Vasárnapi Ujság – 1861
1861-06-02 / 22. szám - Teleki gyászünnepélyek 261. oldal / Apróságok
ii 04 4. Rózsavölgyinél megjelentek : „Egyesüljünk csárdás" Farkas Miskától, „Gizella-csárdás Bunkó Bónistól, és „Alexandra-csárdás" Merczy Lajostól. Mindegyik ára külön 54 kr. + Pfeifer Ferdinándnál két jól talált arczkép jelent meg : egyik Deák Ferenczé, a másik üdvözült gr. Batthyány Lajosé. 4- (Simonyi fényképész) egy arczkép-albumot készít, mely a mostani országgyűlésen jelenlevő képviselők arczképét hozza. 4- (Az aradi német színtársulat) a Petőfi-szobor javára egy előadást rendezett. Egyház és iskola. 4- A bécsi lapok tábori szuperintendens kinevezéséről beszélnek. + (Pest városa) elfogadta a pesti főreáltanodának czélszerü átalakítása végett kiküldött választmány javaslatát. E szerint a magyar nyelv és irodalom nagyobb terjedelemben, a hazai történelem, a lélektan és logika, sőt (mint rendkivüli tantárgy) a latin nyelv is föl van véve; a tanulók nem lesznek órákkal túlterhelve; a tanárok fizetése javítva s a tanári testület összes tiszteletdíja mégis 4000 fttal kevesebb, mint eddig. Hat rendes tanszékre pályázat nyittatik. — Midőn a bécsi minisztérium csupa cseh és morva, meg német czivilisátorokat alkalmazott a magyarországi tanszékekre, ezt azon bevallott ürügy alatt tette, hogy Magyarországban nincsenek tanári pályára alkalmas egyének. Most lesz alkalmuk meggyőződni, hogy el tudunk mi lenni a magunk emberségéből. Ipar, gazdaság, kereskedés. 4 (A pesti kereskedelmi bank.) A t. cz. földbirtokosok, tőkepénzesek, kereskedők, iparosok, továbbá egyesületek, alapítványok, hivatalok stb. figyelmeztetnek, hogy a pesti magyar kereskedelmi bank az eddigi gyakorlaton kivül, mely szerint t. i. pénzeket kamatozásra, utalványok mellett átvon, új alapszabályai folytán, f. é. junius 1-től kezdve, ugy helybeli, mint vidéki feleknek, azoknak megkeresésére folyó számlákat (Conti correnti) nyitand, és ezekre befizetéseket valamint készpénzben, ugy az intézetnél fennálló világos követelések utalványozása és átírása utján és végre a bankra átruházott teljes jogerejű váltóknak behajtása által fogad el. Az efféle betétesek kamatozására, valamint a felmondási határidőkre és a váltók behajtási díjára nézve, szóbeli vagy írásbeli tudakozásra az igazgatóság a kivánt felvilágosítással szolgál. — A pesti magyar kereskedelmi bank nevében : Jálics helyettes elnök, Weisz B. F. igazgató.t (A bécsi pénzügyminisztérium) megbízásából uj váltópénzek rajza készíttetik, melyek az eddigi váltópénzek helyett fognak kiadatni. Ezzel mentjük meg Tróját. 4- (A budapesti lánczhid jövedelme) f. évi jan. 1-től april 30-ig 128,222 ft 50y2 krra rúgott. 4- (Az 1836-ban behozott vásári bíróság), a jövő augusztusi pesti vásárkor ismét megkezdendi működését a városi törvényszék helyiségeiben. 4- (A kávéházjog elnyerésének a szegények pénztárába fizetendő dija, Pest város képviselőségének határozatánál fogva, 1500 ftban állapittatott meg, s elvképen mondatott ki, hogy ily jog mostantól fogva csak idevaló s erkölcsileg jó önviseletü lakosoknak fog megadatni, meghatározott számra való tekintet nélkül. Közintézetek, egyletek: 4- (A Szent-László-társulatnak) a herczeg-primás 2000, Kunst kalocsai érsek 600, s Szaniszló Ferencz nagyváradi püspök 200 ftot ajándékoztak. 4- (A budapesti kir. orvosegylet) május 18-án tartott ülésében Sugár Fábián tr. a húgycsőtakár betegségeiről és gyógymódjairól értekezett. Bókai tr. főorvos három nevezetes gyermekkóresetet, Detsényi tr. egy veleszületett hólyagbajt mutatott be. 4 (Fiók kórház.) Miután a Rókus-kórház nem elegendő a mostani nagyszámú betegek befogadására, a város elhatározta, hogy a Rókus-kórháznak átellenében fekvő Henrik-féle ház fiók-kórházzá alakittassék. 4 (A pesti műegylet) jun. 8-án d. u. 4 órakor az egylet helyiségeiben közgyűlést tartand. — (A XVI. szepesi város takarékpénztára Iglón) szintén közzétette mult 1860 évi üzletének kimutatását, mi ez intézetnek örvendetes gyarapodását tanúsítja. Az összes évi forgalom csaknem két millióra emelkedett azaz : 1,905,996 ftra 9 krra. Mi újság? 4 (Kinevezések.) Kubinyi Rudolf, Gömörmegye főjegyzője, és Vitai Alajos, a volt pesti cs. k. főtörvényszék tanácsosa a királyi tábla primatialis ülnökeivé neveztettek ki. 4 (Deák Ferenczet és Tisza Kálmánt) Mármarosmegye bizottmányi tagokká választotta. (Barabás Miklós), jeles festészünk neje, szül. Bois de Chesne Zsuzsánna, f. hó 17-én meghalálozott. Hűlt tetemei a budai Alvinczi-féle temetőben takaríttattak el.4- (A városligetnek) légszesszel leendő kivilágítása ügyében a városi tanács bizottmányt nevezett ki. 4- (Kolozsvárott) ifj. Pataki József lőn polgármester, főkapitánynak Minorics Károly, főbírónak pedig Gyergyai Fer. választatott meg. Ugyanott néhány igen ügyetlenül utánzott százas bankjegy jött forgalomba. A városi rendőrség erélyesen lépett föl, hogy a terjesztőknek nyomába jöhessen. 4 (Pest utczái híresek a por és szemétről.) Hanem miután már annyi szemetet kitakarítottunk az okt. 20-iki diploma következtében, reményünk lehet, hogy a többi szeméttől is majd csak megszabadulunk lassankint. A terézvárosi albiróságok Beliczai Imre ottani biró felszólítására egybegyűltek, tanácskozni afelett, hogy mikép lehetne a király utczát tisztán tartani. Tudnivaló, hogy a király-utcza egyike a legpiszkosabbaknak, ami annál nagyobb baj, mert erre megy a nép naponkint, s különösen ünnepnapokon ezerenként a városligetbe. Az említett tanácskozmány végre abban állapodott meg, hogy vettessék ki minden király-utczai boltajtóra 30, minden boltablakra 10, minden első emeleti ablakra 5, második emeletire 4, harmadik emeletire 3 s negyedik emeletire (ily ház csak egy van) 2 kr, s aztán e jövedelmi forrásból állíttassák föl elegendő személyzet, melynek feladata lesz, az utczát naponkénti söprés és öntözés által tisztán tartani. — Az adó e nemét czélszerü volna más utczáknál is behozni. -f (Jarosits János orosházi ügyvédnek) megengedtetett, nevét Tavaszy-ra változtathatni. + (Névmagyaritás.) Schwarz Samu, szatmármegyei főorvos, nevének Fekete névre változtatása megengedtetett. + (Román népgyűlés.) Balázsfalván a románok május 15-én gyűlést tartottak. Mintegy 2000-en voltak jelen. A szóvivő Axente volt. A „Krönst. Zrg." szerint következő határozatok hozattak volna : nemzeti kongresszus; a 48-iki alapon megyei hivatalba lépettek lemondása; a 48-iki 16 pont, az adó pontos fizetése. Fölmerült a kérdés, minő czélt akarnak a magyarok elérni a honvédsegélyző egyletekkel? Mindezek kidolgozása egy állandó bizottsága utaltatott. E gyűlés a 48-diki május 15 -iki gyűlés szakasztott másának látszik. A 48-iki 16 pontra nézve megjegyzendő, hogy az a 48-iki május 15-én tartott gyűlés petitiója lesz, melyet az erdélyi országgyűléshez Lemény, s Ő Felségéhez b. Saguna beadott. 4 (A szláv ügyhöz.) A fővárosunkban megjelenő „Wedomosti" tót lap következő fölhívást közöl : „Figyelem, szlávok! A jelenleg tanácskozó magyar országgyűlés egyik legfontosabb feladatának tartja, a nemzetiségek egyenjogúságát tettlegesíteni. Ennélfogva szükségesnek látjuk, hogy e nagyfontosságú ügyben a tót nép is beadja szavazatát. E végett elhatároztuk, minden tót honfit Turóczmegye székvárosába gyűlésre hívt össze, a tótok igényeit minden nemzetiség összetartásának, és Magyarország államegységének alapján megvitatni és formulázni. E czélból végzéssé lőn továbbá, hogy e határozat a tót és magyar lapokban megjelenjék. A gyülekezet napja jun. 6-ika. Az ügy tudtára van adva a turóczi első alispánnak. Szentmárton, május 10-én. (Következik 24 aláirás.") — Mint a „M. O." értesül, a felvidéki főispánok szintén elutaznak illető megyéikbe, őrködendők, nehogy a jóösztönü nép ily alkalmak folytán azok által tévútra vezettessék, kik bűnös vakmerőséggel az ő vére és nyugalma árán akarnak zsíros hivatalhoz vagy rendjelekhez jutni. Azon, lapunkban is közlött hírt, mintha az országos pénzügy igazgatóság elnöke Budán, és a királyi ügyek igazgatósága Pesten, az országos pénzügyigazgatóság és pénzügyészségek feloszlatása iránti javaslataik megtételére hivatalosan felszólittattak volna, — a „Sürgöny" teljesen alaptalannak nyilvánítja. E szerint nincs kilátás, hogy a fennebb nevezett cs. k. hivataloktól egyhamar megszabaduljunk. — (A debreczeni zenede és Reményi.) Debreczen, május 12-én Reményi Ede a főváros zajából néhány hétre közénk jött, hogy visszavonulva a magyar zene tudományos fejlesztésén működhessék.— Alkalmunk volt tapasztalni, hogy Reményi egy idő óta folyvást komponál. Szerzeményei mondhatnám kizárólag magyar elégiákból, népdalokból, ábrándokból állanak, és egy nagy versenyműből (concerto.) . Ezen buzgalomra Reményit a benső ösztönön kivül kétségtelenül amaz őszinte és lelkesítő felhívás serkenté, melyet néhány hónap előtt Mosonyi M. genialis magyar zenetudósunk hozzá egy szaklapban intézett. — Jól esik egyúttal tudatnom, hogy rövid időn városunk is rendelkezhetni fog egy konservatóriummal, melynek felállítását Farkas Ferencz és Csanak József derék kereskedőink után leginkább nemes gondolkozású pályatársaink közlelkesedésének és előrehaladottságának köszönheti. Ezen zenédet illetőleg, szintén volt alkalmunk Reményitől egy figyelemreméltó magánvéleményt, avagy ajánlatot hallani, t. i. hogy mennyire kivánatos és hasznos volna azon előrevaló gondoskodás, mely szerint városi tanácsunk a zenedét, mely idővel műképző-tanodává nőheti ki magát, legközelebb építendő állandó színházunkkal összekapcsolná. Ha ez elrendítetik, akkor a színház építtetésével foglalkozó városi bizottmánynak még lesz ideje, magát Skalnitzkyval érintkezésbe tenni, ki aztán a zenedére szánt külön helyiséget tervrajzába alkalmas módon felvegye. Reményi köztünk töltött napjaiban barátai egyszerű felhivására készséggel ajánlkozott nemcsak a fent említett konservatorium alapszabályainak kidolgozására biztos gyakorlati tapasztalatai szerint közreműködni, s arra munkálni, hogy az intézet czéljának mint magyar képzőintézet minél jobban megfelelhessen, hanem még f. hó 2-án az alaptőke javára több érdemes műkedvelő közreműködésével hangversenyt is rendezett. Különösen tetszettek e műsorozatban ama magyar népdalok, melyeket Tompa Mihály kedves dalnokunk szövegére írt. — Végül nem hagyhatjuk említetlenül, hogy Reményi a zenede javára rendezett hangversenyét április 28-ról május 2-ra országgyűlésünk őszbajnoka Palóczy László haláláról vett gyászhír miatt halasztotta el, a mi közhelyesléssel fogadtatott. — i y. + (Fiuméban) ismét tartatott követválasztás a horvát országgyűlésre, még pedig a következő fényes eredménnyel : 1484 szavazó közöl 1478-an „nessuno”-ra (senkire) szavaztak, 2 szavazat névvel volt ellátva, 4 pedig elveszett. A választást eszerint bátran lehet egyhangúnak nevezni.