Vasárnapi Ujság – 1859
1859-10-23 / 43. szám - Samyl cserkeszvezér (2 arczkép) 505. oldal / Élet- és jellemrajzok
atfrrt A Vasárnapi Újság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasárnapi Újságra a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., julius—septemberre 5 ft. új pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadóhivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. Samyl cserkesz vezér. A hős Samyl, a „kemény vitéz," végre foglyul esett az oroszok kezébe. Vessünk most egy futó pillanatot küzdelem teljes életének lefolyt pályájára. Távol keleten a Fekete- és Kaspitenger közt él egy, számra csak két milliónyi nép, 1500 mfdnyi területen, meredek, sok helyük kopár bérczei közt, félszázadosnál hosszabb harczot folytatva az orosz czárok roppant hatalmával. E tartomány a Kaukazus, melly nevét a Kaukazus hegységtől vette. Ugyanis a Fekete- és Kaspitenger közti tért, hosszú bástyaként, a Kaukazus hegy, lánczolatai zárják el, e hegységet s környékét nevezik Kaukazusnak. E hegység és tartománytól északra, a Svuma és Terek folyók vidékén laktak egy darabig párduczos őseink is. A Kaukazt lakó törzsek közt legjelentékenyebbek a hegylakó cserkeszek lezghiek, osszetek, abnasszok, nogaik, rizinglik, balkárok s karacsajok; ezek után jőnek a lapálylakó csecsenezek, gumbetek stb. Ezek eddig szabadok, függetlenek voltak; ellenben az örmények, mingreliták, georgiaiak, imeretiaiak már régebben orosz alattvalók. Az előszámláltak mind némellyek szerint kaukazi, mások szerint finn-urali eredetűek, kivéve a hegylakó rizingli, balkár és karacsáj három törzset, melly a magyarok maradékának tartja magát. A hegylakók a történetben többnyire a cserkesz név alatt fordulnak elő, melly is egykor a legjelentékenyebb törzs volt köztük. A cserkesz szó török nyelven annyit tesz, mint útonálló, rabló, gégemetsző, sőt ha az utolsó e betűre vonást teszünk, lesz belőle cserkész, melly teljesen magyar szó és annyit tesz, mint : kutat, nyomoz, keres. Mi e szóhasonlat miatt azonban ezúttal nem ereszkedünk semmi nyelvhasonlati fejtegetésekbe, hanem folytatólag mondjuk, hogy a cserkesz név, már magában eléggé jellemezni látszik e nép egykori életmódját. Már a régi korban, mint tengeri rablókat ismerek a cserkeszeket. Azon görög városoknak voltak kivált igen alkalmatlanok, mellyek a Fekete tenger partja mentében elszórva feküdtek s később a római uralom alá hajoltak. A cserkeszek legrégebben a Kubán partjain laktak, innét a Don folyó mellé, innét Krimbe költöztek. A 12-ik s 13-ik században a cserkesz föld a georgiai királyok uralma alá került, kik a keresztyénséget törekedtek köztük elterjeszteni. De ez igaz a cserkeszek 1424-ben lerázták, a tatárokkal békétlen szomszédi életet folytattak, mignem I. Iván orosz czár adózóivá tette őket, ki egy cserkesz vezér szép leányát bírta nőül, s nekik a tatárok ellen segítséget nyújtott. A tatárok elűzvén az oroszokat, a cserkeszeket is régi hazájukból Krímből, kiszorták, a Kubán mögé, a Kaukázus hegyeibe, mai hazájukba nyomták, adózóikká tették. A cserkeszek mindazáltal saját alkotmány alatt némi függetlenséget élveztek, 1704-ben pedig a tatárokat megverték, adójuk alól magukat felszabadíták. Azonban az orosz czárok sohasem felejthetők el, hogy a cserkeszek egykor adózóik voltak; jogot tulajdonítottak maguknak e nép feletti uralomra, s alkalmilag meg is kisérték, azt erőszakosan visszaszerezni. Már I. SAMYL. HAD SI MIT RAT, Samyl harczi segéde