Vasárnapi Ujság – 1869
1869-09-19 / 38. szám - A malom-bakter (képpel) 519. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon - Döbrentey Gábor naplója 519. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak - Különös végrendeletek. K. T. K. 519. oldal / Vegyes tartalmu
ebből Európába is, jóllehet nem saját, hanem a nádczukor neve alatt. Majd arra a gondolatra jöttek, hogy a jávorfának (acer sacharinum) nedvéből próbáljanak czukrot előállítani, mint ezt a vadaktól látták. E vadon élő fa Kanada és az Unió néhány északi államában honos; már kora tavasszal jönnek messze vidékről hordókkal, csebrekkel, melyekben a meggyűjtött nedvet hazaviszik, s az elkészités otthon történik. Egy ily fa közönségesen 5 font czukor előállítására szükséges nedvet képes adni, s egy család, mely 4—5 személyből áll, 3—4 hét alatt 1500 font ily czukrot képes készíteni. A fáknak átfúrása, mely a nedv nyerésekor történik, legkevésbbé sem árt; ismernek fát, mely 45 éven át évről évre meghozta saját illetményét. E czukor összes termelési mennyisége 400,000 mázsa, mely szám azonban a nádczukor mellett alig jöhet számításba, minthogy ennek mintegy 125-ödészét teszi. Természetesen ezen termelés is évről évre fogy, mivel az őserdők nem csekély mennyisége hull el évenként a gyarmatosok mindig tovább hatoló fejszéje alatt. A gyarmatosok azonban néhány ily fát rendesen lakásuk közelében ültetnek, saját szükségletük kielégítésére, s igy bárcsak magán használatra és körben, e czukor a gyarmatosok között jelentőségét nem oly könnyen vesziti. Európának nagyobb része jelenben is maga ülteti és miveli czukrát, ép ugy mint a középkorban. És ez Napoleon Anglia iránti boszujának eredménye, midőn a büszke szigetlakók hatalmának megtörésére velők minden közlekedést megszüntetett. De a gyarmati áruk behozatalának megnehesitése által mindenek szerfelett nagy ára lett, s mindenben bizonyos pótszerről kelle gondoskodni, — igy a czukor helyett is. Már 1747-ben Marggraf vegyész Berlinben bebizonyította, hogy különféle gyökerekben, nevezetesen az úgynevezett peszternák gyökerében s más répanemekben nem megvetendő mennyiségű czukor foglaltatik. Ennek nyomán tett kísérleteit Achárd 1796-ban; ő ugyanis főzés által 150,000 mázsa répából 5952 font czukrot nyert. Ezen eredmény által felbátoríttatva, Siléziában répa-czukorgyárt állított fel. 1799-től fogva Németország ezen vidékén több kísérlet tétetett, és igen sokat is írtak róla, de az érdekeltséget még sem tudták eléggé fölkelteni, — igen sok ellentmondó ok bizonyult be. Másként álltak a dolgok Francziaországban, hol Napoleon mindent megtett ez uj iparág emelésére, melyet ő felvirágoztatni — Anglia-ellenes czéljainak kivitelére nem csekély befolyással bírónak ítélt. 1810-ben már 200 ily gyár működött Francziaországban, melyek összesen évenként 2.000.000 fontot gyártottak, mintegy harmad részét a francziaországi évi fogyasztásnak. Kezdetben természetesen — mint minden — ez is az újság ingerével hatott, s már jó eleve nagy lendületet nyert egész Európában. Az 1865—66-ban előállított összes czukor-mennyiség mintegy 10 millió mázsát tett.*) Es pedig ebből 3% millió Németországra, 3 millió Francziaországra esik; a fenmaradt összeg Belgium, Holland, Magyar-, Lengyel-, Orosz- és Svédországra. Az indiai czukor behozatala nemcsak hogy a legalsóbb fokra szállott le, de sőt Német- és Francziaország nem megvetendő mennyiségű czukrot szállítanak külföldre. Elvitázhatlan mégis, hogy ezen iparág, melynek különösen a tudomány és mivelődés előrehaladására kelle támaszkodnia, a legnagyobb mérvben a meleg éghajlatokra volt befolyással. S Indiában is nem a rabszolgakereskedés megszüntetése, hanem ez ősi szokás szerinti gyártás, s a tudomány haladásának számba nem vétele okozták, hogy ott ez iparág végleges hanyatlásnak indult. Házi asszonyaink még maig sem tudnak szabadulni azon eszmétől, hogy az egyenes napsugarak befolyása alatt az egyenlítő közelében termelt czukor jobb, mint a mi hidegövi répaczukrunk; a a kereskedő nem is késik ezen elfogult lelkeket hitekben megszilárdítani, ráerőszakolván mindenféle czukorra a „valódi chinai" nevet, jóllehet bebizonyított tény, hogy az Indiából szállítás majdnem null fokon áll. De tény az is, hogy a kétféle czukrot bajosan lehet megkülönböztetni egymástól, különösen, ha a nádczukor ahoz értő rabszolga kezek által készíttetik. Baer után Sz. B. *) Az egész világ nádczukor termelése 1850-ben 42 millió mázsa volt. .519 Különös végrendeletek. Maga a czim szinte elárulja, hogy a jelen czikk a ködös Anglia gyermekeiről szóland. Az angolok nemcsak életökben szeretnek különczködni, hanem sokan közülök kiterjesztik a szeszélyes különczködést az élet legutolsó s legkomolyabb ünnepélyességére, a végrendelkezésre is. Ezen kivül a végrendelkezésnél oly nevezetes események merülnek föl, oly titkos rugók fedezhetők föl, melyek önkénytelenül is érdeket keltenek magok iránt. S mily szabad tér nyilik itt gyakran a gonoszság előtt, hány végrendelet sikkasztatik el a törvényes örökösök elől, mennyit hamisítanak meg, mi által oly sok ártatlan a veszély örvényébe sodortatik. Hányszor történt már meg, hogy a rendelkezés nélkül elhalt rokon után öröklő később találta meg egy könyvben vagy valami elvetett iratcsomagban azon végrendeletet, mely őt mindentől megfosztja. S bizony, tiz közül alig találkozik egy, ki a véletlenül kezébe jutott végrendeletet meg ne semmisitené. Ilyen s ehhez hasonló példákat közlünk itt olvasóinkkal. Az örökségről lemondás csaknem hihetlen, s azok, kik ily áldozatra képesek, valóban megérdemlik, hogy nevök örökítve legyen. Egy dublini ügyvéd értesíttetett, hogy bizonyos rokona birtokát öröklendi, melyet eddig is ő kezelt, s csak is ez után élhetett meg becsületesen. A rokon meghalt, s a birtok csakugyan tulajdonává lett. A haszonbér miatt egy bérlővel összeszólalkozván, személyesen elment Dublinba, s a szerződést sok kutatás után egyéb irományokkal együtt szerencsésen megtalálta. Az irományokat este nézegetvén, egy lepecsételt levél ötlött szemeibe, melyet közelebbről vizsgálván meg, azon tudomásra jutott, hogy az végrendelet, melynek pontjai szerint összes birtokát azon törvénytelen leányának hagyta, kit épen akkor rokona iránti kegyeletből a szegény ügyvéd tartott házánál. A reményében csalatkozott ügyvéd nem habozott. Egyedül volt. Mellette a gyertya lobogott. Csak egy másodperczig tartotta volna a láng felibe azt a hitvány papirt, gazdag leendett. De nem vitte rá a lelkiismeret. Haza ment, s a végrendeletet a leánynak kézbesítette. Ő pedig a szó teljes értelmében koldusbotra, kegyelemkenyérre szorult családjával együtt, s a csalatkozás fájdalma annyira megtörte lelki-testi erejét, hogy kevés időre meghalt. A lemondás életébe került, jutalmát csak ott sem várható. Vannak esetek, hogy egy véletlenül kiejtett szó miatt a végrendelet érvénytelenné válik. Egy gazdag úr egybe kelt egy szegény, de jószívű s bájos nővel. Kevés ideig tartó boldog házasság után a férj durva bánásmódja köztök idegenséget szült; a nő tűrt, de a férj nejét gyűlölni kezdte, s gyűlöletét átvitte halálos órájába is, mert végrendeletében nejét mindenből kizárta. A szegény nő, miután kisírta bánatát, csöndes megnyugvással viselte nehéz sorsát. Kevés idő múlva egy ügyvéd rokona az egyik tanúval beszélgetett az utczán. Egyszer csak egy úr ment el mellettök. „Valóban véletlen összetalálkozás," szólt az ügyvéd, „nézze itt van tanútársa A. B. úr." „Igen, hát ez az úr volt a másik tanú," kérdezte semmit sem gyanítva, „ezt még nem is tudtam." „Nem tudta?" kiáltott föl az ügyvéd. Kérdés kérdésre jött, s kiderült, hogy a két tanú nem egy időben írta alá a végrendeletet. A végrendelet elvesztette érvényét, a az üldözött nő férje vagyonának örökösévé lett. Az örökösök gyakran dacolva a törvénnyel, erkölcsi kötelességnek tartják a hagyományozó végehajtásának teljesítését. Egy Trigg Henrik nevű kereskedő meghagyta, hogy hulláját egy padlás keresztfájára tegyék, mert itt akarja bevárni a feltámadás hajnalát. Minden vagyonát, néhány jótékony hagyományok kivételével, egy lelkész testvérére hagyta, szorosan kikötvén az említett föltétel szóról szóra leendő teljesítését; ha ettől vonakodnék, vagyona egy másik testvérére szálljon át szintén azon kikötés mellett, ha ez sem fogadná el, vagyonát a kiszabott feltétel teljesítésére ajánlkozó rokon vegye át. A jótékony adakozások, melyek összege tíz font sterlingtől egy-egy sillingben határozódtak, halála után három évre voltak kiosztandók. — Szintén különös végrendelet által örökítette meg nevét Tuke úr, ki 1810-ben halt meg. A környékbeli iskolás gyermekeknek, ha temetésére eljönnek, egy-egy fillért rendelt. A temetés alatt hétszáz gyermek örült előre a jutalomnak. Minden szegény asszonynak Rotterdamban egy-egy aillinget hagyott. A harangozóknak fél gvineát, azon kikötéssel, hogy azon perezben, midőn porsátorát a földbe teszik, minden harangot egyszerre húzzanak meg. Egy franczia vígjáték nem volt nevetségesebb, mint e különcz temetési ünnepélye. Egy nőcselédnek négy gvineát rendelt, öreg hűséges inasának husz gvinea évi járadékot. Ápolónőjének, ki tizenegy évig virrasztott mellette „épen azért, mert többre mert számítani," egy gvineát rendelt. Ezenfelül egy alapítványt tett, melynek kamatját a lelkész köteles volt apró pénzekre váltani föl, s karácsonkor ez aprópénzt külön csomagokba pakolva évről évre a templom lépcsőről tartozott szétszórni a nép között. Bizonyosan halála után akarta az életében nélkülözött népszerűséget megszerezni, vagy talán az lehetett czélja, hogy a pénz után sóvárgó szegények ünnepnapon is szivódjanak egymással. (Vége követk.) Döbrentey Gábor naplója. Döbrentey Gábor naplójáról a „M. Polgár" következő értesítést ad: „A közelebbről elhunyt Gyulay Lajos gróf hagyatéka között van egykori nevelőjének, Döbrentey Gábornak naplója, mely igen érdekes adalékokat tartalmaz az erdélyi közélet 1807 —1819-diki történetéhez. Ezen 13 évi időszak nem volt szegény. Erdélyben ébredő nemzeti szellem mozzanatiban: a kolozsvári nemzeti színház alakulása a marosvásárhelyi nyelvmivelő-társaság működése, a királyhágón inneni erőket munkára ösztönző és öszpontositó,,Erdélyi Muzeum", horum pars magna fait. És Döbrentey Gábor, a nemzeti szellem tüzes ébresztője, jelentékeny részt vett a magyar irodalom és mivelődés nemzeti irányú fejlesztésében. A magyarországi születésü, huszonegy éves ifjút (1807) a vágy hozta Erdélybe, hogy a Székelyföldön a magyar nyelvet eredeti tisztaságában tanulja ismerni. A wittenbergi egyetemen tanult, mivelt lelkű ifjúnak Kazinczy szerzett alkalmazást, Oláh - Andrásfalván (Udvarhelyszéken) Gyulay Lajos gróf nevelője lett. Oláh-Andrásfalváról 1813-ban költözött át tanítványával Kolozsvárra, hol csakhamar egy kis irodalmi kört gyűjtött maga köré. E kazinczianus kör férfiai inditák meg az „Erdélyi Muzeum"ot, melynek szerkesztője Gábor volt. Négy évig állott fenn (1814—8), tiz kötetnyi olvasmányt adott, és sokat munkált az erdélyi arisztokratia magyarságának fentartására. 1817-ben az „Erdélyi Nyelvmivelő Társaság" a meghalt Aranka György titkári tisztét Döbrenteyre ruházá. Ő sokat tett a társaság mellett, de a kormány nem erősité meg alapszabályait, minden iparkodást megsemmisitő reactionarius nyomásával, a igy csak i a csenevész életre segíthette a hazafiság, s elvégre mi törekvés sem menté meg a bukástól. Az uj titkár, Cserey Miklós és Székely Mihály buzdítására uj alapszabályokkal kísérte meg uj életre ébreszteni a társulatot. Az 1819-ki marosvásárhelyi gyűlés el is fogadá az elő rajzot; a kormányzó engedelmével gr. Haller Gábor, kir. kincstartó elnöklete alatt Kolozsvárt összeült választmány ennek alapján ujjáalakitá a társulatot. Erdély legtekintélyesb urai pártfogolták. Gr. Teleki Pál lett elnöke, alelnöke gr. Kemény Miklós. Titoknokává Döbrenteyt választá. Megkezdte, de nem folytatá soká működését; a gubernium aljas fondorkodása megbuktatá, mint valami veszélyes társulatot ajánlá Bécsben, hol a reactió akkor élte gyöngynapjait. Metternich germanisatori terveinek keretébe sehogy sem illett egy magyar nyelvmivelő társulat. A mindenható kanczellár akaratával szemben buknia kellett. A kanczellária 1819. júl. 19-én leirt a kormányszékhez, hogy a társulat jegyzőkönyveit Bécsbe juttassa, üléseit egy kormányszéki tanácsossal ellenőrizze. E rendelet nyomába csakhamar (szept. 10.) egy még gyönyörűbb lépett. Betiltá a társulat üléseit s a jegyzőkönyv mellett az ,,előrajz" felküldését is elrendelé. E rendelet után Döbrentey elhagyá Erdélyt, melynek földjén tervei valósulásának nem nyilott kilátás." 1 malom-bakter. A malomtulajdonosok és molnáraik között fenforgó viszálkodások megszüntetésére Kötesdy Dani hazánkfia egy czélszerü ellenőrző gépet talált fel, melyre az orsz. m. gazdasági egylet vizsgálata alapján szabadalmat is nyert. E gépnek, melyet feltalálója „malom-bakter"nek nevezett el, hivatása: a malmoknál venni szokott vámot részrehajlatlanul ellenőrizni, vagyis számokkal híven kimutatni mindazon őrlemények