Vasárnapi Ujság – 1861
1861-05-19 / 20. szám - Pünkösd ünnepére (kép) 237. oldal / Vegyes tartalmu
ekkor küldi hozzánk az igazgatóság, az erre vonatkozó számadási jelentést is, mely a bevégzett számadást minden oldalról felvilágosítja és igen kielégítő képet nyújt a rövid idő alatt oly rendkívüli fontos jelentőségre emelkedett társulat állásáról. A jelentés kimutatja, hogy az ,,Anker" keletkezésének első évében a haláleset és ellenbiztosításokra csupán 5163 biztosítás fedezésére 12,264,613 forintot határozott, holott a biztosítottak halandósága véletlenül oly kedvező, hogy csak 2 fizetés történt 6091 forinttal, ámbár Depardieu erkölcsiségi táblázata folytán, mely szerint a társulat számadásait kezeli, 11 haláleset 45,336 frttal volt kilátásban. A kezelési illetékek a különféle túlélési társalkozásokból, melyek 1859. dec. 31-ig 5,025,478 forintot tettek, 250,801 ftra mentek, mi által lehetségessé lőn, hogy a névleges előleges berendezési s más költségek, már az első évben fedezve legyenek. Amennyire mi ez életbiztosítás állását ismerjük, erre a külföld bármely hatalmas egylete sem képes; vegyük fel a körülményt, hogy minden kiadás az érdeklettek és részvényesek nagy megnyugtatása már az első kezelési évben fedezve volt, mivel azáltal igen veszélyes szint volt kikerülve. Az számadási jelentés hasonlólag vonakodása okát is előadja, mivel mint tapasztalánk, a sokszorosan emlegetett egyensúly foganatosítása csak ez évi január 31-én sikerült, s jutott az államigazgatósághoz. Czélszerű intézkedés volt azon gondolata is az igazgatósági tanácsnak, hogy az első év bevégeztével a nyeremények, mint a testvér intézeteknél ne rovattassanak föl, mivel a kormány a biztosítottak jövőjét biztosítani óhajta, mely minden változásnál, a valószínűségi számítással is dacolhat. E tusa eredményeként a múlt év végén egy új átalánosságban érvényes szabály jött létre, minden biztosítási társulat részére, melyben az államigazgatóság a részvényesek javára talán aggasztó gondot fordított, csupán azon mértékben, a mint a kezesség a biztosítók részére volt, emelkedék az életbiztosításbani részvét átalában, melyek az ország átalános hasznú intézkedéseihez tartoznak. E pontból a kormányzati rendszabályok adatolt mentegetőzése oly kevéssé tetszik ki, mint mi az államörökösödésnek barátai vagyunk. Az „Anker" e tekintetben látszik haladni, mert noha szabadságában állott eredeti egyensúlyát némi módosításokkal megtartani, késznek nyilatkozik az 1860. novemberi uj rendszabály visszahatását megengedni és ehezképest az 1859-ik évre egy új, szigorúbb számadási határozatot alapítani. Hazánk jelen átmeneti korszakában alig vonható valami magára inkább a közfigyelmet és érdekeltséget, mint az országbírói értekezlet, melynek czélja volt a hazai törvénykezést olykép rendezni, miszerint a magyar anyagi és alaki jog a kor szellemével, a megváltozott helyzet igényeivel, a lefolyt 12 évi időköz alatt támadt új jog- és birtokviszonyokkal öszhangzásba hozatván, az időközben alkotmányellenes úton életbeléptetett rendeletek, a magánjog uralma alatt álló érdekek sérelme s a jogfolytonosság fennakadása nélkül, hatályon kívül helyeztethessenek. E közfigyelmet és érdekeltséget csak fokozza most azon körülmény, minélfogva a nevezett tanácskozmány értekezleteinek eredménye, egy rendszeres munkálat alakjába öntve, a képviselőház határozata alá van terjesztve, hogy a nemzet belenyugvása által átmeneti hiddá váljék a jogélet jelene és azon jövője közt, amelynek számára a rendszeres codificatió joga és kötelessége fenntartva van. De bármiként alakuljanak is a viszonyok, ezen értekezlet javaslata a régi magyar jog alapjai és az uj jognézetek, jogalakok és birtokviszonyok közt, a kiengyenlítésnek oly sok elemeit foglalja magában, miként az, habár ideiglenes törvény erejére nem is emelkednék, a későbbi törvényhozás részére igen bő s igen hasznos anyagul fog szolgálni. A mű két kötetre osztható, összesen négy fejezetben jelenendik meg. Az első fesz ,,Anker" ezáltal saját előnyét a legelhatározottabban óvta meg mivel most minden biztosítási ágazat tartalékát gazdagon fedezve látjuk és az ifjú intézet soliditásábani kétséget egészen eloszlatá. De miután az igazgatóság, daczára e korlátoltságnak mégis 11 százalékot, mint folyó kamatot a részvényesek közt kiosztani képes volt, örömmel constatrozzuk mindazt, mi az előrelátó kezelést és a nyilvánosság czélszerű alkalmazását lehetővé teszi. 6.HETI NAPTÁR. TARTALOM. Czuczor Gergely (arczkép). Zilahy K. — Két pisztoly. Pájer Antal. — Az a hajdan ... Szolga Miklós. — Zrini Péter és Frangepán Ferencz halála (vége, képpel). Pauler Gyula. — Felső-borsodi képek (folytatás, 2 képpel). — László Károly levelei Amerikából (folytatás). — Egyveleg. — Tarház : Deák Ferencz mint szónok. — Palóczy László temetése Miskolczon. — Gróf Teleki László halála. — Ipar, gazdaság, kereskedés. Irodalom és művészet. Közintézetek, egyletek. Közlekedés. Mi újság? Sakkjáték. Színházi napló. Szerkesztői mondanivaló. Nyilt tér. Heti naptár. Felelős szerkesztő Pákh Albert : (lak. magyar utcza 1. sz.) jezet az értekezlet előleges, átalános tanácskozásait, melyek a kiindulási pontot körvonalazzák: a második fejezet az alválasztmányok javaslatait és a különvéleményeket; a harmadik fejezet a teljes ülésben módosított s megállapított javaslatot foglalja magában, azon rendszeres alakban, amint az a képviselőház elé terjesztve jön; végre a negyedik fejezet a részletes tanácskozásokat, vagyis a teljes ülések azon vitatkozásait adja, amelyek a végmegállapodást eredményezik s különös érdekkel birnak azon jogtudósokra nézve, a kik a törvény tanulmányozásában s alkalmazásában annak okát és czélját (ratio et finis legis) kutatják, mely tekintetben a részletes viták a leghűbb és legbiztosb irányt szokták nyújtani. Az értekezletben tartott összes beszédek és vitatkozások egész terjedelmükben gyorsírói följegyzés után lettek felvéve, s különösen a második fejezet oly egyes különvéleményeket is tartalmaz, melyeknek ismerete ugyan a tanácskozmány eredményének kellő indokolására és felvilágosítására okvetlen szükséges, de melyek annak idején az összegyűlt anyag nagy halmaza miatt a napisajtó által nem közöltethettek. Gondoskodva lett arról is, hogy ezen körülbelül 45—50 évre terjedő törvénykezés mindennemű ágait tárgyazó műnek gyakorlati használata betűrendes mutatókkal, az egyes ülések rövid tartalmának előrebocsátásával stb. könnyíttesnék. Előfizetési fölhívás ily czimü műre : Az ORSZÁGBIRÓI ÉRTEKEZLET TÖRVENYKEZÉS TÁRGYÁBAN. Közli Ráth György, országbírói elnöki titkár, és az értekezlet jegyzője. Előfizetési dij az egész munkára 5 ft. o. é. Az első három fejezet még e napokban hagyandja el a saját, az utolsó körülbelől 25—30 ívre terjedő fejezet pedig szintén a lehető legrövidebb idő alatt két füzetre osztva fog megjelenni. fH^gT Az előfizetési pénzek Landerer és Heckenast könyvnyomdájába (Pest, egyetem-utcza 4. szám bérmentesen Intézendők. — A példányok, melyek vidékre rendeltetnek meg, postán bérmentesen küldetnék szét. — Tiz elölvetett példányra egy ingyenpéldánnyal szolgálunk. Pest, május 12-én 1861. Landerer és Heckenast könyvnyomdája, 3745 (1—8) (Pest, egyetem-utcza 4. szám). Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten 1861. Hó-és hetinap Katholik, és Protest, naptár Gör.-orosz naptár © Nap Izraelit, naptár C Hold-Hó-és lietinap Katholik, és Protest, naptár Gör.-orosz naptár kelet nyug. Izraelit, naptár kelet nyug. Május Május (ó) ó. P ó. PSiván ó. P ó. p. 19 Vasár. FPünk. v. FPüink 1 A31 Felt. 4 21 7 32 10 1 46 1 17 20 Nétfő Püink. hétfő Püinkh. 8 János 4 20 7 33 11 Simon 3 7 1 38 21 Kedd Szilárd. Vál. Szilárd 9 Szálas pr. 4 18 7 34 12 4 31 2 2 22 Szerda Ilona iránt. 1 Ilona 10 Simeon 4 18 7 35 13 Sáms. 5 56 2 29 23 Csütör. Dezső püsp. Dezsér 11 Motius v. 4 17 7 36 14 [győz. 7 20 3 S 24 Péntek Johan. özv. 1 Janka 12 Epiphan. 4 16 7 38 15 Mak. 8 35 3 45 25 Szomb. Orbán püs.t Orbán 13 Gliceria 4 14 7 39 16 35 S. 9 381 4 40 Holdnegyed : 0 Holdtölte 24-kén 7 óra 21 perckor reggel.