Vasárnapi Ujság – 1869

1869-09-26 / 39. szám - Zrinyi Ilona 39. szám / Arczképek, Hazaiak - Zrinyi Ilona (arczkép). –á–r– 529. oldal / Élet- és jellemrajzok - Körmöczi vártemplom. Myskovszky V. 39. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Sacramento Kaliforniában 39. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Macaco-majom 39. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság

Előfizetési f­eltételek : a Vasárnapi újság és Politikai Újdonság­ok egy­ütt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. SV" Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. ggf Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ú­jság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Opprick Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Nassenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajezár. E név, történelmünkben a legfensége­sebb női, anyai és honleányi erény szemé­lyesitője. Magas rangban születve, házasság által még magasabbra emelkedve, a sors viszontagságai által mégis folyvást üldözve s épen legszentebb érzelmeiben támadva meg; kevés szerencse-napjait annyi nemes nyugalommal és mérséklet­tel élvezve, a balsors csapá­sait oly nagy lélekkel, fér­fias bátorsággal s keresz­tyéni önmegadással hor­dozva, jó és balszerencsében oly „hív és nagy" Zrinyi Ilona, mint a nemes nőiség és asszonyi fenség példány­képe áll előttünk. Koszorús történetírónk Horváth Mihály egyik ujabb művében e nagylelkű nő életrajzát terjeszti elénkbe, annyi uj s egyenesen a még eddig feldolgozatlan kútfők­ből merített vonással, a mellett oly művészi egybe­állítással, hogy kisded mű­vét, kivált asszonyaink és hölgyeink figyelmébe elég­gé nem ajánlhatjuk. Midőn e jeles történelmi dolgozat­nak Ráth Mórnál megjelent diszkiadásából a nagy ma­gyar fejedelmi asszony hű arczképét közöljük, keretül hozzá, vázlatos kivonatban legalább, megkísérljük adni az életrajz legfőbb voná­sait is. Ilona, gróf Zrinyi Péter és Frangepán Anna-Katha­rina grófné elsőszülött gyer­meke, 1643-ban született. Három kisebb testvérével, János-, Judit- és Aurórával együtt, többnyire Ozaly­ban és Grobnikon, a Zrinyi és Frangepán családok ez ősi birtokain növekedett. Atyja, Zrinyi Péter, a költő Miklós öc­cse, heves, nagyravágyó, szabadságsze­rető férfiú volt. Nem ke- Z­rinyi Ilona, (1643-1703.) résbbé tevékeny, élénk s nagyravágyó volt anyja is. Ilona korán megérteni tanulta a haza és nemzet­, s abban családjuk helyzetét, s élénk érdeklődéssel vett részt az eszmék és tervek forrongásában, melyek apja és anyja lelkét eltörték, sokkal előbb, mint még tettleg kitörhettek volna. Anyja, ki oly nagy hatást gyakorolt férjére és bátyjára, a ké­sőbbi összeesküvés fejeire s áldozataira, ki maga tartotta kezében a hazafias tervek szálait, levelezett a franczia udvar külföldi követeivel stb., — hogy ne öntötte volna át leányába is, kit maga nevelt, lelkülete tevé­kenységét, erélyét s lángoló honszerelmét? Valószinüleg az ő terve volt, azon tisztán politikai czélu házasság is, mely Ilo­nát, a 22 éves, gyönyörűen fejlődött, fejdelmi alakú és lelkű hölgyet, I. Rákóczi Ferencz választott erdélyi fejedelemmel összekötötte. Szerelem, legalább a nő ré­széről, nem volt közöttük. De családjaik helyzete s kö­zös törekvései, jövője elég kapcsot nyújtott kezeik s lelkek egybekötésére. Az eljegyzés 1665-ben, a tren­csényi fürdőben történt, hol Ilona szüleivel mulatott, s vőlegénye anyjával, a szerencsétlen II. Rákóczi György özvegyével, a hit­buzgó Báthori Zsófiával volt jelen. Valószínű, hogy itt s ekkor szöveték azon gyászos végzetü összeesküvés első határozottabb terve is, mely Zrinyi Péter és Frangepán Ferenczet a vérpadra, Rákó­czi Ferenczet börtönbe vitte s majd kényszerült tétlen­ségre kárhoztatva, talán kora halálának is okozója lön. A menyegzőt, a követ­kező év tavaszán Zboró — máskép Makovicza várában Sárosmegyében, a Rákó­cziak ez ősi birtokán, nagy ünnepélyességgel s feje­delmi fénynyel ülték meg. A menyegző után Patakra vitte nejét az ifjú férj, hogy ott anyjának, az özvegy fe­jedelemnőnek is bemutassa. A pataki várban házias csöndben folyt le néhány év Ilona életéből; valódi feje-

Next