Vasárnapi Ujság – 1868
1868-04-19 / 16. szám - Gyula-Fehérvár (10 képpel) P. Szathmáry Károly 190. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak
191 Várdai Ferenczé s több jelentéktelenen kivül: Bethlen Gáboré, Károly Zsuzsánnáé és Bethlen Istváné, melyek mind eltűntek: 1629-ből. I. Rákóczi Györgyé, melynek főtáblája az északi előcsarnokban még megvan; Martinuzié, „Omnibus moriendum est" (mindnyájunknak meg kell halni) felirattal 1552-ből; Gyulaffy Lászlóé 1754-ből; Varkocz Tamásé 1566-ból; Giczi (Géczi?) Gyeröffy Andrásé, Jánosé, mint gyilkosok által megölté; Sztojka Zsigmond püspöké 1770-ből stb.*); Kétségtelen, hogy szorgalmas kutatás után az egyház talajában még többet lehetne találni; de ujabb időben csakis Haynald Lajos volt erdélyi püspöknek vannak ez egyház körül művészi érdemei, ki rövid püspöksége alatt az egyház faragott köveire mázolt vakolatot lehányatta, s nagy költséggel adta vissza az egyház belsejének régi, tiszteletet előidéző szinezetét. II. A Batthyaneum. A Batthyaneum vagy Batthyány-féle gyűjtemény gr. Batthyány Ignácz egykori erdélyi püspöknek köszöni tételét, ki eleinte csak csillagdát tervezett s e végből titoknokát Mártonffy Antalt Bécsbe küldötte volt, hogy mire a csillagda készen áll, csillagász is legyen hozzá. 1794-ben lett kész a trinitariusok hajdani egyháza és kolostorából átidomított csillagda, a már visszaérkezett Mártonffy utasításai szerint s homlokára ezen felirat lőn téve: „1794. Uraniae C. Ig. de Battyan Ep. Tran. J OSUII." E csillagdához a nemes és nagylelkű alapitó ásvány-, éremgyűjteményt és becses könyvtárt kapcsolt, s 1798-ban Bonczidán 38,200 forint értékű magánvagyonával, mintegy fenntartási tőkével, Erdélynek, illetőleg egyházmegyéjének ajándékozá. A Batthyaneum jelenlegi elrendezése a következő : Elég tágas körlépcsőn jut az ember egy folyosócskára, melyen egy ablakközben, római eredetre mutató női szobor (talán Vesta vagy Diana) és egy Mitrász-töredék van. A gyűjtemény maga egy kisebb szobával kezdődik, melyben néhány darab avult természettani (physicai) eszközön kívül, pár ezeret tehető, de inkább darabjai szépsége, mint teljessége és sokfélesége által kitűnő ásványgyüjtemény van. Ehhez kisded mellékkamarában még néhány, csekélyebb becsű régészeti és őslénytani darab járul. Az épületrész s talán az egész intézet némi elhagyatottságára utal a jelenben, hogy a felpadlat (piafond) boritékának nagy része levált és lehullott. Ez előszobául tekinthető gyüjteményszobából nyilik az ajtó a két emeletet elfoglaló fő- vagy könyvtárterembe, mely elég dísszel és tágasan van épitve, s egy fióktermen és mellékszobán kivül, felső karzatot s újra egy kis félszobát foglal magában. Mindez egész kiterjedésében rakva van könyvvel, még pedig ugy, hogy a rendes, falhoz állított polczokon kivül, az alsó padlózat egy része is könyvvel, és pedig jobbára kötetlen könyvvel van berakva. E könyvtár alapját ugyancsak az alapító Batthyány veté meg, Migazzi bibornok könyvtárának 40,000 forinton megvétele által, melyhez az ő, Mártonffy, Szepessy és Kováts Miklós püspökök és Buczy Emil kanonok könyvei járultak. Köteteinek száma a jelenlegi könyvtárnok állítása szerint 26—30,000 között állhat, ha azt meg nem haladja. Áll pediglen a főterem alsó részében a bibliagyűjteményből, mely igen gazdag és becses; közöttük I. Rákóczi György fejedelem házi bibliája; ebben a fejedelem sajátkezüleg jegyezte be, hogy melyik részt hány izben olvasta el (az uj testamentumot talán 17-szer!) A biblia-gyűjteménytől jobbra az úgynevezett Commentáriusok (szentírás-magyarázatok), aztán a szent atyák művei s a rendszeres theologia következik, melyet a históriai művek gyűjteménye zár be. Az emeletben a jogi, bölcselmi művek és a klasszika litteratura (római, görög írók) foglalnak helyet. A terem főhomlokát az alapító arczképe díszíti. Van egy kis éremgyüjtemény is, inkább anyagilag értékes, mint ritka darabokkal. De legbecsesebb része a könyvtárnak azon kis szobában van, mely a karzatról nyilik a fennebb leirt természettani gyűjtemény fölé. Ebben vannak a könyvtár kincsei: gyönyörű miniatűr művekkel diszlő XII—XIII-ik századi barát-iratok, nyomtatási zsengék (inennabula) s végre az egykori nagyhírű országos fehérvári káptalan régi okmánytárának, az égetések s rablások után megmaradt töredéke. Ez utóbbit több tekintetben felhasználták gr. Kemény József és dr. Ötvös Ágoston derék történetbúváraink. Többszörösen kanyargó csiga-lépcső vezet a könyvtár-emeletből a csillagdába, mely jelenleg szintén gazdátlanul áll, bár látszik, hogy valamikor elég ahhoz értőleg vala berendezve. Ez egy főteremből s két fülkécskéből áll. A főteremben elavult távcsövek állanak Herschel és Gregori-félék; a falakon hírneves csillagászok képei; az egyik fülkében sötét kamra, másikban egy költségesen felállított délkör-jelző áll. Egy jó mezei távcsővel, a szabadra nyíló erkélyről feltárul a vizsgáló előtt Erdély legfelségesebb vidéke: a Maros mentén éjszak felé a szimrei csatatér, nyugatra a tündér Ilona várromjait hordó Kecskekő, a XIV. Lajos arczát viselő Csáklya s az óriási Pilis. Dél-nyugatra Erdély aranyhegyei s mindezeken elterül közelben a gyönyörű Hegyalja, szebbnél szebb fekvésű szőlőhegyeivel s lábainknál a hires Rózsamái. P. Szathmáry (Volgenwerk.) Egy veje Károly. ** (A budai fürdők koráról) érdekes adatokat közöl a P. Lloyd. E szerint a rácz-fürdő 370 —400 éves lehet, valószínűleg Mátyás korából; a rudas-fürdő 320 éves, s 1543—1548 körül a budai török kormányzó létesité; a királyfürdő körülbelül 310 éves, 1560—1566-ban alapítá szintén a budai török helytartó. Legifjabb e sorban a császárfürdő, 290 éves, s Sokoli Mustapha építette 1566 —1579-ben. ** (Egy elszegényedett herczeg.) Közelebb hunyt el Párisban a nagy vagyonú s előkelő nevü Jablonovszky herczegek egyik sarja. Ausztriát adósságok miatt kellett elhagynia. Egy ideig Párisban tartózkodott, s a legmagasabb körökben fordult meg. Még a Tuilleriákba is járt volt. Azután egyszerre csak alá bukott csillaga. Londonba vándorolt, hol Bruce név alatt jó darab ideig irnokoskodott. Ebben az alárendelt helyzetben ismerte föl Merton Mózes pénztőzsét, ki nevével nagy számitásokat kötött egybe, s bureaujába, üzletébe vette. A számitások valószínűleg puszta kombinácziók maradtak, hanem Jablonovszky herczeg azért halálaig Merton Mózes titkáraként működött. "" (Női ruha oltalma égés ellen.) A gyakori szomorú esetek, melyeket a női ruhák tűzveszélyessége okozott, a vegyészeket oly anyag föltalálására serkentették, mely által a bajnak elejét a venni lehetne. Angliában végre ki is találták, hogy szénsavas sziksó e czélra legalkalmasabb. Igaz, hogy a szer által sincs a ruha szenesitése megakadályozva, de igen is a láng föllobbanása úgy, hogy tulajdonképeni veszélyről szó sem lehet. E szert „Lady's life preserving Starch" (női élet oltalmazó keményítő) név alatt árulják. De ezen szer a mi viszonyainkhoz mérve túlságos drága, s más anyagot is lírunk, mely e tekintetben kielégítő. Ez a kénsavas légközeg (amoniak), melyet a gázintézetek nagy mennyiségben s nagyon olcsón állítanak elő. Ez anyag még egyéb tárgyakra is, úgymint épületfa, a szinházi diszitmények, vászonra stb. nagyon czélszerűen alkalmazható s ezeket tűzveszély ellen oltalmazza. ** (Európa állam kiadásai.) Kolb a statistika kereskedelmi könyvének új kiadásában kiszámítja, hogy az összes európai államok jövedelme mintegy 2800 milló tallérnyi óriási összeget tesz, melyből a behajtási és az állami vállalatok üzleti költségeinek levonása után körülbelül 2240 millió tiszta bevétel marad. Mivel pedig a szükséglet 2500 millióra megy, rendes viszonyok között évről évre 260 millió tallér hiányzat mutatkozik. A főösszegből az udvartartás 59 milliót , 26/10 százalékot, a hadsereg 780 milliót , 44/10 százalékot , a nagyobbrészt a hadügy okozta államadósság 834 milliót , 372/10 százalékot vesz igénybe. E három tétel tehát már magában véve 1673 milliót vagyis 747/10 százalékot von el, s így az államok közvetlen szükségleteinek fedezésére nem marad több, mint egy negyedrész. Míg 75 százalék államadósságokra, öldöklő fegyverekre s fejedelmi fényűzésre, minden egyébre, mint kereskedés és forgalom, kézmű és ipar, mezőgazdaság, iskola és nevelés, jog- és biztonságügy, művészet és tudomány stb., szóval az egész nemzetgazdaság és népnevelésre összesen csak 25 százalék! Még inkább kitűnik az aránytalanság, ha a had- és az oktatásügyre fordított költségeket külön állítjuk egymással szembe. Az állambudget minden 1000 frankjából esik: Francziaországban 295 hadügyre, 11 oktatásra; Ausztriában 270: 19; Bajorországban 219: 22; Szászországban 218: 37; Würtembergben 218: 47; Badenben 182 hadügyre, 33 oktatásra. Hunyadi László sirköve, Hunyadi János sirköve, János Zsigmond sirköve, a gyulafehérvári székesegyházban. Izabella sirköve, *) Antonii Szeredai: „Series Antiquorum et recensorum episcoporum Transylvaniae."