Vasárnapi Ujság – 1860

1860-07-29 / 31. szám - Egy pár szó a térképekről mint taneszközökről. Kovács László 375. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések

378. b.— (Rendkívüli időjárás.) Julius első napjaiban Zólyom megye felső vidékén a hegyeket vastag hóréteg boritotta el, hogy a hegyi lakók bokáig jártak benne, sok helyen szánkázni lehetett volna. Julius 11-én Linz és Mölk közt is nagy hó esett. Pestet pedig julius 23-án virradóra őszi­ köd bori­totta el. b.— (Juliusi hó.) Julius 11-én reggel Linz és Mölk közt hó esett. A nyugoti vasút kocsiainak teteje teljesen el volt lepve hóval. (Jégverés.) A jég, mely f. hó 17-én az ország több részében tetemes kárt tett, azóta ismét nagy hulást tett a gabonában, a dohányban, nevezete­sen f. hó 18-án Hold-Mező-Vásárhelyen, Baráton (Győr megyében); 19-én Miskolczon és vidékén; 20-án Tisza-Várkonyban, (Heves), Uj-Kigyóson, Farmos, (Békés-Csanád), Martonos, Magyarád, (Arad), Félegyházán, Sza­badka vidékén, Debreczenben, Csongrádon, Szegeden, Hold-Mező-Vásár­helyen, 22-én Kanizsán.­­ Úgy látszik, félni lehet, hogy ez évi augusztus hó is oly veszélyes lesz a gazdákra nézve, mint a tavali volt, így a dohány­termesztők siessenek terményüket biztositni. A magyar biztositó­társaság, melynél eddig 610 kár jelentetett be, a fönnebbi eseteknél is érdekelve lévén, károk fölvéte­lére nézve gyorsan intézkedett. + (A marhahús minősége.) A marhahús vegytanilag megvizsgáltat­ván, következő eredmény tünt elő : 1) A hús víztartalma a haladó hizlalás­sal folyton apad. 2) Egy jól hizlalt ökör húsából egy fontban annyi tápláló rész van, mint egy sovány ököréből majdnem két fontban. A húsérték nagy különbsége a schlari vegyészi próbaállomáson Csehországban, hol egy hiz­lalt és egy sovány ökör vállrésze vegybontás alá vétetett, szintén fényesen bebizonyult. Ezer fontra viszonyittatván a húsmennyiség, azt találták, hogy a hizlalt marha 1000 fontnyi húsában 370 font viz, 356 font izomhus, 239 font zsir s 15 font ásványsó; — 1000 font sovány húsban pedig 597 font viz, 308 font izomhus, 81 font zsir s 14 font ásványsó találtatik. Innen tehát világos, hogy a hús­árszabás, mint az nálunk is még megvan, nem a legerő­sebb alapokon nyugszik, mert a vizet épen oly drágán kell fizetni a sovány marhahúsnál, mint a zsírt. Csak a szabad húsárulás képes az igazi értéket meghatározni, mi a verseny által idéztetik elő. Az iparszabadság folytán, re­méljük, e szabad verseny is életbe fog lépni. fa (Szobránczi fü­rdő.) Julius 18-án. Néhány nap óta Kocsisovszki 19 személyzetből álló színésztársulata mulattatja az itteni közönséget. Nők : Gerőné, Jánosfiné, Kocsisovszkiné, Kopácsiné, Kovácsné, Ráczné, Renczné, Szőlősiné és K. Borbála. Férfiak: Benedek, Csőnyi, Gerő, Hajó, Jánosfi, Kovács, Rácz, Rencz, Szőlősi és az igazgató. Itt előadott szinművek közöl, mint Csikós, Szerelem és örökség, Házassági három parancs, Egy zsidó csa­lád, Nem tűröm a háznál stb. igen sikerültek, de leginkább Szigeti „Vén­bakancsosa," melyben Gerő, mint Friczi, Kovács (kántor), Lidi (Jánosfiné) és Mihály baka (Hajó, az első felvonásban), a szó teljes értelmében jól ját­szottak. "Sem időnk, sem szándékunk az itt előallott színművek bírálgatásá­val foglalkozni, annyit mégis mondhatunk, mikép az érintett színitársulat jól válogatott egyéniségekből áll. *) — A szobránczi vendégek száma máig 315 családon felül van. — Készülőben van itt augusztus hó Szt. István napját megelőző hétben egy paraszt­lóverseny rendezése, és egy fényes tánczestély megtartása. Nem lesz érdektelen az itt Péter-Pál napján tartatott tánczvi­galom alkalmával P .... y L ... s által szerkezeti tánczrendet is megérin­teni. 1) Nyitány.­­2) Lassú magyar, csárdás. 3) Franczia négyes, csárdás. 4) Lassú magyar, csárdás. 5) Franczia négyes, csárdás. 6) Lassú magyar, csár­dás. 7) Franczia négyes, csárdás. Szünóra. — 1) Lassú magyar, csárdás. 2) Franczia négyes, csárdás. 3) Lassú magyar, csárdás. 4) Franczia négyes, csárdás. 5) Lassú magyar, csárdás. 6) Mazur, csárdás. — Tehát a nemzeti tánczokban nem volt hiány. Valami 14 év előtt, emlékszem, mikép az ungvári páli-bál alkalmával Gyurcsu valamikép magyar nótára húzott, mire egy-két bálhős a karzatra emelvén szemét, így kiáltott föl: „Hadd el bolond!" — Gyurcsu még él, s azt mondja , hogy nem ő volt a bolond. A fürdői idények alkalmával majd minden nevezetesebb helyeken az úgynevezett fürdői ke­gyenczek szoktak előfordulni, ilyenre emlékszem a többi közt 1841-ből Szemere Pálra, Rankon; — ezután Szobráncz több ily közkedvességü egyé­niséggel dicsekedhetett, a többi közt : Szemere Miklós, de különösen a tár­salgásával sziveket és kebleket meghódító Kandó Kálmán. egy hete lesz, hogy tőlünk eltávozott. Jelenleg Karácsonyi Ki fájdalom, már Antal a fürdői király itt, — adjon Isten sok ilyen jó kedélyű és jó érzelmű honfiakat, mint Karácsonyi Tóni Técsőről. — Bizony sokat ér ily helyeken egy jó kedélyű egyéniség, és fölér tíz amolyannál, ki soha sem bír okosabbat szólani annál, mint például , hogy milyen volt, ma a zuspeisz. — Egy különös és ritka ne­vezetességre figyelmeztetjük a természet- és kertészet­ kedvelő közönséget!!! — Sztárán (F.-Zemplénben), gróf Sztáray Viktor urnál egy száz éven felüli „Aloe Cactus" közelebbről viritani fog. — Néhány nap előtt a virág kelyhe alig néhány hüvelyknyi hosszú volt, most már a virág rúdja egy öl hosszú, és körülbelől tíz hüvelyknyi vastag, az átmérőben. A virág további kifejlé­séről közelebbről. — J. F. ** A konyári fördőben jul.­l-jén fényes tánczvigalom volt. A debre­czeni barna zenészek mulattaták a magyar öltönyű díszes közönséget. Né­melyeknek tetszett lobogós ingben jelenni meg , de mi megsugjuk, hogy a magyaros és pórias viselet közt még nagy a különbség! (A magyar színészek Zágrábba) júl. 11-én érkeztek meg Reszler­­ igazgatása alatt. Másnap csütörtök estére Ernani opera volt hirdetve, s két órakor délután sem páholy, sem zártszék nem volt már kapható. Este ugy tömve volt a színház, hogy mozdulni sem lehetett. A horvátoknál, különösen a nőknél a nemzeti öltözet igen szép volt; a nők itt is viselik a pártát, horvát nemzeti színekkel. Ő exclja az uj­ban is megjelent s tapsolt az előadáson, melyet a közönség kifogyhatlan zsivióval és éljennel magasztalt mindvégig. Másnap pénteken este a színészek zenéjökkel serenadot rendeztek ő excája a bán lakása előtt, hol csárdások, horvát koló, magyar népdalok s horvát nemzeti dalok váltották fel egymást s az ezernyi hallgató tömeg örömrival­gásokban nyilvánitá elragadtatását. Atalán Zágrábban a magyarok iránt a legmelegebb testvéri érzület uralkodik. „Hunyadi László­­ előadását a közön­ség a legnagyobb türelmetlenséggel várta.­­­­(A h­orvátországi szűkölködők javára Magyarországból) újabban kö­vetkező adományok említtetnek a lapokban: a veszprémi megyehatóság részé­ről, mint egyes gyűjtés eredménye 110 ft 61 kr, a budai helytartóság részéről szintén gyűjtés folytán 1206 ft 80% kr, a kassai helytartóság részéről 334 ft 64 kr, a pozsonyi helytartóság részéről 141 ft 60% kr, a zala­egerszegi megyehatóság részéről 316 ft 69 kr, Magyarország különböző részeiből 481 ft 96 kr, az észak-biharmegyei hatóság részéről Debreczenből 119 ft 25% kr, mind gyűjtés eredménye; gr. Erdődy Jánostól, és pedig mint a debre­czeni kaszinó adománya 400 ft 79% kr, a szabadkai kaszinóé 400 ft, az egri kaszinó- és lövölde-társulaté 712 ft 75 kr, a dunaföldvári várostanácsé 80 ft, a délbihari megyehatóságtól Nagyváradon gyűjtés folytán 105 ft 32 kr, a pécsi megyefőnökség részéről, mint gyűjtés eredménye, 463 ft 65 kr, az aradi megyehatóság részéről 7 ft 20 kr, a megyehatóság Gyulán 318 ft 21 kr. Az oberwarthi szolgabirói hivataltól 77 ft 84 kr, a zalaegerszegi várostanácstól 40 ft 27 kr, végre Fodróczy A. úrtól Pestről (a „Zrinyi esküje" czimű mű­lap kiadóinak adománya) 500 ft, és egy a„Nefelejts" szerkesztőségéhez kül­dött báljövedelem 54 ft 55 kr. Ehhez járulnak még a fennebbi czélra a hir­lapok gyűjtései s több helyt (mint Pesten, Kassán, Nyitrán, S.-A.-Ujhelyen stb.) rendezett hangversenyek s tánczvigalmak jövedelmei, melyek már ré­szint elküldettek, részint pedig ezután fognak elküldetni. — (Egy anya fájdalma.) Somogyból irják : A mult hónap elején egy segesdi asszony kapálni ment a sepsegi pusztára, mely puszta erdővel van körülvéve, hová 2—3 éves kis gyermekét is magával vivé, kit a kukoricza föld végére, midőn elálmosodott, lefektetett, kendőjével takarván be a kis alvó gyermeket, részint, hogy a legyek annyira ne bánthassák, részint pedig, hogy a nap szemébe ne süthessen. Több ízben küldött egy kis leánykát az alvó megnézésére, a­ki ugyan soha közel nem jött a helyhez, hanem midőn látta jó távolról a kendőt, megnyugodt abba, hogy a gyermek alszik. Néhány óra múlva az anya akarta látni gyermekét, ki felette csodálkozott azon, hogy oly soká alszik az ő magzatja, szokása ellenére. Minő érzés hathatta át az édes anyai szivet, midőn csak kendőjét találta azon helyen, hol szülöttjét ke­reste. Feljajdulva kiáltott: nincs itt gyermekem! Az ott levő kapások elin­dultak a gyermek megkeresésére, ki keletnek vagy nyugatnak, ki északnak vagy délnek, de a gyermeket sehol nem találták. Másnap juhnyájakat eresz­tenek az erdőbe, hogy majd azok által könnyebben fel fogják találni azt, ki­ben szülei oly szép reményeket vesztettek. De minden keresés, minden ku­tatás hiában volt. Mind az apának, mind az anyának fájdalmát képzelhetik azon szülők, kik kedves gyermeküktől meg lettek fosztva. Negyed vagy ötödnap e szomorú esemény után az erdős egy tóhoz jutott, melybe még most is meglehetős mélységű viz van, annak egyik partján lát egy feketesé­get, melyet a viz ide s tova dobál. Odább megy, mig végre eljut egészen azon helyhez, hol látá a viz felett lebegni e feketeséget s ime bámulatára egy kis gyermeket ismer fel abban. Bemegy a vizbe és kihozza a felfujt holt­tetemet s ráismer benne azon kis gyermekre, kit néhány nappal előbb an­­nyira kerestek. Felvette az erdős e gyermeket kezébe s elvitte szüleihez. Midőn anyja megpillantá alakjából kivetkezett gyermekét, ájulva rogyott össze a fájdalmak miatt, csak néhány percz múlva tért vissza magához. — Anyáknak elég világos intő példa arra, hogy gyermekeikre gondot viseljenek. — Somogyi hírek. Julius 11-éről irják Vésséről : Junius 27-én Id.-Be­rényben az ág. hitv. evang. esperességi gyűlést tartottak. Felügyelőül Kund Vincze ur választatott. Egyházmegyei világi jegyzőnek néhai feledhetetlen felügyelőnknek nagy reményű fia, Véssey Sándor ur lett egyhangúlag elvá­lasztva. Több hivatalnok lett még e gyűlésen választva, kik azonnal esküjü­ket le is tették. Gyűlésünkön több érdekes tárgy fordult elő, mit azonban helykimélés tekintetéből, nem emlitek meg. A tanitói értekezletek megtar­tása a tanitói karnak ajánltatott, kik azt a legnagyobb szivességgel el is fogadták. Az első tanitói értekezlet nemsokára meg is fog tartatni, melyről majd tudósítjuk, annak idején t. szerkesztő urat. —Az aratás nálunk közép­szerű és pedig igen középszerű. Szőlő nem igen mutatkozik. A tegnapi nagy eső igen szükséges volt. Ha nem lett volna, valamint tavaj, úgy az idén sem várhattunk volna be kukoricza­ termést. Így talán mégis csak lesz. — Lopás napról napra több hallatszik. Most már nem csak lopnak, hanem rabolnak is. A béres szeme­ láttára is elvitték a szomszéd faluból ökreit. Mint beszélik, egy fuvaros horvátnak, szekeréből fogták ki lovait. Egy kanásznak a Dráva partján 25 sertéséért nyakát vágták el. A mult éjjeleken egy faluból 8 lovat loptak el. Ez valóban leverő, szomorú helyzet. Jó volna a hatóságoknak úgy intézkedni, hogy ilyesminek eleje vétessék, mert különben minden ingó ja­vainkat ellopják. — Hát azt ki írhatta a pesti lapokba, hogy „a Klinker-út már 3 mérföldre elkészült?" Ez már csakugyan nagyítás. Nem három mér­földre, hanem még alig háromnegyed mérföldre. Esztendőre elkészül, azt írja a tudósító, Inkétől Kaposvárig. Nem oly könnyű ám a Klinker készítte­tése és készítése. Ahhoz ezer és ezer kéz kellene, hogy egy év alatt az a 6 vagy 7 mérföldnyi köz elkészüljön. A bizony óhajtandó volna, hogy mi is már egyszer jó utakkal dicsekedhetnénk. *) Mint értesülve vagyunk, Kocsisovszki- színtársulata innét Kassára menend, hol a pesti nemzeti szinház tagjainak erősbitésével színi előadásait folytatandja. — Lev.

Next