Vasárnapi Ujság – 1860
1860-12-02 / 49. szám - Adatok Petőfi halálához 599. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
600 imé ez az egyszerű ember annyira felfogú nagy költőnk jelentőségét , hogy késő tizenegy év után is visszaemlékezik reá! — Hát ismeré Petőfit maga bá? — Hogy esmertem-e? Megmutaták vala nekem a táborban, beszedtem el velem! Kikérdezem őt : nem tudna-e valamit körülményesebben Petőfi haláláról ? Mire azt mondá, hogy mikor a megzavart huszárság Székely-Kereszturon összeverődött, egy amaz ágyúvédelemre rendelt 20—23 főnyi huszárcsapatból megmenekült bajtársa mondá neki, miszerint látta, midőn Petőfire két kozák rárohant, azonban segítségére ő nem mehetett, miután őt magát is annyira körbekapták, hogy csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel és öt sebbel sikerült megszabadulnia. Egyebet a jó székely nem tudott mondani. E néhány vonásból áll mindaz, mit a nagy költő haláláról megtudhattam, hanem e három különböző kútfőből merített adat csodálatosan egybehangzik. Sietek ezeket nyilvánosságra juttatni; tegyék azt mások is, kik még ide vonatkozó adatoknak birtokában volnának, — miglen sikerülend a valót kideritenünk. Thaly Kálmán: XII. Körösi Csoma József levele. (Czáfolat Szöllösi Balázs VII. számú levelére.) Sz.-Ujlak (Szatmár), nov. 25. Am.-szigeti VII.számú levélre,Petőfit illetőleg felhiva érzem magamat (ha valaki meg nem előzne, mert ezt sokan tehetnék) hiven, igazán, és minden kétséget eloszlatólag felelni. — Először is, nagyobb bizonyság okáért azt említem meg, hogy csak mostanában elhalt édesatyám, az ama levélben említett mlgos Hatfaludi Elek úr bölcsházai lakától egy órai távolságra lakván, a már kihalt néhai úri családdal, mindig a legjobb és legbizodalmasabb viszonyban élt, ki előtt soha e családnak semmi titka nem volt. Következésképen magam is már mint gyermek, mint felserdült ifjú, mint deák, mindennappos és otthonias voltam ez előttem mindig emlékezetes úriháznál. De mindennapos és otthonias voltam az 1849-ki fegyverletétel után is, mint haza került honvéd. És ritka nap volt, hogy meg ne fordultam volna ez úri háznál, hol nem egy két, de számos menekült huzamos időn keresztül a legszívesebb vendégszeretetben részesült. Egyenként meg tudnám mind nevezni, hogy kik voltak, de fájdalom, Petőfi nem volt köztünk soha. — Igaz ugyan, jól emlékzem, hogy egyszer az a hír terjedt el a vidéken, hogy Petőfi egy szomszéd falusi bizonyos úriembernél megfordult volna. Én, ki forradalom előtt Petőfit ismertem (ezalatt nem találkoztam vele), sorsa igen érdekelt, alaposan tudakozódtam és utána jártam, végtére is csak az jött ki, hogy nem igaz. — Azt mondja a deák : „de mortuis nihil, nisi bene." Engedjük meg mégis az elhunyt jó öreg urnak azt a gyengéjét, hogy az ilyen híreket mint bizonyost szokta mondani másoknak, mert büszke volt arra, ha mennél több menekült fordult meg házánál, holott maga is üldözve volt. Nekem tiszta hitem az, hogy Petőfi a segesvári csata alkalmával elhalt. Én ezalatt Kolozsvártt voltam, s a végzetes csatából egy pajtásom idejött; ez beszélte nekem, hogy miképen történt az, hogy menekült meg Bem tábornok, melyik huszár pajtásunk adta át a lovát neki, és hogy Petőfi is elesett. Ha Segesvárnál el nem halt volna, két utja lett volna : vagy Szeben felé a sereggel, mely Dévánál tette le a fegyvert, vagy Kolozsvárnak, innét Hunyadra, s később Zsibóra, hol az utolsó fegyverletétel volt a két hazában. De ide, bizonyosan tudom, hogy nem jött. — Még egy lehetett volna, hogy Bemmel kimenjen, de ezt is bizonyosan tudjuk, hogy nem történt. Másfelé menekülnie nem lehetett. Amint a segesvári hadsereg tökéletesen széjjel volt verve, meglehet, hogy mint menekülni kívánót csak ugy magánosan gyilkolta le az ellenség, hogy senki sem volt hozzá közel. Azonban megtörténhetett az is, amit Gobóczi Károly levele tartalmaz, hogy a sereg után akart volna menni és ezen útjában gyilkolták le. Ily nyom nélkül tünt el abban az időben nekem is egy testvéröcsém, mint honvéd székely huszár, kiről mind e mai napig semmi bizonyost nem tudunk, meghalt-e, él-e? Körösi Csoma József: Egressy Gábor, ki ugyanabban a hadtestben s hadjáratban részt vett a IV. levélben maga bizonyítja, hogy Petőfi Sándorral a segesvári csata után nem találkozott többé, én az ő közlését hitelesnek tartom. Kálnoky Sándor: Naptárirodalom 1861-re. (FolstiUis.) 5) Kakas Márton naptára. Kiadja Heckenast. „Van-e, ki e nevet nem ismeri?" (mármint Kakas Mártonét), kerdjük Petőfivel. Az idén megint hét országra szól a kukoritása. Legmulatságosabbak benne az 1861-re való időjóslatok, melyekben e hónapok gratuláló, protestáló, ígérkező, barátkozó, apprehendáló, betegápoló stb. hetekre vannak felosztva s mindenikhez mottóul egy-egy körmönfont közmondás mellékelve.Igen jóizü történetkék még : „Mikor az ember egymás nyelvét nem érti," székfoglaló beszéd Kakas Mártontól, és a „Vadonatúj freskókép." Számos szövegbe nyomott képpel. Ara 80 kr. 6) Országos nagy képes naptár, szerkeszti Girókuti P. Ferencz. Attila színezett arczképével. Tartalma : Csillagászati naptár. Szépirodalmi rovat. Nemes mulatságok. Uj találmányok. Hasznos házi jegyzetek. Évi krónika a világ nevezetes eseményeiről. Statistikai adatok. Gyászlap. Külföldön levő hazánkfiai. Hazai intézetek. Egélyiek. Magyar könyvészet. Egészségügyi intézkedések. Czim- és névtár. Városok. Hasznos tudnivalók.—E naptár főérdeme az ügyes és rendszeres összeállítás. Néhány igen érdekes rovat van benne, p. Külföldön tartózkodó hazánkfiai, történelmi naptár stb., a közhasznú rész jóval erősebb, mint a szépirodalmi. Igen gyönge azonban a „Szép, jó s hasznos könyvek ismertetése" czimű rovat, hol a jóravaló könyvek is többnyire gyenge oldalukról dicsértetnek meg. Reméljük, esztendőre e tekintetben is élvezhetőbb leend. Ára 1 ft. 50 kr. 7) Zöld ördög, (humorisztikus naptár), kiadja Emich Gusztáv. Egy követ fú Bolond M., Kakas M.-nal, s nem is áll alább amannál, hibája csak az, hogy a sikerült életek közt több már általa felhasznált dolgokat is hoz. Ára 80 kr. 8) István bácsi naptára, szerkeszti Majer István. Régi ismerőse a közönségnek. Szépirodalmi tartalom : Ney Ferencz beszélye, egy költemény Mindszenti Gedeontól, Gödör István népies beszély, képekkel. Béla király (pályadijt nyert mű). Gyászének, Honfidal stb. A közhasznú rész gondosabban van összeállitva. István bácsi nem mai gyermek már, jól ismeri őt a közönség, jelen évi naptárára azt mondhatjuk, hogy nem áll alább a mult évieknél. Ára 50 kr. 9) Alföldi Móric. Kiadja Telegdi, Debreczen. Nincs valami ízetlenebb, mint ha valaki széltiben élezel, s egyik elménezsége sületlenebb a másiknál. Ez egész naptárnál szánalomra inditja az embert az a nagy erőködés, melylyel hatásképtelenségét hasztalanul vesződik legyőzni. Vajmi dicséretes, ha valaki nem kap olyanba, amihez nem ért. Ára 50 kr. 10) Emich Gusztáv nagy képesnaptára, szerkeszti Vahot Imre. Kazinczy fametszetű arczképével. E naptárban a közhasznú résznek igen csekély tér van szorítva, az egészet inkább a szépirodalmi rész foglalja el, ezek közt van nevesebb íróinknak egy-két ujabb műve. Ára 1 ft 50 kr. 11) Protestáns naptár, szerkeszti Ballagi Mór, kiadják Engel és Mandello b. Prónai Gábor, b. Vay Miklós, Balogh Péter, Apostol Pál s több hírneves protestáns férfiú arczképével és életrajzaival. E naptár kizárólag protestáns családaink számára van szerkesztve, kiknek hasznos és bő tartalma miatt bátran ajánlhatjuk. Ára 50 kr. 12) Aradi utasitó naptár, Márton Ferencz által ügyes tapintattal szerkesztve. Megjelent Aradon. Ára 70 uj kr. XIII. Kálnoky Sándor levele. (A kire a „Kolozsvári levélí irója egyenesen hivatkozott, megszólalt, s határozottan kimutatja a tévedést.) Csik-Szent-Mihály, nov. 19 A Vasárnapi Újság 45-ik számában Kolozsvárról október 16-án az V. számú levélben B. ur mint szemmel látott tanú bizonyságot teszen arról , hogy Petőfi Sándor a segesvári csata alkalmával nem esett el, és következőleg ott meg sem halt; — állításait következő adatokra alapitván : Augusztus 5-én 1849. délután 4 és 5 óra között, egy vasárnapi délután Maros-Vásárhelyt engem mint segédtisztem a főhadiszállásra Bem tábornokhoz kisért; ott találtuk volna Petőfi Sándort is, mely alkalommal én őt a költővel ezen szavakkal ismertettem meg : „Petőfi Sándor százados és hazánk jeles költője." Miután B. úr reám hivatkozik, sajnálattal kell oda nyilatkoznom, hogy ő mind a személyre, mind az időre nézve nagyon téved, — én őt nem Petőfi Sándornak, hanem Gál Sándornak mutattam be. Tisztelt B. barátom augusztus 5-én, mint állítja, 5 nappal a segesvári csata után Petőfi Sándorral Maros-Vásárhelyt nem találkozhatott, miután mi mind a ketten a levélben említett hadtesttel M.-Vásárhelyt már augusztus 2-án odahagyván, Szeben felé indultunk, — az említett augusztus 5-én Szebent bevettük. Egyház és iskola. b.— (Templom-kérdés.) N.-Enyedről irják a „K. K."-nek a ref. és lath. felekezetűek szép egyetértésben éltek egymással egész a forradalomig , ugy hogy például kebelbeli tanácsuk is csak egy volt, melynek tagjai a népességhez képest aránylag választattak a két felekezet tagjai közöl s az énekvezérek fizetése is egy pénztárba gyűlt be s adatott ki; de 1849-ben midőn a lakosság a füstölgő romok közé visszatért , a lutheránusok külön kebelbeli tanácsot alkottak és ügyeik vezetését a reformátusokétól elkülöniték, ez évben már azt is kezdik követelni, hogy énekvezérük a ref. pénztárból kapja fizetését, hogy avult templomok helyébe szép új templom építtessék a ref. egyház költségén s hogy az egyház külső s belső javai egyenlően osztassanak meg a ref. egyházzal. E követelést azon állításra alapitják, hogy a hajdani templomcsere alkalmával a ref. egyház némely kötelezettségeket vállalt magára a lath. egyház irányában. — Az ügy még eldöntve nincs s jelenleg a két felekezet főegyházai tanácsai előtt áll. 4 (A sárospataki főiskola tanárai) közelebb egyértelműleg elhatározták az ottani jogakadémia rögtöni visszaállítását. Addig is, míg az egyházkerület a jogakadémiát szervezheti, Csora Mihály s Antalfi János tanárok készséggel ajánlkoztak, hogy az előbbi a magyar közjogot, az utóbbi pedig a magyar magán- és váltójogot f. évi nov. 21-től kezdve dij nélkül adandják elő. b.— (4 nagyváradi magy. kir. akadémiában) már minden tantárgyat magyarúl adnak elő. -f- (A pesti községtanács) elhatározta, hogy a helybeli evang. gymnasiumot évenkint 1000 fttal segélyezendi. + ,(A pesti zsidó község) pályázatot hirdetett magyar papi szónoki állomásra.