Vasárnapi Ujság – 1868
1868-11-22 / 47. szám - Ujházy László 47. szám / Arczképek, Hazaiak - Ujházy László (arczkép) K. L. 561. oldal / Élet- és jellemrajzok - Szalmafonó család. Jankó J. 47. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - „Izra” tengerszem. Greguss J. 47. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Sebus Johanna. Risse 47. szám / Vegyes tárgyuak
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. jggi Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hansenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-díj külön minden igtatás után 30 uj krajczár. Ujházy László a spártai jellemű magyar menekült képét mutatjuk be ezennel, ki korát s kora viszonyait sokban megelőzte, puritán jellemtisztasággal s fáradhatlan tevékenységgel apostolkodott a haza anyagi s szellemi érdekeinek emelésén, a feudalismus kiirtásán, a szabadság meghonosításán s rendütltetlen következetességgel vitte keresztül s óvta meg elveit minden körülmények közt. Ily férfiak mindig tiszteletreméltók, s nekik, ha olykor tévedtek is, ha a jelen nem, a jövő mindig igazságot szolgáltat. A kor, melyben ő szerepelt, a történelemé már; egy rövid hirlapi czikk kerete azonban sokkal szűkebb, mintsem arról és hőseiről kimeritő történelmi ítéletet mondhasson, kivált mig legnagyobb részök még életben van. Ezért nem lehet szándékunk itt Ujházy László élettörténetét (melyet még nyújtson minél messzebb az ég) részletesen és körülményesen, t. i. az egyéni történelemnek a megyei és hazai történelem kerekei közé beillesztésével megírni; nem lehet tovább terjeszkednünk, minthogy elősoroljunk némely közérdekű életrajzi adatot s tényt, melyeknek azonban egykor maguk a történelem irói is jó hasznát vehetik. Született 1793-ban Budamérban, Sárosmegyében... Midőn az utas Kassáról Eperjesre megy s megáll ama hires meredek felett, melyről 3—4 csavarodással vezet le az országút... megáll — szétnéz s egy „festeni való" tájképet lát maga előtt — ha ennek legszebb részét, az élősövénynyel s óriási jegenyékkel beültetett nagy birtoktagokat, országutat, kastélyt stb. megvizsgálja, mindig reá fog emlékezni Budamérra . Ujházy László születése s későbbi tevékenysége helyére, mert e nagy fákat ő ültette; ő volt a birtoktagositás, rendezés, a váltógazdaság és munka-beosztás első s fáradhatlan bajnoka, kinek e nemű munkáját s annak áldásos hatását nemhogy elenyésztetné, hanem növeli, gyarapitja az idő — a kezdeményező munkás szellem eltávozása után is. Majdnem köztudomásu dolog, hogy ezen időben Sáros megyében a szabadkőművességnek sok buzgó tagja spirákon székhelye volt. Kazinczy Ferencz bővebben leirta eme társulat viszonyait, családtagjai számára egy szép piros könyvben, melynek olvasásától előlapján az idegeneket eltiltotta, s épen ezért, és mert a szabadkőműves bármennyit beszéljen öntársulatáról, mindig ,,sub rosa" (titokban) tartja (s ezért neveztetnek rózsakereszteseknek) a titokban tartandókat, a mi t. i. a rózsa-kereszttel vagy inkább koszorúval diszitett teremben történt és mondatott, — legyen elég itt csak annyit mondanunk, hogy Ujházy Sámuelnek, a tisztes szabadkőművesnek fia László már ifjú korában oktattatott s felavattatott a szabadkőművesség mesterségébe, — pótolván korán elhunyt atyja helyét. Ujházy László alsóbb iskoláit Eperjesen, a bölcsészetet Debreczenben, a törvénytant S.-Patakon végezvén, az akkor szokásos elméleti tanulmányokon kivül gyakorlati kiképzettséget is nyert s szerzett önmagának egy derék franczia katona segélyével, ki mint inas volt mellette — s a franczia irodalmat csakhamar önválasztása, önbelátása szerint élvezhete. Iskoláit végezve csakhamar nőül vette a Szepességen, egy akkor országos hirü derék magyar hölgyet, Szathmáry Donát fiúsitott egyetlen leányát, a Madagaszárban száműzetése után királylyá lett Benyovszky unokáját. Eme házasságból azonban csupán leánygyermekek származván , — és Szathmáry D. öreg korában kötött házassága által igyekezvén visszaszerezni ama reményét, hogy szép birtokait fi-örökösre hagyhassa, Ujházy László nejével s családjával leköltözött Sáros megyébe, hol sokoldalú tevékenységét kitűnő eréllyel kezdte meg, úgy a gazdaság és a birtokrendezés terén, mint a szabadelvű törekvések mezején — a megyei gyűléseken. Ő ugyanis az úrbéri törvényeket megelőzve, már e törvények meghozatala (1836) előtt Zemplén megyében Hansinán, Sáros megyében pedig két helységben, Budaméren és Bökin behozta a tagosítást, mely munka első lévén e téren az országban, sok erélyt igényelt, sok balítélet leküzdésével járt. Ezek szerencsés sikere után azonban alig volt tagosítási vagy összesítési per vagy eset, hogy őt meg ne hívták volna elnöknek, vagy ki ne kérték volna tanácsát egy s más ily ügy elintézésében. A tagosítás, mondják, 25 százalékkal emeli a birtok értékét, de másik 25 százalékkal emelkedik az érték, ha összeköttetésbe UJHÁZY LÁSZLÓ.