Vasárnapi Ujság – 1861
1861-02-10 / 6. szám - Adatok Petőfi halálához 67. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
emberek között nagy hasonlatosságok, amit én mindennap tapasztalok. — De hogyha nálam csakugyan ál-Petőfi volt, azt kérdem, hogyan emlékezhetett az arra s mikép nyilváníthatta, hogy mikor ő egyszer fáradtan, s kiéhezetten — katonai pályája bevégezte után — hozzánk Sopronba betért, N. F. barátunk az ő felmelegítése végett fasciculusaival fűtötte meg kis vaskályháját, én pedig erszényem vékony tartalmához képest mind a hármunk számára 1 ft. 6 krig rugó szerény vacsorát fizettem a Maurer-féle vendéglőben, miután az Istenen és hármunkon kívül ezt soha senki sem tudta? s hogyan beszélhetett oly hiven bizonyos kalandokról, melyeket itt nem jegyezhetek fel? Akármely oldalról nézem tehát a dolgot, mindenik oldaláról csak azt látom, hogy Petőfi Sándor nálam volt. Legőszintébb nyilatkozatom után vegye t. szerkesztő ur szives üdvözletemet. Kápli Lajos: (Ezúttal nem írunk e levelekhez magyarázatot, nem mondjuk el a bennünk élő mély meggyőződést, hogy itt példátlan csalatkozásnak kell fenforognia — nem tesszük pedig ezt azért, mert ellenbizonyitékok hiányában egyelőre legkevesebb jogunk sincs, a levélíró úr határozott nyilatkozatában kétkednünk (bár az önként felmerülő ellenvetések száma legio); sőt azon tisztes állást, melyet a lelkész úr elfoglal, nemcsak tekintetbe vesszük, hanem azonfelül e lapok szerkesztője személyesen is megerősítheti a levél némely fontos állításait p. o., hogy a levéliró akkor Sopronban tanult, midőn Petőfi ott közbakancsos volt s ennélfogva egymást ismerhették is stb. De bizzuk most a nevezetes leveleket olvasóinkra. Csak arra kérjük különösen a levéliró urat, s mindazokat, kik közel környezetében e dologra netalán emlékezhetnek, hogy a találkozás apróbb részleteit, vagy a tévedés bevallását annak idejében velünk közleni szíveskedjenek. 1839-ben volt, midőn Petőfivel, a gyalog közvitézzel Sopronban megismerkedtem s mégis, midőn csak pár év múlva 1843-ban Debreczenben, polgári öltönyben szobámba lépett, azt voltam kénytelen tőle kérdezni : „kihez van szerencsém?" — annyira át volt változva. Szerk.) Irodalom és művészet. f Emich Gusztávnál megjelent : „Magyarország közjoga, tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre. A legújabb e nembeni latin munkák, főleg gr. Cziráky Antal : Conspectus juris publici regni Hungáriáé ad annum 1848" után, és annak rendszerét követve irta Suhayda János jogtudor, köz- és váltóügyvéd." Ara 1 ft. 50 kr. 4 (Kőváry Lászlótól) Ráth Mórnál közelebb ily czimü érdekes munka jelent meg : „A magyar családi és közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából." A szerző ez ujabb művét a legjobb nemzeti források után alakitotta össze. Az érintett munka öt czikkelyben őseink háztartását, családi és társadalmi életét, harczi jellemzését s alkotmányos közéletét foglalja magában. Ara 2 st. b.— (Aláírási felhívás.) Berecz Imre magyar-szent-mártoni lelkész a „Családi Lapokban" megjelent beszélyeit összegyütve „Magyar-Szent-Mártoni Arvizkönyv" czim alatt sajtó alá bocsátja, a kiöntött Béga által ez évi jan. 1-én vizkárosult hivei némi segélyzésére. A könyv ára 1rtnál nem leend drágább. Egyelőre csak aláirni szükséges, a pénz a példányok szétküldésekor teendő le. Az aláirások mielőbb Temesvárra a „Delejtü" szerkesztőségéhez küldendők. Az aláirók, mint adakozók neve ki lesz nyomva a könyvben, melyben a fönt emlitett beszélyeken kivül a m.szt.-mártoni árviz története, Szt-Gellért első Csanádi püspök életrajza, a Bánság és Temesvár történetének vázlata is olvasható leend. Ajánljuk a közönség figyelmébe. („Az 1860-ik eV.) Ily czimü albumot szerkesztenek Batizfalvy István és Peti József, mely album az 1860. évnek hű képét terjesztendi elő, mely kellő összefüggésben s világításban előadandja annak történetét, leirja országos fontosságú eseményeit, összeszedi és megörökiti az azokkal egybefüggő történeti becsű szónoklati beszédeket, előterjesztéseket, költeményeket. Az album mintegy 15, negyedrétivet teendő előfizetési ára 1 ft. 50 kr., mely márczius 20-ig Wodianer F. kiadóhoz küldendő. Megjelenik a könyv f. évi júniusi vásárra. -+- (Az „Uj idő" első száma) valahára megjelent. A szerkesztői beköszöntőféle után következő czikkeket hoz : „Magyarország 1848. és a január 16-kai kir. leirat. Báró Vay levele a magyar Primáshoz, Magyarország herczeg-primásának levele a vármegyékhez. Azután következik egy pár vidéki levél, vidéki, vegyes és külföldi hírek. A tárczában „Börtöni emlékek" czimű elbeszélés van megkezdve. A „Polititkos Charivari" melléklet humorisztikus dolgozatokat hoz. (Vahot Imre), a „Budapesti képesujság" szerkesztője, egy nyilatkozatot tesz közzé, melyben kijelenti, hogy miután lapja 5-ik számát a rendőrhatóság, Kossuth Lajos arczképe és Budavár 1849-iki ostroma és bevételének rajza miatt lefoglalta, s ezáltal azon meggyőződését, hogy „a magyar időszaki sajtó most már szabadon hirdetheti az igazság és felvilágosítás igéit", megczáfolva látja : a nevezett lap szerkesztését és kiadását becsülettel egy perczig sem folytathatja tovább, mindaddig, míg meg nem győződik afelől, hogy a sajtószabadság nem puszta szó többé, hanem valódi alkotmányos tény. Ha pedig a körülmények meg nem engednék, hogy hírlapiról pályáját ily értelemben ismét folytathassa, akkor kénytelen bucsut venni a hírlapolvasó közönségtől, mely esetben teljes kárpótlást ígér előfizetőinek a lap elmaradásáért.f (Kassán) nemsokára egy uj, encyclopedicus tartalmú lap fog hir szerint megindulni „Felföldi Közlöny" czim alatt. Rövid idő múlva tehát két közlönye lesz Kassának. + (Uj humorisztikus lap.) A Virág Lajos által szerkesztett „Bohócz" még meg sem jelent, s mutatványlapja csak a napokban fog szétküldetni (a rendőrség lefoglalta); már ismét egy új humorisztikus lap keletkezéséről beszélnek, mely „Repülő lap" czim alatt Debreczenben jelent meg. Bizony sok lesz! •+• (Rendetlenség a postán.) A „Korunk" czimü kolozsvári lap jelenti, hogy 37. és 38. számát hirlapjegyek (markok) hiánya miatt szét nem lehetett küldeni, a minek igazolásául közli a nevezett lap az ottani postahivatalnak ez ügyben kiadott bizonyítványát. Sajnos dolog lesz az, mikor a hírlapirodalomnak még ilyen akadályokkal is kell küzdenie. -- (A „Sárospataki füzetek") ötödik évfolyamának első füzete megjelent. Tartalmából idézünk néhány czikket, ilyenek : Tanúság az idő jelenségeiből az egyház érdekében. Homokalföldi. Vezérgondolatok egy jó anyanyelvi olvasókönyv szerkesztéséről, a magyar gymnásiumok számára. Szilágyi István: Kalászat az ószövetségi szent költészet mezőin. Gonda László: A legközelebb mult és hatása. Dr. Heiszler József: Egyháztörténelmi források a debreczeni egyházmegye levéltárából. Révész Imre: Vallásügyi tárgyalások az 1839—40. évi országgyűlésen. Bodon Ábrahám stb. + (<4 Hunfalvy Pál által) szerkesztett ,,Magyar nyelvészet" V. évfolyamának VI. (utolsó) füzete megjelent. Az uj, hatodik évfolyamra előfizethetni 5 ft 25 krjával, mely a kiadó Osterlamm Károly könyvárushoz küldendő. (Balázs Frigyes), mint a „Murányi vérmenyegző" czimü regény szerzője fölkéri gyűjtőit, hogy az előfizetéseket hozzá Rimaszombatba mielőbb beküldeni szíveskedjenek. + (Rózsaági Antal) előfizetést hirdet „Esti órák" czimü 14—15 nyomott ivnyi beszély füzérre, melynek előfizetési ára 1 st. b.— (Kolozsvárott a Széchenyi-drámajutalomra) eddigtmár részint pénzben, részint kötelezvényekben beküldetett s felajánltatott összesen 2312 ft és 10 db. cs. k. arany.( (A kolozsvári színháznál) Szigligetitől uj drámát adnak elő, melynek czime : „A kitagadott." A pesti nemzeti szinház talán kitagadta, s azért menekült Kolozsvárra? + (A nemzeti színházhoz) a „Sürgöny" szerint Fektér lyrai tenorista hazánkfiát szerződtették. Egy drámai énekesnőt még folyvást keresnek. -f- (Zenemüvek.) A Bartalus István által szerkesztett „Gyermek-dalhon" czimü zenefüzetekből, melyek előkészítésül szolgálnak a „Gyermeklant"-hoz, Rózsavölgyinél megjelent a II. és III. füzet. Ugyanott jelent meg Székely Imrének zongorára szerzett legújabb magyarja „Délibáb" czim alatt. Ára 80 kr. — (A pestbudai hangászegyleti zenede részéről) a növendékek szokott évenkinti hangversenye, melynek tiszta jövedelme fejében a nemzeti szinház nyugdij-intézetének lesz szentelve, böjti első vasárnapon, február 17-én, déli félegykor, a pesti Lloyd-társulat teremében fog tartatni. + (A pesti hondvédsegélyező bizottmány) f. hó 13-án szavalati és zeneakadémiát rendez a nemzeti színházban, melynek jövedelme a szűkölködő honvédek gyámolitására fog fordittatni. Ipar, gazdaság, kereskedés. b.— (Czipőgyár.) Pfalzban Pirmasenben 1853 körül vagy 5 czipőgyár alakult, melyekben jelenleg 3000 mindenféle mester, s munkás talál foglalkozást. A helyben levő 10 cserző műhely nem képes elégséges bőrt előállítani. E gyárak 1 millió tőkével dolgoznak s évenkint 1,264,800 pár czipőt készitnek, melyek tuczatjának gyári ára 10 ft. A gyártmányt Amerikába, Sveiczba és Belgiumba küldik. Egy munkás naponkint, a már kiszabottan kezébe adott bőrből, naponkint 6, sőt 8 pár czipőt készit, s egy tuczatért kap 1 ft 12 kr — 2 ftot. b.— (Üveg kutcsövek.) Angliában a kutakban a fa- és vascsövek helyett, üvegcsöveket kezdenek használni, melyek az egészségnek legkevésbbé sem ártalmasak. b.— (Angol pénz.) Angliának csupán európai részében közel kilenczszáz millió darab arany, ezüst, réz és bronz pénz van forgalomban. b.— (A kolozsvári répaczukorgyár-társulat részvényei) újra figyelmeztetnek, hogy 56 ftos kölcsönkötelezvényeiket e hó 5-től számítandó 30 nap alatt, eredeti részvényeiket pedig két hó múlva dr. Szombathelyi gazda úr kezén át a liquidáló bizottságnak adják be, akik a kikötött ideig részvényeiket be nem adják, a bizottság annak idejében azok amortisatiójára nézve kénytelen lesz lépéseket tenni. Akiknek alapító részvényük elveszett, a megállapított módon, kielégítést nyernek, de az 56 ftos kölcsönjegyeket semmivel pótolni nem lehet. b.— (^4 magyar borok Szibériában),az M. G. szerint, orosz kereskedők, magyar borból Szibériába is szállítanak s ott jó áron adják el. Ez jele, hogy boraink elég erősek, máskép az ottani nagy hideget nem állnák ki, de nem is innák ott, hol a szeszes italokhoz vannak szokva. (B. L.) b.— (A thea-kereskedés.) Midőn a hollandok 250 évvel ezelőtt a theát Európába hozták, távolról sem sejtették, mily fontos kereskedelmi czikké fog az válni. — Anglia 1650-ben csak 8 fontot fogyasztott, 1856-ban pedig már 57 millió fontot. — Amerikában szintén évről évre emelkedik a beafogyasztás, mely czikkért onnét 1858-ban 19 millió dollár ment ki. China három főkikötőiből : Shangaiból, Caritonból és Futsofuból 1857-ben Európába Ausztráliába s Amerikába 172 millió fontot hoztak ki, mely mennyiség azóta tetemesen növekedett. + (A szab. pesti kereskedelmi testület) január hó 26-án tartott közgyűlésében elhatározta, a nagykereskedői renddel együttesen a csődügyekre a jelenleg fennálló kiegyezési eljárás eltörléséért folyamodni az országbíróhoz.