Vasárnapi Ujság – 1869
1869-03-28 / 13. szám - Szmetanovics Károly 13. szám / Arczképek, Hazaiak - Szentjóbi Szabó László 169. oldal / Élet- és jellemrajzok - Szmetanovics Károly (arczkép) 169. oldal / Élet- és jellemrajzok - Husvéti locsolás. Munkácsy Mihály festménye után 13. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Csolnak-orru. Délamerikai madár 13. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Adalékok a Martinovics-pörhöz. I. Szmetanovics Károly (arczkép) 169. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak - Adalékok a Martinovics-pörhöz. II. Szentjóbi Szabó László és maradványai. Közli B. L. 169. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak - A Radeczky-fregatt szétrobbanása 13. szám / Vegyes tárgyuak
Előfizetési föltételek : a Vasárnapi Ujsai? és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. 9V Csupán Vasárnapi Ujsátj: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. UBB> Hirdetési dijak: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-díj külön minden igtatás után 30 krajczár. Olvasóink előtt nem lehet meglepő, hogy történelmünk e szomorúan érdekes epizódjához, első közleményeink után, ujabb és ujabb töredékes adatokat nyujtunk. Oly kevéssé volt eddig, sajátságos körülmények s főleg a nyomott sajtóviszonyok miatt, tisztába hozva az egész ügy, s a reá vonatkozó adatok annyifelé szétszórva lappanganak, hogy épen nem csoda, ha a felkeltött érdeklődés egyenként s úgy szólva adagonként hozza napvilágra az eddig rejtve volt emlékeket. Mi pedig azt hiszszük, ily ügyekben a legcsekélyebbnek látszó adat is kiváló érdekkel bírhat s becses adalék egykor a történelemhez. lehet Ezúttal a szerencsétlen foglyok egyikének testi, másikának szellemi arczképe vonásait van alkalmunk bemutatni olvasóinknak együtt, s azonkívül néhány érdekes apróságot Kazinczy jegyzeteiből. Kezdjük az arczképen: Adalékok a Martinovics-pörhöz. A királyi tábla, 1795. május 7-ikén kelt ítéletében, tekintetbe véve különösen a vádlott fiatalságát, csak három évi börtönre ítélte. De a hétszemélyes tábla, hogy a királyi kegyelemnek tért nyisson, többek — s azok közt Szmetanovicsnak is — börtönitéletét halálra súlyosbította. A királyi kegyelem csakugyan visszaállította a börtönbüntetést. Előbb Brünnbe, utóbb Kufsteinba vitetett. A börtön, kezdetben kivált, szigorú volt. Az olvasás élvezetét is megtiltották szegény raboktól. Később megengedték s Szmetanovicsnak egy franczia nyelvtant adtak, s ő abból, mennyire csak lehetséges, megtanult francziául. Börtönszobájában maga volt csak, de a szomszéd szobába elzárt társával, Baranyaival, a falak kopogatása által érintkezett. Ez is enyhület volt. Kiszabadulván, Illésházy trencséni főispán a jeles képzettségű ifjat megyei jegyzőül alkalmazta, de politikai tekintetek miatt, tehetségéhez mért előmenetele nem lehetett. Egészsége, részint a börtöni elzártság, részint a kedélyén erőt vett búskomorság miatt, nagyon meg volt rendítve. 1815-ben halt meg, családot hagyva maga után. Reméljük, hogy igen is gyér adatokat módunkban lesz utóbb kiegészíteni. I. Szmetanovics Károly, fiatal, jogvégzett, kiről Kazinczy azt irja: „lelke láng, könnyebben fellobbanni senkit sem láttam." Vele a titkos társaság létezését s a kátét Hirgeist közölte; ő — ítélete szavai szerint — két napig magánál tartotta, állítólag másokkal is közölte, reá tett jegyzeteivel együtt. Midőn gyanúba esett, Borsiczky, ki mellett talán patvarián volt, figyelmeztette őt, hogy ha bűnösnek érzi magát, meneküljön, sőt ajánlotta, hogy elrejti őt s biztos helyre szállíttatja. De a szerencsétlen, ártatlannak valla magát s az ajánlatot nem fogadta el. Néhány nap múlva Driethomáról Trencsénbe, az ott tartandó közgyűlésre mentőkben Szmetanovics elfogatott s a törvényszék elébe állíttatott. II. Szentjóbi Szabó László. Valóban adományozott dalköltő, de fiatal korában áldozata lett a szerencsétlen Martinovics-ügynek, bár ifjú életének nem pallos vete is véget, hanem a börtön sorvasztó levegője, hol — ítélete kihirdetése után alig félévvel, 28-dik éves korában halt el. Szentjóbi Szabó László 1767-ben született, Ottományon Biharmegyében, református családból. Tanulmányait a helybeli népiskolában kezdte s Debreczenben folytatta. Szelid szelleme s tudományos hajlamai mintegy természetesen jelölték ki számára a lelkészi pályát, melyen bizonyosan disze leendett egyházának, s talán szerencsésebb sors részese is, ha egy körülmény, mely akkor szerencsének látszott, el nem térítést választott pályájáról. József császár a népnevelés ügyének uj lendületet adandó, azt az egyházak és papság sorvasztó kezéből kivenni s az állam gondjai