Vasárnapi Ujság – 1861
1861-01-06 / 1. szám - Fejes István. Boldog uj esztendőt! (képpel) 9. oldal / Költemények - Emléklap az 1860. évből (kép). Széchenyi István feltámadása. Jókai Mór. Szózat Vörösmartitól (10 nyelven). Kölcsei hymnusza. (Melléklet az 1-ső számhoz). / Vegyes tartalmu
Elkábul a gyenge, elcsügged a gyáva S az erőst megtartja hite, igazsága — S nyugodt öntudattal várja a jövendőt . . . Boldog uj esztendőt! Fényes hajnal néz rád, kedves hazám népe! Derült nappá váljék ez a jövendőbe; Hagyjon el az éjjel, hagyjon el a bánat, Csak a honszeretet maradjon meg nálad. Honszeretet fénye fényesebb a napnál, Nincsen annak árnya és soha le nem száll; Ez lövelli reánk a legszebb jövendőt . . . Boldog uj esztendőt! Jó napot, magyarok, s boldog uj esztendőt! íme, megértük a tavalyi jövendőt. Addig-addig vártuk, addig sóhajtottunk, Isten kegyelmével míg belejutottunk. Mint egy kínos álom felnyílt szemeinkről : A múltnak nyomása lehullt lelkeinkröl S várva várja keblünk a szabad jövendőt . . . Boldog uj esztendőt! FEJES ISTVÁN. 10 Uli újság ? + (Gróf Teleki László) a bécsi hivatalos újság szerint, dec. 31-én Ő Felségénél kihallgatáson volt, mely alkalommal az Uralkodó kinyilatkoztatta , hogy bár tudva van előtte ama határozott ellenségeskedés, melyet gr. Teleki annyiszor és pedig a legújabb időkig az uralkodóház és a monarchia érdekei ellen tanúsított, mindamellett ő Felsége késztetve érzi magát, neki teljes szabadságát visszaadni. Teleki megígérte, hogy minden ellenséges összeköttetéseiről a külföldön lemond, a monarchia határait át nem lépi s egyelőre minden politikai tevékenységtől tartózkodik. + (A Bémer püspök tiszteletére) tervezett fáklyászene a fővárosi ifjúság részéről, mint a „Sürgöny" írja, azért maradt el, mert a városi főkapitány értesíté a már összegyülekezett fiatalságot, hogy a megtisztelendett főpap már akkor eltávozott volt Pestről. Azonban Abonyban, hova rokonai látogatására ment, legszorosabb incognitója daczára sem kerülheté ki a fényes fogadtatást. A vaspályánál az abonyi ref. lelkész megható beszéddel üdvözölte, s aztán harangzugás közt a népből alakult lovas bandérium kísérte be a városba, hol a rom. kath. segédpap intézett hozzá beszédet, melyre a püspök ur megindult hangon felelt s aztán lakására vonult. + (Jekelfalusy püspök), ki az 1848-iki események miatt száműzetésben élt s mindezideig legnagyobbrészt a Trauntónál Gmundenben tartózkodott, engedelmet kapott hazájába visszatérhetni. -f- (Apponyi György gróf) az országbírói állomást véglegesen elfogadta. A kir. személynöki állomásra még nincsen jelölt. + (IV. Vilmos Frigyes porosz király) jan. 2-án éjjel elhunyt. A régensherczeg I. Vilmos király név alatt tovább folytatja uralkodását. — (Pest város tisztujitása) 1. január hó 2-án ment végbe. A közgyűlés a megyeházban tartatott, hol nagyszámú néptömeg jelent meg. A városban már kora reggel több helyi nemzeti zászlók lobogtak, jelentvén a nap fontosságát. A gyűlést gr. Károlyi György, mint választási elnök, reggel 9 órakor rövid, velős beszéddel nyitá meg. A választás eredménye/212 órakor hirdetetett ki, mely szerint főpolgármester lett : Rottenbiller Lipót; főbíró : Gräfl József; főkapitány : Thaisz Elek; főjegyző : Királyi Pál; alpolgármester : Ságody Sándor. + (Kunszt József, kalocsai érsek ur ö excja) 500 ftot adományozott Markó Károly festményeinek megvételére. + (Kállay Ferencz), m. Akad. r. tag, veterán-tudósunk, jan. 1. és 2-ka közti éjjel elhunyt. Béke hamvaira! + (Jókai Mórt) közelebb azon kitüntetés érte, hogy a komáromi megyei gyűlésen tiszteletbeli főjegyzőnek választották meg. + (A komárommegyei honvédek), mint a „Gy. Közlöny" irja, az ácsi csatában elvérzett honvéd bajtársaiknak emléket akarnak emelni, s reménylik, hogy e tervet a megye is magáévá teendi. + (Érdekes bizottmányi tagok.) A megyegyüléseken több helyt megemlékeztek külföldön élő menekült hazánkfiaitól. Igy Zemplénben Kossuth Lajost, Komáromban Klapka és Perczel tábornokokat s Thaly Zsigmond alezredest, Pest megyében gr. Teleki Lászlót, Sáros megyében pedig Pulszky Ferencz, Ujházy László és Kükemezey Mihály menekülteket választották meg megyei bizottmányi tagokul. b.— (Vasmegye bizottmánya elhatározta.), hogy minden Széchenyi- és Batthyáni-ivadék, a ki ott lakik, tagja legyen a megyei bizottmánynak. b.— (Névváltoztatás.) Az országban sokak által ismert pesti váczi utczai kereskedő, Brunner, nevét Kuti-ra, változtatta. — Bizony furcsán is esik Pesten, Magyarország fővárosában, a boltok felett azt a sok erger, berger égzetü idegen hangzású nevet olvasni; pedig e nevek viselőinek nagy réí már rég magyar. + (A Petőfi-szobor ügyében) Reményi Ede a„P. Napló"-ban egy hosszu czikket közlött, melynek fő pontjai ezek: „A ki lánghevü dalai által a magyar népszellemnek halhatlan kifejezést adott; annak emlékét — irja a jeles művész — olyan szobor illeti meg, mely művészi fenséges alkotásánál fogva, a mulandósággal szintúgy daczoljon, mint az ő dalai, és a nemzet szivét oly büszke dobogásba hozza, mint az ő dalai." Reményi terve szerint a szobornak talajával együtt negyven láb magasnak kell lenni, mely a főváros egyik legszebb dísze fogna lenni. Kiállítása mintegy 20,000 ftot venne igénybe, ami ugyan nagy összeg, de ismerve a nemzet fiainak buzgalmát, reménye, hogy az nem sok idő múlva együtt lesz. Mióta a szobor eszméjét megpendítette, mindenütt ahol csak hegedült, szép részvétet tapasztalt, ugy hogy ő maga rövid idő alatt 1488 ft. 30 krt, 1 aranyat, 1 tallért és 3 húszast gyűjtött. Reményi minden hozzá bejött összeget nyilvános számadás mellett, a pesti takarékpénztárba tesz le. „Sokat tűnődtem afelett — mond tovább a czikkíró — ne adjam-e át az ügyet valamely hazai testület, például az Akadémia, vagy a Kisfaludy-társaság kezébe ? Őszintén megvallom, hogy én azt a sokszoros kitüntetést; azt a lelkesedést, melylyel a haza szivem választottját, hegedűmet elhalmozta; nemesebben meghálálhatni nem gondolom, mint ha hazámfiai azon megnyugtató gondolatot engedik élvezhetnem, hogy egyik szellem-rokonomnak emléke az én inditványom és lelkiismeretes buzgalmam folytán jött létre." Reményi eddig következő hazafiak közreműködését nyeré meg : Arany, Barabás Miklós, Csengery, Egressy Gábor, Gorove István, Greguss Ágost, gr. Haller Sándor, Henszlman Imre, Jókai, b. Kemény Zsigmond, Királyi Pál, Pákh Albert, Pompéry, Rottenbiller Lipót, Szász Károly, Székely József, Tomory Anasztáz, Tompa, Tóth Kálmán, Urházy György, h. Wenkheim Béla. E bizottmány minden lépéséről a nemzet, a hirlapok utján időnkint tudomást veend. A szoborra aláirók és gyűjtők névsora pergamenre írva, a szobor talapzatába fog örök időkre letétetni. b.— (.a Csokonai-szobor fölállittatása tekintetéből) a debreczeni polg. casinó január 30-án kisorsolással egybekötött tánczvigalmat fog tartani. A kisorsolandó tárgyak elkészítésére a város és vidék nemeslelkü hölgyei, a férfiak pedig szintén adakozásra felhivatnak. A beérkezendő tárgyakat Szabó Bálint ur fogja átvenni. A casinó által évenkint tartatni szokott bálok e farsang folyama alatt szintén végbemennek. Ezek napjai jan. 14-ke és február 11-ike. — A casinó végre elhatározta, az „Idők Tanuját" kivéve, minden magyar lapot járatni. b.— (A pesti egyetemi ifjúság) egy része a jövő farsangra is alkalomszerűnek tartotta jogász-tánczvigalmat tartani, s ezen mindenki bármi ruhában, még frakkban is, megjelenhetik. Ez igen szép példája a mérséklet- és türelmességnek, s sokat tanulhat ebből a bécsi és gráczi tanuló-ifjuság, mely tánczvigalmaiból a magyar öltözetet kitiltotta. + (A győri fiatalság.) Berlioz franczia zeneszerzőt, a Rákóczy-indulóra szerzett hatalmas átiratáért ezüst babérkoszorúval fogja megtisztelni. Az erre szükséges összeg már nagyrészt együtt levén, az ezüstkoszorú már meg van rendelve. (Budán is lesznek magyar szini előadások.) Tudjuk, hogy Molnár György, vidéki színigazgató már évek óta siker nélkül fáradozott egy engedély kieszközlésén arra, hogy Budán néhány magyar szini előadást rendezhessen. Most, mint értesülünk, a budai városi tanács végre megadta a kért engedélyt. A nevezett tanácsnak idevonatkozó határozata így végződik : „A főváros csak örvendeni fog, ha a kebléből több évig száműzve volt magyar színművészetet ismét élvezheti, s annak létesítésénél a tanács közreműködését nem fogja megtagadni." Éljen! " (Molnár György), mint a szegedi és balaton-füredi szinházak igazgatója, egy fölhivást tesz közzé, melyben felszólit minden hazafit, hogy azon színháznak, melyet Balaton-Füreden, az ő mult évi felhívása folytán begyült pénzből építeni kezdtek, teljes fölépítését hazafias adományaikkal előmozdítani szíveskedjenek. Az adakozások Balaton Füredre, Écsy László fürdőfelügyelőhöz küldendők, ki a munkálatokat vezeti s az egész adakozás és építkezési költségről annak idején nyilvánosan számolni fog. Molnár fölkéri pályatársait is, hogy minden színtársulat rendezzen az uj balaton-füredi nyári színház építési költségeinek fedezésére egy előadást. + (Egy magyar sir a Pére la Chaiseben.) A „Hölgyfutárban" következő érdekes levelet olvassuk : „Ez év (1860.) tavaszán Párisban voltam. Fölkerestem a világhírű temetőt, s a magasztos halotti csend, ellentétben a zajos és pezsgő városi élettel, mélyen hatottak rám. Lelkem a múltban merengett. Vezetőnk megtudta, hogy magyarok vagyunk, s azon megjegyzésére, hogy ő bennünket egy magyar őrnagy sírjához vezetend, követtük őt. Bokrok és bozótok közt egy kidőlt fehér márványlap feküdt előttünk, melyen e szavak voltak olvashatók : BÉKESSY LAJOS. Páris, november 13. 1849. Szent ügy bajnoka Nyugszik itt, Feddetlen bátor Levente, Védni hazáját élte. Isten nem akará, hogy Sirassa. Tiszteljük emlékét, De ne őt szánjuk. E sorok, habár nem a legékesebb költészettel, de hazánk édes nyelvén irva, mélyen meghatottak. Kevés költséggel oly karba tétettük, hogy ez az idő viharaival daczolhasson. — Utas! ha Párisba megysz, keresd föl ez emléket, s az öreg és becsületes Mr. Mussault szobrász (198. Rue de la Roquette) szivesen elvezetend elhunyt hazánkfiához. — Gróf Batthyány Kázmér sírját hasztalan keresed itt. Ö a montmartera-i temetőben nyugszik."