Vasárnapi Ujság – 1860
1860-11-18 / 47. szám - Adatok Petőfi halálához 572. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
573 Vasárnapi Újság 47-ik számához 1860. Irodalom és művészet. — Megjelent Székesfehérvárott „Ősök emléke, vagyis : Szerette-e a magyar nemzeti történetét? Voltak-e hajdan évkönyvei? Székfoglaló beszédben fejtegette a m. t. Akadémia gyűlésén Pauer János." Értekező a fölvett tárgyat XLIX. fejezetben különféle oldalról vizsgálja; szól a kérdés fontosságáról, értekezik a magyar történelem hajdani irodalmi állásáról, összehasonlítva azt a szomszéd népekével; nyíltan kimondja, s adatokkal bizonyítja be, hogy az Ázsiából kijött magyaroknak már a vezérek idejében kellett történeti jegyzeteiknek lenni. Következteti pedig ezt először ama műveltségi állásból, melylyel a magyarok azon időben birtak; másodszor ama kitűnően jeles adatokból, melyekből kiviláglik, hogy az ősmagyarok, saját történetük iránt mindenkor kegyelettel viseltettek. A műveltségre nézve kiemelt értekező a magyar ősöknek már a vezérek idejében vallásosságait, hajlékony jellemét, csillagászati ismeretét, ruházkodásuk, fegyverkezésük és építkezésük módját, vendégszeretetüket, föld- és népismeretüket, a füvek gyógyerejének ismeretét; — a nemzeti történet ápolására nézve pedig világos adatokkal bebizonyítja, hogy Pannónia meghódításakor a vezérek bármerre vitték győzelmes zászlóikat, minden nyomon történeti emlékeket hagytak, melyek csakugyan nagy részben mai nap is fön vannak. Ezek a 38-ik czikkről a 28 ig részletesen tárgyaltatnak. Külön fejezetben kiemeli továbbá ama kegyeleti kötelességet, mellyel az ősök ezen hátrahagyott emlékei iránt fölmentetlenül viseltetni tartozunk. A 30-ik czikktől kezdve a 49-ig a vezérek idejéből fönmaradt történetirás és versek nyomait tárgyalja, melyekről nemcsak hazai legrégibb krónikáink, minők a budai s pozsonyi krónikák, Kéza krónikája, a Nagymagyarországot IV. Béla király idejében beutazott szerzetesek utazási leírása, és Béla kir. névt. jegyzőjének könyve; de idegen népek irói is emlékeznek. Miután értekező az első magyaroknál az irás divatozásáról egy czikkben szólott, egyenkint felhozza ama történetírási és versezeti emlékeket, melyek a hunnok és magyarok idejéből fönmaradtak, az avarok korát megfejtésül más tollnak engedvén által. Közbenvetőleg terjedelmes jegyzetekben olvashatni, mint írták a régi, sőt korábbi külföldi írók a magyarok műveltségéről, és mennyire érdemelnek hitelt, továbbá a hungarus névről, a tornák eredetéről, Komárom keletkezéséről, az emlékszobrok sorsáról stb. A beszéd nagy 8-adrétben tömött 84 lapra terjed, végül név- és tárgymutatóval. Kapható Hartleben könyvkereskedésében. Ára 1 ft. 4 (A ,,Lelki kincstárt'') Székács József és Török Pál superintendens urak, teendőik halmozottsága miatt megszüntetik. + (Pompéry János), mint hirlik, „Magyarország" czimü politikai lapot fog megindítani. — Beszélik, hogy Vahot Imre is politikai lapszerkesztőnek készül felcsapni. + („A magyar nyelv gyakorlati tanfolyama") czimü és Bürger Zsigmond által Szegeden kiadott munkából megjelent a második kötet, mely magában foglalja a gondolkozás, kifejezés és irás tanítását a középosztályokban. Kellner Lajos módszere szerint irta Preszner János gymn. tanár.+ (Nyizsnyay Gusztávtól „Honfihangok'') czimü s Reményi Edének ajánlott magyar ábránd jelent meg zongorára. Ára 60 kr. + (Uj regény.) Rózsaági Antalnak „Mintegy tiz évvel ezelőtt" czimű három kötetes regénye, csinosan kiállitva megjelent. Hogy e műben érdekes olvasmányt vesz a közönség, czíméből sejtheti; tárgyát az 1848-tól a Kazinczy-ünnepélyig terjedő korszak képezi folyékony tollal előadva. Ara 3 ft. s megrendelhető a szerzőnél (rózsatér 3 sz. a.) + (Szigetvári-album.) Mint tudjuk, Zrínyi-szobor felállítása van tervben, s hogy ez annál gyorsabban kivihető legyen, az irodalom is meg akarja hozni e tekintetben áldozatát, a mennyiben több író egy ,,Szigetvári-album" kiadása eszméjével foglalkozik. 4 (Szathmári Károly hazánkfia) Zanne szerkesztése mellett képes román lapot indított meg Bukarestben. Mi még nem láttuk. A „P. N." azt írja, hogy olyan alakú, mint a „Vas. Újság." s képeit dicsérik. Hetenkint egyszer jelenik meg, s előfizetési ára egész évre száz piaszter. Ez az első képes román újság, s ezt magyar ember alapitotta. + (Uj magyar lap Erdélyben.) Kolozsvárott csakugyan létrejövend azon uj magyar politikai lap, melyet a hír már hónapok előtt emlegetett. Ez uj lap „Korunk" czimet viselend homlokán, s szerkesztője Fekete Mihály lesz ki az utóbbi időben Pesten a journalistikával foglalkozott. Általában, az alkotmányos élet beálltával, tetemes változást várhatunk a hírlapirodalom világában. A meglevő lapok közöl némelyek valószínűleg eltűnnek a föld színéről, s helyettök ujak keletkeznek, mások pedig átalakulnak, mig mások irányukat, szellemöket változtatják meg. És ez nem is lehet máskép. Mutantur tempóra, mutantur — hirlapok.f (Pesti Frigyes.) belebbezéséből Temesvárra haza bocsáttatván, jelenti, hogy az általa szerkesztett s kiadott „Delejtü" f. hó 13-tól fogva ismét meg fog jelenni, és pedig, mig annak tervezett szélesebb hatáskörét megnyithatná, eddigi tartalmával és irányával. Egyúttal t. munkatársait is fölkéri, hogy becses közremüködésekkel tovább is támogatni sziveskedjenek. — (Virághalmi Ferencz) tisztelettel felkéri t. cz. gyűjtőit, hogy „A király védenczei" czimű két kötetes történeti regényére befolyt előfizetéseket vagy megrendeléseket, sziveskedjenek f. hó végéig lakására (Nagy Déri u. p. Pápá) beküldeni. 4 (Hegedűs Lajos „Bíbor és gyász") czimü drámája közelebb a városi német színpadon előadatik „Purpur und Trauer" czim alatt. Vas. Ujs. 47. sz. — 1860. -1 (Vértesi Arnold), a „Tündérek álmai" czimü munka szerzője, értesiti előfizetőit, hogy nevezett müve meg nem jelenhetvén, helyette „Karczolások" czimü kétkötetes beszély-gyűjteményével, mely már sajtó alatt van, fognak kárpótoltatni. A kik e kárpótlásba bele nem egyeznének, azoknak, kivánatukra, az előfizetési pénz vissza fog küldetni. 4 (Egy kis röpirat) jelent meg közelebb ily czim alatt : „A magyar izraelita 1860-ik évben. Irta dr. Rokonstein Lipót, volt zágrábi fő-, azelőtt topolyai kerületi rabbi. Ára 30 kr. Ez iratban hazafiúi szellemben vannak előadva a magyar zsidók teendői. Mint tudjuk, mintegy programmja ez egy nemsokára megjelenendő magyar izraelita hetilapnak — melynek szép feladata volna ez országban. Mutassák meg a zsidók irodalmilag is, hogy velünk együtt éreznek. -1- (Az első magyar nyomtatvány Olaszországban) közelebb jelent meg Mantuában. Imakönyv ez „Imák és intelmek" czimmel. Molnár Bertalan tábori lelkész irta a magyar katonák számára. 4 (A legelső török lap), török nyelven törökök által szerkesztve most indult meg Konstantinápolyban ily czim alatt : „Az események tolmácsa." 4- (A hires „Ploermeli bucsu") czimü opera valószínűleg e hó 23-án kerül először színre nemzeti színházunkban, ha ugyan e kecske addig megtanulja szerepét, mert, mint mondják, kissé makranczos. A „Bánk bán" operára is nemsokára rákerül a sor. 4 (Beale Vilmos,) jeles angol zongoraművész s Reményinek magyarországi körútjában kisérőtársa, „Morceau de Salon, Polka gracieuse" czimű zeneművet adott ki, mely Reményi Katalinnak van ajánlva, s kapható Treichlinger műkereskedésében 1 ftért. 4 (Uj táncz-zene.) Rózsavölgyi műkereskedésében megjelent : „Magyar-horvát táncz," szerzette Kőhegyi József, zenéjét Ellenbogen Adolf. Ára 70 ujkr. © A Kulini Benő által a debreczeni szinház javára kiadott „Debreczeni emlény" tiszta jövedelme 433 ft. 99 krt tett. Ipar, gazdaság, kereskedés. 4 (Uj vegytani találmány.) A „B. Hírlapnak" irják, hogy Kis Ferencz hazánkfia s nagybányai bányatiszt oly eljárást talált föl, mely nemcsak az érczkövek értékesítésére, de átalában az egész vegytanra nézve, úgy látszik, nagy eredményű lesz. Kis Ferencz a kormány intézkedése folytán jelenleg Selmeczbányán tartózkodik, hogy eljárásával az ottani bányatiszteket is megismertesse, mint ezt már Nagybányán és Szomolnokon is tette. Kis Ferencz megígérte, hogy egész eljárását részletesen le fogja írni, s tudósítását a magyar természettudományi társulattal közölni. Addig is álljon itt a találmány rövid ismertetése. Kis az érczköveket elsőben konyhasóval keveri, s egy szokásos kemenczében égeti; ekképen az érczekben levő ezüst és arany a konyhasóval vegyileg egyesül s támad chlorezüst és oly arany vegyület, melyet még nem lehetett kellőleg kiismerni. Sem a tűz, sem a viz az aranyvegyületet nem bontja szét, sőt minél nagyobb tűzben égetik, annál több aranyat nyernek. A kiégetett érczek azután egy mészlaggal megtöltött szekrénybe tétetnek, e lúgban körülbelül egy százalék konyhasó is van, a kilúgozás 2—5 napig folytattatik, s végre kéncalciummal az arany és ezüst egyszerre praecipitáltatik. Ezen eljárás szerint az összes aranytartalom 70, az ezüsttartalom 75 százalékra nyeretik, a veszteség tehát 20 s illetőleg 25 százalék. De az ekkép kilúgozott érczekből a hátralevő fémtartalmat olvasztás által lehet még megnyerni. Ez eljárás előnye tehát abban áll, hogy aránylag legolcsóbb s a mellett igen czélszerü s az egészségnek sem ártalmas. b.— (Vihnye fürdő eladása.) Selmecz szab. kir. város községtanácsa közhirré tette, hogy a tulajdonához tartozó, Barsmegyében fekvő, jeles gyógytulajdonairól ismeretes Vihnye fürdőt szabad kézből eladni elhatározta. Bővebb fölvilágosítást Selmecz sz. kir. város hatósága adand. E regényes fürdőhely leírását és rajzát a Vasárnapi Újság egy száma is közölte mult nyáron. (Óriási sajtógép.) Londonban a „Sun" czimü lap számára oly sajtógép készült, mely a végszámra beletett papirt ivekre metéli, beáztatja, mindkétfelől megnyomja, és pedig minden órában 40,000 példányban, azután összehajtogatja, úgyhogy a kihordó a gépből egészen készen kapja meg a lapot. (Egy központi országos kert.) Lukácsy a K. G.-ban indítványozza, egy központi országos kert fölállítását, mely muzeumja legyen a gyümölcsészetnek és csalhatatlan forrása a hazai összes ez érdekű egyesületeknek. E czélra hivja fel a m. kertészeti társulat a hazában már létező gazdasági s kertészeti egyesületeket s társulatokat, miszerint küldjék bizonyos meghatározandó napra követeiket Pestre, hogy egy országos bizottmány hozza létre az országos kertet. b.— (Gazdákat illető.) A P. L.-írják, hogy Pécsett is mutatkoznak a vetésekre nézve oly ártalmas barna pondrók; egy közel vidéken egy egész táblát annyira kipusztítottak, hogy újra fel kellett azt szántani s bevetni. A megye keleti részén pedig az egerek szaporodtak el, eddig hallatlan mennyiségben, úgyannyira, hogy egész községek egyesült erővel voltak kénytelenek a kiirtáshoz fogni s más mód hiányában, kiöntözték, mint az ürgéket. Egy községben, kinek csak kutyája volt, kötelezve volt azt a mezőre kivezetni, melyek aztán ezrenkint fogdosták el e kártékony állatokat.