi, mint sok másban, az élettől és gyakorlattól várunk és remélünk legbiztosabban. Lapunk az egyelőre történt megállapodás következtében, sakk-közle­ményei közül az alább következő műszavakat fogja használni s azok meg­tartását kéri. Az emlitett czikkben *), mellyet több hónappal ezelőtt „figyelmezteté­sül és előcsatávul" bocsátottunk közre, ki van fejtve e keleti származású játéknak harczias jelleme. Küzdtér az, mellyen a győzelem nem a véletlen­től, hanem a harczjátékot intéző felek ügyességétől, belátásától s számítá­sától függ. E harczias színezetet kell a műszavak magyarítása körül is szem előtt tartanunk. — (Föltes­szük egyébiránt, hogy a sakkozás elemeit, a fel­állítást, az egyes alakok mozdulati szabályait stb. az olvasó már tudja, vagy más uton tanulja meg.) A harcztér neve sakktábla (Schachbrett.) Ez 64 mezőre (Feld) van osztva. Rajta külön mezőkön 32 alak (Figuren, Steine) foglal helyet. Ezek között 16 világos és 16 sötét. (Itt a „fehér" és „fekete" szavakat azért nem lehet használni, mert a jelzésnél egyforma kezdőbetűjök : az f. zavart okozna, így pedig a v. (világos) és az s. (sötét) nemcsak teljesen érthető, de történe­tesen még a német „weiss" és „schwarcz" szavak jelző betűivel is megegyez. A sakkfeladványok megértése tekintetéből a sakktábla koczkáit vagy mezőit betűkkel és számokkal szokás jelölni. A vízirányos vonalban a, b, c, d, e, f, g, h, betűkkel, a függélyes vonalban 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. Játék kezdetén a sakktábla, midőn minden alak elfoglalja helyét, illy képet mutat (hozzá írva a tájékozó betűket és számokat is) : Sötét: Az egyes alakok, először a tisztek, azután a legénység nevei : 1) Király (König, king, roi), minden nemzet nyelvén ugyanaz, «jSgy az maradhat nálunk is. 2) Vezér (Königin, queen, reine, dame, vierge). Ezt minden nem­zet „királynénak," „asszonynak" nevezi ugyan, de — mint fentemlített ^gy czikkében Rosnyay úr is magyarázta — helytelenül. A persák „verz"­nek vagy „vezir"-nek nevezték eleitől fogva; ezt a szót ferdítették el a kö­zépkorban az európaiak „vierge"- szűz­re. De kérdés, mit is keresne olly harcztéren, minőnek jelképe a sakkjáték, a királyné? S a­ki ezen sakk-alak fontosságát, bátor és mindenfelé kiható mozdulatait ismeri, nem látja-e be első pillnatra, hogy ez alak valóban a harcz lelkét, a vezért, személyesíti? Ez az ő megillető neve; ezt adjuk meg neki a magyarban, hol reá igen al­kalmas szavunk van. „Királyné"-nak a magyarban már csak azért sem le­hetne nevezni, mert ekkor a királ­lyal egy kezdő betűje (k) lenne, a­mi a jelzésnél igen alkalmatlan volna. „Asszony, nő vagy hölgy"­elnevezés igen ízléstelen lenne. Tehát a másik alak a­­ vezér. 3) Futár (Laufer, fou, bishop), a közéletben ,,futó"-nak mondják, de futár már csak azért is jobb, mert tisztább főnév, mint amaz, melly­e * inkább melléknév. (Itt ott az idegen elnevezések példájára tréfásan „futó bolond"-nak is hívják.) 4) Huszár (Ritter, Springer, Rössel, chevalier, knight). Rendesen „lovas"-nak, ,,lovag"-nak mondják a közéletben, de mikor nekünk a lovas katona kifejezésére olly gyönyörű ősi szavunk van, mellyet az egész világ ismer s elfogadott, nem látjuk át, miért ne használjuk itt a „hu­szárt?" 5) Bástya (Thurm, tour, roche, castle). Itt-ott toronynak is ne­­m sf­veztetik, de mint ostrom tárgya, helyesebbnek látszik a bástya­ név. (=. 6) Gyalog (Bauer, pion). Rendesen ,,paraszt"-nak mondatik, de­­ ennek nincs értelme. Mit keresne a paraszt a háborúban ?­ Ki szántana, s vetne, ha a paraszt is harczolna? Harczol lesz az, de akkor beáll kato­nának s lesz belőle — gyalog. Magyarországban több helyen nem helytelenül nevezik „fikának," de ez kissé pórias hangzású. (Legjobb volna még a baka elnevezés, hanem itt az a baj, hogy a kezdőbetű (B) összeütköznék a Bástya kezdőbetűjével. Ezen tán még később segíthetünk. Azt sem szeretjük, hogy a gyalog kettős betűvel (gy) kezdődik, a­mit jó volna egyszerüsíteni.) A jelzés tehát következőleg fog történni a Vasárnapi Újságban : Király — K. A többi jelek : sakk (a királynak) = _[_ Vezér — V. kettős sakk = _|__|_ Futár — F. mat = + Huszár — H. ütés : Bástya — B. sakk és ütés = Gyalog — nem te­­mat és ütés j­e­leztetik; ha néha rövid elsánczolás (kurze szükséges = gy. Rochade) azaz : elsánczo­lás a király-szárnyra . . . 0—0 hosszú elsánczolás, azaz: el­sánczolás a vezér-szárnyra . 0 — 0—0 patt vagy remis, azaz : a partié függőben marad . . . A mozdulatok (húzások; Zage) ugy jeleztetnek, hogy azon mező, mel­­lyen az alak állott és az, a­mellyre mozdult, egy vonal által összeköttetnek. Ha tiszt mozdult, akkor ennek kezdő betűje előltétetik az általa elfoglalt mezőt jelző betű és szám elé; a gyalogoknál ez nem szükséges. Például : V­d 1 — g 4 (annyit tesz, hogy a­z f 1 mezőn álló Vezér átmegy a g 4 mezőre), továbbá : V g 4 — b 4;Hgl — h 3, H­h 3 f 4; — ha pedig csak így áll : f 1 — f 4, akkor ez annyit jelent, hogy a*, f 1 mezőn álló gyalog (kit jelezni nem szokás) átment az f 4 mezőre. Ennyit tartottunk az általunk követendő műszavakra nézve szükséges­nek előrebocsátani. A sakkjátéknál előforduló egyéb számos műkifejezést, időszakonként fogjuk ismertetni addig is, míg a kilátásba helyezett magyar sakk-könyv napvilágot láthatna. Felhívjuk e lágyra mindazok figyelmét s közremunkálását, kik iránta érdekelve vannak. Hiszen evvel is egy új hézagot töltünk be irodalmunk­ban, ez is egy pár homokszem lesz ismét irodalmunk épületének felépítésé­hez, ez­által is egy kis emancipatiót segíthetünk ismét elő a külföldi irodal­mak befolyása alól. Elismerjük, hogy közlött műszavaink még nem mind szabatosak, de ezen hiányon csak közös­­ állvetéssel segithetünk s legyen ez elég kezdetnek. Igy p. o. nagy szükségünk volna egy jó szóra a partié kife­jezésére, a minek azután hasznát vehetnők minden más játéknál. S igy még más szavakra, mellyek a fentebbi sorozatban mintegy kirínak a jók közöl. Azonban a mat szón fenn ne akadjon senki. Ezt szándékosan és öntudatosan hagytuk meg, mert az nem a német „matt", hanem szanszkrit „math," mel­y halált jelent. E szónak van nyoma a spanyol-arab „matador" szóban is, a­mi annyit tesz, mint halált osztó. Annálfogva, miután ugy is átalánosan el van fogadva, bízvást megtarthatjuk keleti származású nyelvünkben mi is a mai szót. Ajánljuk a lapunk végén látható első sakk-feladványunkat. A franczia hadsereg. (Folytatis.) III. A franczia sorgyalogságnak a rohamban kevés párja van Európában. Midőn a zászlóaljak szuronyt szegezve előnyomulnak, erőködésök ritkán marad siker nélkül. A lövöldözés, a francziáknál csak másod rendben bír fontosság­gal. Ezért irá Napoleon császár a Genuában kelt hires hadseregi parancsban „Tartsatok össze a csatában, és ne hagyjátok el soraitokat, hogy egyenkint előre menjetek. Ne tartsátok czélszerünek a túlságos buzgalmat, mert én ^st jjjjj mm 'Wffl' <y////////z. M i És * u * m i HP8 •» MWTTZK í?//""" '///////A a bcdefgh Világos. *) Kiket ez ügy közelebbről érdekel, azoknak ajánljuk annak újra elolvasását. Található a V. U. f. e. 26 számában „A sakkjáték" czim alatt. Szerk.

Next