Vasárnapi Ujság – 1861

12. Apróságok - Teleki gyászünnepélyek - 261. oldal

ii 04 4. Rózsavölgyinél megjelentek : „Egyesüljünk csárdás" Farkas Mis­kától; „Gizella-csárdás Bunkó Bónistól, és „Alexandra-csárdás" Merczy Lajostól. Mindegyik árá külön 54 kr. + Pfeifer Ferdinándnál két jól talált arczkép jelent meg : egyik Deák Ferenczé, a másik üdvözült gr. Batthyány Lajosé. 4- (Simonyi fényképész) egy arczkép-albumot készít, mely a mostani országgyűlésen jelenlevő képviselők arczképét hozza. 4- (Az aradi német színtársulat) a Petőfi-szobor javára egy előadást rendezett. Egyház és iskola. 4- A bécsi lapok tábori szuperintendens kinevezéséről beszélnek. + (Pestvárosa) elfogadta a pesti főreáltanodának czélszerü átalakitása végett kiküldött választmány javaslatát. E szerint a magyar nyelv és iroda­lom nagyobb terjedelemben, a hazai történelem, a lélektan és logika, sőt (mint rendkivüli tantárgy) a latin nyelv is föl van véve; a tanulók nem lesz­nek órákkal túlterhelve; a tanárok fizetése javítva s a tanári testület összes tiszteletdija mégis 4000 fttal kevesebb, mint eddig. Hat rendes tanszékre pályázat nyittatik. — Midőn a bécsi minisztérium csupa cseh és morva, meg német czivilisatorokat alkalmazott a magyarországi tanszékekre, ezt azon bevallott ürügy alatt tette, hogy Magyarországban nincsenek tanári pályára alkalmas egyének. Most lesz alkalmuk meggyőződni, hogy el tudunk mi lenni a magunk emberségéből. Ipar, gazdaság, kereskedés. 4- (A pesti kereskedelmi bank.) A t. cz. földbirtokosok, tőkepénzesek, kereskedők, iparosok, továbbá egyesületek, alapítványok, hivatalok stb. fi­gyelmeztetnek, hogy a pesti magyar kereskedelmi bank az eddigi gyakorla­ton kivül, mely szerint t. i. pénzeket kamatozásra, utalványok mellett átvőn, uj alapszabályai folytán, f. é. junius 1-től kezdve, ugy helybeli, mint vidéki feleknek, azoknak megkeresésére folyó számlákat (Conti correnti) nyitand, és ezekre befizetéseket valamint készpénzben, ugy az intézetnél fennálló világos követelések utalványozása és átírása utján és végre a bankra átru­házott teljes jogerejü váltóknak behajtása által fogad el. Az efféle betételek kamatozására, valamint a felmondási határidőkre és a váltók behajtási di­jára nézve, szóbeli vagy írásbeli tudakozásra az igazgatóság a kivánt felvi­lágosítással szolgál. — A pesti magyar kereskedelmi bank nevében : Jálics helyettes elnök, Weisz B. F. igazgató. -f- (A bécsi pénzügyminisztérium) megbízásából uj váltópénzek rajza készíttetik, melyek az eddigi váltópénzek helyett fognak kiadatni. Ezzel mentjük meg Tróját. 4- (A budapesti lánczhid jövedelme) f. évi jan. 1-től april 30-ig 128,222 ft 50y 2 krra rúgott. 4- (Az 1836-ban behozott vásári bíróság), a jövő augusztusi pesti vá­sárkor ismét megkezdendi működését a városi törvényszék helyiségeiben. 4- (A kávéházjog elnyerésének) a szegények pénztárába fizetendő dija, Pestváros képviselőségének határozatánál fogva, 1500 ftban állapittatott meg, s elvképen mondatott ki, hogy ily jog mostantól fogva csak idevaló s erkölcsileg jóönviaeletü lakosoknak fog megadatni, meghatározott számra való tekintet nélkül. Közintézetek, egyletek. 4- (A Szent-László-társulatnak) a herczeg-primás 2000, Kunst kalo­csai érsek 600, s Szaniszló Ferencz nagyváradi püspök 200 ftot ajándékoztak. 4- (A budapesti kir. orvosegylet) május 18-án tartott ülésében Sugár Fábián tr, a hugycsőtakár betegségeiről és gyógymódjairól értekezett. Bókai tr. főorvos három nevezetes gyermekkór esetet, Detsényi tr. egy veleszüle­tett hólyagbajt mutatott be. 4- (Fiók kórház.) Miután a Rókus-kórház nem elegendő a mostani nagyszámú betegek befogadására, a város elhatározta, hogy a Rókus-kór­háznak átellenében fekvő Henrik-féle ház fiók-kórházzá alakittassék. 4 (A pesti műegylet) jun. 8-án d. u. 4 órakor az egylet helyiségeiben közgyűlést tartand. — (A XVI. szepesi város takarékpénztára Iglón) szintén közzétette mult 1860 évi üzletének kimutatását, mi ez intézetnek örvendetes gyarapo­dását tanúsítja. Az összes évi forgalom csaknem két millióra emelkedett azaz : 1,905,996 ftra 9 krra. Mi ajság? 4- (Kinevezések.) Kubinyi Rudolf, Gömörmegye főjegyzője, és Vitái Alajos, a volt pesti cs. k. főtörvényszék tanácsosa a királyi tábla primatialis ülnökeivé neveztettek ki. 4- (Deák Ferenczet és Tisza Kálmánt) Mármarosmegye bizottmányi tagokká választotta. (Barabás Miklós), jeles festészünk neje, szül. Bois de Chesne Zsu­zsánna, f. hó 17-én meghalálozott. Hűlt tetemei a budai Alvinczi-féle teme­tőben takaríttattak el. -4- (A városligetnek) légszeszszel leendő kivilágítása ügyében a városi tanács bizottmányt nevezett ki. 4- (Kolozsvárott) ifj. Pataki József lőn polgármester, főkapitánynak Minorics Károly, főbírónak pedig Gyergyai Fer. választatott meg. Ugyan­ott néhány igen ügyetlenül utánzott százas bankjegy jött forgalomba. A vá­rosi rendőrség erélyesen lépett föl, hogy a terjesztőknek nyomába jöhessen. 4- (Pest utczái híresek a por és szemétről.) Hanem miután már annyi szemetet kitakarítottunk az okt. 20-iki diploma következtében, reményünk lehet, hogy a többi szeméttől is majd csak megszabadulunk lassankint. A terézvárosi albiróságok Beliczai Imre ottani biró felszólítására egybegyűl­tek, tanácskozni afelett, hogy mikép lehetne a király-utczát tisztán tartani. Tudnivaló, hogy a király-utcza egyike a legpiszkosabbaknak, a mi annál nagyobb baj, mert erre megy a nép naponkint, s különösen ünnepnapokon ezerenként a városligetbe. Az említett tanácskozmány végre abban állapodott meg, hogy vettessék ki minden király-utczai boltajtóra 30, minden boltab­lakra 10, minden első emeleti ablakra 5, második emeletire 4, harmadik eme­letire 3 s negyedik emeletire (ily ház csak egy van) 2 kr, s aztán e jövedelmi forrásból állíttassák föl elegendő személyzet, melynek feladata lesz, az utczát naponkénti söprés és öntözés által tisztán tartani. — Az adó e nemét czélszerü volna más utczáknál is behozni. -f- (Jarolits János orosházi ügyvédnek) megengedtetett, nevét Tava­szy-ra változtathatni. + (Névmagyaritás.) Schwarz Samu, szatmármegyei főorvos, nevének Fekete névre változtatása megengedtetett. + (Román népgyűlés.) Balázsfalván a románok május 15-én gyűlést tartottak. Mintegy 2000-en voltak jelen. A szóvivő Axente volt. A „Krönst. Ztg." szerint következő határozatok hozattak volna : nemzeti kongresszus; a 48-iki alapon megyei hivatalba lépettek lemondása; a 48-iki 16 pont, az adó pontos fizetése. Fölmerült a kérdés, minő czélt akarnak a magyarok el­érni a honvédsegélyző egyletekkel? Mindezek kidolgozása egy állandó bi­zottsága utaltatott. E gyűlés a 48-diki május 15 diki gyűlés szakasztott másának látszik. A 48-iki 16 pontra nézve megjegyzendő, hogy az a 48-iki május 15-én tartott gyűlés petitiója lesz, melyet az erdélyi országgyűléshez Lemény, s Ő Felségéhez b. Saguna beadott. 4- (A szláv ügyhöz.) A fővárosunkban megjelenő „Wedomosti" tót lap következő fölhívást közöl : „Figyelem, szlávak! A jelenleg tanácskozó ma­gyar országgyűlés egyik legfontosabb feladatának tartja, a nemzetiségek egyenjogúságát tettlegesiteni. Ennélfogva szükségesnek látjuk, hogy e nagy­fontosságú ügyben a tót nép is beadj» szavazatát. E végett elhatároztuk, minden tót honfit Turóczmegye székvárosába gyűlésre híni össze, a tótok igényeit minden nemzetiség összetartásának, és Magyarország államegysé­gének alapján megvitatni és formulázni. E czélból végzéssé lőn továbbá, hogy e határozat a tót és magyar lapokban megjelenjék. A gyülekezet napja jun. 6-ika. Az ügy tudtára van adva a turóczi első alispánnak. Szent­márton, május 10-én. (Következik 24 aláirás.") — Mint a „M. O." értesül, a föl vidéki főispánok szintén elutaznak illető megyéikbe, őrködendők, nehogy a jóősztönü nép ily alkalmak folytán azok által tévútra vezettessék, kik bű­nös vakmerőséggel az ő vére és nyugalma árán akarnak zsiros hivatalhoz vagy rendjelekhez jutni. + Azon, lapunkban is közlött hirt, mintha az országos pénzügy igaz­gatóság elnöke Budán, és a királyi ügyek igazgatósága Pesten, az országos pénzügyigazgatóság és pénzügyészségek feloszlatása iránti javaslataik meg­tételére hivatalosan felszólittattak volna, — a „Sürgöny" teljesen alaptalan­nak nyilvánítja. E szerint nincs kilátás, hogy a fónnebb nevezett cs. k. hiva­taloktól egyhamar megszabaduljunk. — (A debreczeni zenede és Reményi.) Debreczen, május 12-én Re­ményi Ede a főváros zajából néhány hétre közénk jött. hogy visszavonulva a magyar zene tudományos fejlesztésén működhessék.— Alkalmunk volt ta­pasztalni, hogy Reményi egy idő óta folyvást komponál. Szerzeményei mondhatnám kizárólag magyar elégiákból, népdalokból, ábrándokból álla­nak, és egy nagy versenyműből (concerto.) — Ezen buzgalomra Reményit a benső ösztönön kivül kétségtelenül amaz őszinte és lelkesítő felhívás ser­kenté, melyet néhány hónap előtt Mosonyi M. genialis magyar zenetudó­sunk hozzá egy szaklapban intézett. — Jól esik egyúttal tudatnom, hogy rövid időn városunk is rendelkezhetni fog egy konservatoriummal, melynek felállítását Farkas Ferencz és Csanak József derék kereskedőink után leginkább nemes gondolkozású pályatársaink közlelkesedésének és előreha­ladottságának köszönheti. Ezen zenédet illetőleg, szintén volt alkalmunk Reményitől egy figyelemreméltó magánvéleményt, avagy ajánlatot hallani, t. i. hogy mennyire kivánatos és hasznos volna azon előrevaló gondoskodás, mely szerint városi tanácsunk a zenedét, mely idővel müképző-tanodává nőheti ki magát, legközelebb építendő állandó színházunkkal összekap­csolná. Ha ez elrenditetik, akkor a szinház építtetésével foglalkozó városi bizottmánynak még lesz ideje, magát Skalnitzkyval érintkezésbe tenni, ki aztán a zenedére szánt külön helyiséget tervrajzába alkalmas módon fel­vegye. Reményi köztünk töltött napjaiban barátai egyszerű felhivására készséggel ajánlkozott nemcsak a fentemiitett konservatorium alapszabályai­nak kidolgozására biztos gyakorlati tapasztalatai szerint közreműködni, s arra munkálni, hogy az intézet czéljának mint magyar képző-intézet minél jobban megfelelhessen, hanem még f. hó 2-án az alaptőke javára több érde­mes műkedvelő közreműködésével hangversenyt is rendezett. Különösen tet­szettek e műsorozatban ama magyar népdalok, melyeket Tompa Mihály ked­ves dalnokunk szövegére irt. — Végül nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy Reményi a zenede javára rendezett hangversenyét április 28-ról május 2-ra országgyűlésünk őszbajnoka Palóczy László haláláról vett gyászhír miatt halasztotta el, a mi közhelyesléssel fogadtatott. — i y. + (Fiúméban) ismét tartatott követválasztás a horvát országgyűlésre, még pedig a következő fényes eredménynyel : 1484 szavazó közöl 1478-an „nessuno^-ra (senkire) szavaztak, 2 szavazat névvel volt ellátva, 4 pedig el­veszett. A választást eszerint bátran lehet egyhangúnak nevezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék