Vasárnapi Ujság – 1863
1863-11-08 / 45. szám - Móré István 45. szám / Arczképek, Hazaiak - Móré István (arczkép). N. J. 397. oldal / Élet- és jellemrajzok - Técsői magyar népviselet 45. szám / Népviseletek - A szunyog 45. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme - A Balaton lecsapolása Siófokon (1863 okt. 25-én) 45. szám / Vegyes képek
Előfizetési föltételek 1863-dik évre : 'W ® a Vasárnapi üjság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Ker ] háromszormára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Slausenstein és Vogler. — M. Frankfurtnak : Otto Morlirn és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten :Jó kertész-gazdászati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-díj, külön minden igtatás után.30 uj kr. g . Régi magyarok régi arczképei. XII. Móré István, szendrői várkapitány 1645. A csulai és dadai Móré nemzetség, mely Móré György 1592-ben Szörényi, 1505-ben belgrádi bán, ennek fia László a Palota és Nána kalandos várura. Móré Fülöp a Mohácsnál elesett pécsi püspök s több mások személyeiben virágzott, történetünkből eléggé ismeretes. De valamint a Belgrád várát 1521-ben árulással feladó Móré Mihály, ugy az utána két századdal élt és arczképe által itt föltüntetett Móré István is aligha ezen családból származott. Móré István, Borsodmegye Szendrő várának kapitánya, valószínűleg a „roskováni" előnévvel élt Móré családnak ivadéka volt, s pedig hihetőleg az 1603 —1622-ben élt Benedeknek fia lehetett. A XVII. század folytonos harczaiban próbált vitéz lévén, férfi kora delén III. Ferdinánd király őt Szendrő várparancsnokságára méltatta. Szendrő vára Borsodmegyében a Bódva kies völgyén emelkedő hegyen magaslott, és a török világban — habár kisebb, másodrangú, — de nem csekély fontosságú erőd volt. És ez időkorban védfalai a csatazajok és ostromviharok sürü látogatásainak voltak tanúi. Urai a Bebek-nemzetség tagjai, mint János király és ennek fia János Zsigmond hívei, mindig kényszerítve voltak, résen állan a szomszéd ellenkirály hívei ellenében. De védte vitéz kapitánya Zoltay István, ki még Dobó alatt Eger védelmében mutatta ki hadi ügyességét.Midőn 1566-ban Bebek György, erdélyi seregek élén, nem régiben elvesztett várai visszaszerzésére sietett, s neje, a bécsi udvarhoz hűséget színlelve, őt már tárt karokkal várta Szádvárba. Szendi Lázár császári hadvezér Szendrőt rövid uton megrakta császári őrséggel. Zokon vette János Zsigmond kegyeltjének ezen károsodását, s miután Miksa királylyal a diplomatiai egyezkedés sikerre nem vezetett, karddal kívánta többi közt Bebek várait is kivívni, és e végre Hasszán temesvári basa seregét is fölhivá. A török ostrommal vette be a Szendrő környékén fekvő kisebb várakat, Dédest, Putnokot, Finkét, Vadászt, Monokot, de Torna, Regécz, Szendrő stb. kiállta az ostromot. A török be nem vehetvén, vidékét pusztitás bizonyosan Szendrő is szenvedett, mert már az 1567. évi országgyűlés három megyét rendelt ki kijavítására, megerősítésére. Már 1573-ban Rákóczy Zsigmond volt Szendrő főkapitánya, ki szendrői őrségével hősiesen elverte a szikszói vásárra rabolni gyűlt törököt, és Ali béget is elfogta, mint ezt Istvánffy XXV. könyvében, hitelesen leirta. Rákóczy innen 1587-ben egri kapitányságra, innen pedig 1607-ben az erdélyi fejedelemségre emeltetett; de előbb 1588-ban még ő is részt vett ismét Szikszónál a törökön vett győzelemben, melyben Széchy Tamás, akkori szendrői kapitány alatt a szendrői várőrség is osztozott. Széchy Tamást a szendrői várkapitányságban, ha nem közvetlenül, idő jártával, Erdélyben Brandenburgi Katalin bukása után Csáky István követte, kinek családja máig is birtokos Szendrőben. Egy tized múlva még zajosabb idők vonultak Szendrő felé. Midőn 1644-ben I. Rákóczy György erdélyi fejedelem, az egykori szendrői kapitány fia, Kemény János, Bakos s Bornemisza vezérei alatt seregét III. Ferdinánd ellen küldötte, megjelent e sereg Szendrő-vár falainál, hol küzdeniök sem kellett, de karokkal várta a várőrség az erdélyieket, megnyitá kapuit, és rövid uton Rákóczyé lett az erős vár — Hiában állitá Homonnay János, Zemplén vármegye főispánja, ellenök a fölkelést, Rákóczy serege Szerencset is elfoglalá, a nemesség árként tódult hozzá, Homonnaynak magának is futni kellett, s javai a diadalmas sereg által hűtlenség ürügye alatt foglaltattak le. Azonban Rákóczy hatalmában sem soká maradt Szendrő, mert alig haladtak tovább Rákóczy seregei, már 1645-ben Pucheim császári vezér ostrom alá fogta Szendrőt; sikertelen állítottak és küldtek a zempléniek 150 puskás gyalogot; a rövid, de kemény ostrom után a beleállított várkapitány, Monoky István feladó őrségével együtt a császáriaknak. És ekkor, és ennyi elődök utódjául tétetett Szendrő vára főkapitányává Móré István, kinek egykorú rézmetszet után képét itt mutatjuk be olvasóinknak. Rákóczy hadi mozgalmai még mind tartottak, de Szendrő vára erős pontul és támaszul szolgált az ellenség működéseinek. Ez okból az erdélyieknek folytonosan rajta függött figyelmök, sőt azt vissza kívánván mindenképen szerezni, maga Rákóczy is körülvétető és ostromoltató. Azonban Móré István edzett ls ORE ISTVÁN.