Vasárnapi Ujság – 1861
1861-01-20 / 3. szám - Adatok Petőfi halálához 32. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
33 Vasárnapi Újság 3-ik számához 1861. Irodalom és művészet. A magyar Akadémia történelmi bizottmánya által kiadott „Magyar történelmi emlékek" czimü munkának kilenczedik kötete megjelent. Verancsics Antal összes munkáinak jelen hatodik kötete, a nagyhírű tudós és államférfiú vegyes leveleinek első részét foglalja magában. E leveleket jeles és nagyszorgalmu történettudósunk Szalay László teszi közzé, azon rendben, melyben maga Verancsics gyüjté azokat össze, kiadás végett. -f- (Jókai ,,Szegény gazdagok") czimü négy kötetes regényének utolsó kötete is megjelent. E kötetben szerzőnek „Az utolsó budai basa" czimü történeti elbeszélése is bennfoglaltatik. Az egész munka ára 4 ft. + (Fáy András ,,Hulló virágok") czimü munkája megjelent. Tartalma „A mátrai vadászat;" „Az idő-jós;" ,,A régi szerelem nem avul el" czimü vígjátékok; továbbá : „A művész és barátai" czimü beszély; „Rekettyési Borgay Kálmán utazása a világ egyik féloldalán" és ,,A szép Katinka" beszély. — A 323 lapra terjedő könyv a hon lelkes leányainak van ajánlva, s a köztiszteletben álló érdemdús szerző következő szavakkal nyitja meg : „Zajos kitüntetésekhez sem vágyam, sem érdemem, sem szerencsém nem volt; de részesültem csekély fáradalmaimért azon szebb jutalmazásokban, miket lelkes honfiak és leányok meleg rokonszenve és szíves méltatása nyújtanak a híven fáradozott honfitársnak. Ezek közt különösebben ti, hazám lelkes leányai, voltatok azok, kik két izben adtátok jelét irántami kegyeteknek, s borostyán-koszorúval tiszteltétek meg az aggastyán bajnokot, nem ugyan homlokát, de szivét illetővel, mely hónáért dobogott untalan. Fogadjátok hálámul azért, késő őszöm „hulló virágait," melyek nemsokára síromra fognak hullani, s legyetek meggyőződve afelől, hogy oda is magammal vendem kedves emlékteket." Kell-e ennél szebb ajánlás?"- A sok gonddal szerkesztett „Budapesti Szemléből" ismét egy füzet, a 37-ik jelent meg. Jeles tartalmát a következő czikkek képezik : „Béldi Pál és a bujdosók" történeti korrajz, Szilágyi Sándortól; „Olaszország ujabb történetei," Reichlin után J. F.; „A középkori építészet," (első közi.) Henszlmann Imrétől; „Magyarország és Erdély 1848. előtti alkotmánya," (első közi.) Wenzel Gusztávtól. Ez érdekes czikkeket a szokott „Irodalmi szemle" zárja be. + Kolozsvárott megjelent : „Az erdélyi nemzeti fejedelmek életirata." Képmagyarázatul irta Zilahy Károly. Ez az első munka, melyben az erdélyi fejedelmek életiratai együtt foglaltatnak. A tehetséges fiatal szerző tehát kétségkívül jó szolgálatot tett irodalmunknak, a midőn a jelen művet közrebocsátotta.( (Magyar földrajzi munka.) Osterlamm Károlynál a jövő hónapban „A magyar királyság földrajza" fog megjelenni Entizfalvi István tanártól. Előfizethetni rá 40 kijával. Ez is oly munka, melyre iskoláinkban jelenleg nagy szükség van. + (Edvi Illés Pál legújabb népszerű munkája) épen most jelent meg: „Magyar fénygolyók a nősülésre, azaz : eredeti értekezés a ritkán nősülés okairól és szüntetési módjáról." E mű pályázott a „Sz. Híradó" által 1859-ben e tárgyra kitűzött jutalomra. A szerző egy előszó és bevezetés után fejtegeti a ritkán nősülésnek physikai, gazdasági, erkölcsi és politikai okait; azután egy külön fejezetben javaslatokat tesz a kérdéses baj megszüntetése és gátolása iránt. Majd egy külön fejezetet szentel a nőtlenség jellemzésének s végül egy berekesztő czikk után, a fölvett kérdésre vonatkozó néhány verssel fejezi be munkáját. — Tagadhatatlan, hogy napjainkban a nősülés iránt ifjaink jó része idegenséggel viseltetik. Ez baj, minek orvoslását többféle érdekeink követelik. Azért minden e nemben irt munkát örömmel kell üdvözölnünk. Óhajtjuk, hogy a jelen könyvet ifjaink közöl minél többen elolvassák, s annál inkább siessenek vele, mert rövid a farsang ! + (Uj költemény-füzér.) Debreczenben Telegdi K. Lajos bizományában megjelent : „Száz darab költemény Oláh Károlytól. A 239 lapnyi könyv kiállítása igen díszes. Itt ott olvasgattunk belőle, s arról győződtünk meg, hogy nem mind arany, a mi fénylik. ” (Említettük, hogy Mosonyi M.) egy magyar operát szándékozik irni. E hirünkhöz kiegészítésül még azt adhatjuk, hogy az opera szövegét Fekete Mihály, a „Korunk" szerkesztője írta, Vörösmarty „Szép Ilonka" czimü balladája után. + (A „Szózat") héber nyelvre is le van fordítva. Mint a „Magyar izraelitából" értesülünk, a sikerült áttétel Fischer Károly óbudai izr. titkár érdeme. A forditmány a Poroszország Lyck városában megjelenő „Hamagid" héber szövegű politikai lapban fog napvilágot látni. + Lampel Róbert „A magyar törvény czikkek zseb-kiadása" czimü vállalatot indított meg. Az első kötet most jelent meg s tartalmazza az 1847/8-ki országgyűlési törvény czikkeket s függelékül az erdélyországi unió szentesítését. Ára csak 30 kr.+. (Uj magyar lap a vidéken.) Szatmárról irják, hogy ott egy magyar hetilap van tervben, melynek szerkesztője Abrai Károly, ismert beszélyíró lenne. (Szerb humorisztikus lap.) Újvidéken Keszerics Károly és Rajkovics György szerb humorisztikus lapot szándékoznak kiadni. -j~ (Az „Egri Értesítő") szerkesztőt cserélt. Montedegoi Albert Ferencz, tudományos elfoglaltatása miatt, a lap vezetésétől visszalépvén, azt Danielik József ideiglenes szerkesztőre bízta. A lap programmja a marad. régi + (A „Pesti Hírnök" kiadását) dr. Szabó Alajos Werfer Károlyról Emich Gusztávra ruházta át, s néhány nap óta már ez utóbbinál jelenik meg. Valami kellemetlen összeütközés történt a lap vezetői s nyomója között. b.— (Szláv lap Pesten.) Francisci János ur, volt cs. kir. helyt. tan. Pesten egy szláv lapot akar megindítani. + (A ,,Magyar Izraelita") czimű, s izraelita hazánkfiainak szánt uj lap is megindult. Szerkeszti dr. Rokonstein Lipót rabbi. A lap tartalma átalában magyaros szellemű; bár nyelve is olyan volna. + (Erkel ,,Bánk bán") czimű új operájában, mely valószínűleg rövid idő múlva színre kerülend, a czimbalmot is alkalmazta. Ez eddig az első opera, melyben a czimbalom, ez eredeti magyar hangszer is helyet nyert. + (Khern Ede Brassóban) értesiti a közönséget, hogy „Az utolsó czaporog" czimü, általa fordított orosz történeti regény, mely az ő hibája nélkül mindeddig meg nem jelenhetett, még e hó végére okvetlen megjelenend. Addig is folyvást fogadtatnak el előfizetések, közönséges példányokra 1 ft., díszpéldányokra 1 ft. 40 krjával. A fordító figyelmezteti a közönséget, hogy a fennebbi mű tiszta jövedelme a magyar Akadémia palotájára van felajánlva. Egyház és iskola 1 (Rottenbiller pesti főpolgármester) bizottmányt nevezett ki annak eszközlésére, hogy a pesti főreáltanoda rögtön, vagy legfölebb a jövő félév kezdetével, mint tiszta magyar tanintézet működjék. (Adjuk meg a tanítóknak, ami őket illeti.) Nagy-Abony, jan. 11. Lehetlen érintetlenül hagyni az abonyi népiskoláztatást a róm. katholikusoknál. Abonyban mind a 4 népiskola be van zárva. Ketteje azért, mert az illetők sütőszalmáról sem gondoskodtak, másik ketteje pedig azért, mert ez osztályok tanítói nem fizettetnek. Miután helytartóságilag elrendeltetett ezelőtt egy pár évvel, hogy a tanítói díj mind a 4 adónem szerint kivetendő és egyszersmind behajtandó, természetesen a közbirtokos urak mindent felhasználnak, magukat e tárgyban adómentesíthetni, miután ők, a birtokarányos fizetésnél fogva magukat találva érzik! — De uraim, ez így igazságos! Ha fizethet azon szegény paraszt, kinek egy gyermeke sem jár iskolába, miért ne fizetne a birtokos is!?!— Fennakadt tehát a tanítás nálunk részben a városi bíróság erélytelensége, részben pedig az uradalom részvétlensége, illetőleg hazafiúi kötelességének nem teljesítése miatt! — Mi nem hisszük, hogy az abonyi uradalom azzal állna elő, hogy az már dotálta tanítóit, hogy ezen állítást mind a négy tanítóra kiterjedettnek lenni vélné vagy plane lettnek erősitené?! mert azon kérdéses dotatiót ő a kántornak (ki két iskolát lát el) adá, mig az ujabban állapitott felsőbb osztályú tanítóknak semmit sem dotált, sőt a kántor egyik segédtanítójának földjét megengedé a város által eldonáltatni, azaz visszavétetni! . A két felsőbb osztályú tanító tehát semmi dotatióban nem részesíttetett azon két évi nyomoron kívül, mit a közbirtokos urak akaratoskodása, hazafiatlansága, és a városi bíróságnak erélytelensége (melynélfogva mit sem gondolt és gondot a kérdéses két tanító fizetésének behajtásával) nekik okozott. — Továbbá azt sem hisszük, hogy az abonyi uradalom az okból tagadná meg filléreit e szent czéltól, mivel a kérdéses két nagyobb osztályú tanítói állás, ezelőtt mintegy 5—4 évvel a helytartóságtól rendeltetett el! — Ne nézzük azt uraim ez ügynél, kitől jött a rendelet, hanem mi czélra jött. — Van-e üdvösebb valami szellemi, ügy anyagi érdekeink előmozdítására a népnevelés sz. ügyénél?! Hazafiúi kötelessége mindenkinek, tehetsége szerint ez ügyet előmozdítani. Abonynak a legégetőbb szüksége volt 4, sőt 5—6 tanítóra már akkor, midőn a kérdéses két ujabb osztály egy vagy talán másfél évnyi időkülönbséggel egymástól,megállapittatott. —Ne nevettessük ki tehát magunkat oly eszmék miatt, melyekről könnyen — talán még barbároknak is nevezhetnének bennünket, p. o. ha mondanók : „Megelégszünk mi a régi tanítókkal is" (két tanítóval t. i.). Abonynak közel 700 iskolaköteles gyermeke van, tehát megfelelhet-e ennek két tanító?! Nem biz, annak, 4 sem becsületesen. — Lovassy Sándor: Ipar, gazdaság, kereskedés. — (Pályakérdés.) Az országos Magyar Gazdasági Egyesület az egyszerű számvezetésre következő pályakérdést tűz ki : „Készíttessék fejezetek és rovatokba beosztott mintával utasítás oly egyszerű számvitelre, mely kisebb nagyobb gazdaságokra alkalmazható; — melyből kitűnjék folytonosan a birtok termelési, tenyésztési gazd. gyáripari, építkezési, pincze- és leltári stb. állapotának mivolta, s egyszersmind a külön ágazatokként befordított forgó pénzösszeg és eredményezett jövedelem; —terjesztessék ki az utasítás ezen számvitel számvevői szigorlására is, magától értetvén, hogy a rokon fogalmak összevonandók, s az egyes tételeket igazoló okiratok lehetőségig egyszerűsitendők." Díj : 50 darab arany. A pályairatok a szokott mód szerint idegen kézzel írva, a szerző nevét rejtő jeligés levelkékkel az alulirt titoknoki hivatalhoz czimezve küldessenek be. A pályairatok beküldésére a véghatáridő : 1861. september hó utolsó napja. A díjazott munka : a szerző tulajdona marad. Kelt Pesten 1861. január 12. — Az orsz. Magyar Gazd. Egyesület igazg. választmánya meghagyásából . Morócz István, egyesületi titkár. b.— (A bécsi divatárusok) a magyar női fejékeket Párisból rendelik meg — mivel onnét, még az agró mellett is, olcsóbban kapják, mint ha Pesten csináltatnák. Ez ugyan nem nagy bók a magyar kézművességnek. Tu. Uj«. 3. i». — 1861