Vasárnapi Ujság – 1869

1869-10-10 / 41. szám - Illéssy János 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Illéssy Sándor 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Két Illéssy (I. Sándor és I. János arczképével) Varró S. és Hajdu L. 557. oldal / Élet- és jellemrajzok - Endlicher és Unger emléke a pesti füvészkertben 41. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek - Üvegház a pesti füvészkertben 41. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek

ggi Hirdetési díjak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelil­ Alajos, Wollzeile Nro. 22. és K­aasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9— Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajezár. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok el­yßtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Canpan Vasarnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft 50 kr. A Jászkunság legtekintélyesebb családai közé tartozik az Illéssy-család a Nagykun­kerületben. Tekintélyét nemcsak jelenté­keny birtoka, összeköttetései az ország több részeiben, hanem főkép az biztosította másfél századon át, mert folyvást fiakat adott a hazának, ugy a katonai mint a polgári pá­lyán, kik részint saját kerületökben viselt hivatalok, részint széles­ körben működésük által háborúban és békében jó szolgálatokat tettek, s mig magoknak elismerést és kitün­tetéseket szereztek, ismertté tették az Illéssy nevet az or­szágban. Mióta Illéssy György, nejé­vel Bartók Zsuzsánnával, Zem­plén megyéből még a jászkun váltság (1745) előtt a Nagy­kunságba költözött s Kisújszál­láson települt le, s a váltság alkalmával szép birtokot sze­rezve, tudományos képzettsége által is kitűnve, törzs­atyja az Illéssy-család jelenben is vi­rágzó nagykunsági ágának: azóta nem volt nemzedék, mely egy vagy több jeles Illéssyt ne ismert volna ez ágból. A kato­nai pályán jeleskedtek Illéssy Sándor altábornagy, János őr­nagy, László százados, Sámuel főhadnagy, s ismét Sándor for­radalmi (1848.) önkéntes had­nagy. A polgári pályán: négy kapitány a Nagykun kerületben. E hazafias család két legne­vezetesb tagjának arczképét s életrajzát mutatjuk be mai szá­munkban, Sándorét az altábor­nagy­ét és Jánosét a nagykun kapitány és 1848/g.ki kormány­biztosét. Ki a Jászkunság helyzetét a múltban fölismerte: fogja érteni egy jeles nagykun mon­dását, miszerint a kun ember a kőhöz ha­sonló, a mit bármennyire dobunk föl, csak fekhelyére esik vissza. A Jászkunság sza­badalma, melyre oly büszkén szeretnek hivatkozni, különbözött a megyei élet szabad­ságától ; s igy abban az egyénnek, ki országra szóló hivatást rejtett keblében, kétszeres ne­hézséggel sikerült a nyomott helyzetből való kiemelkedés, s tehetségének érvényesítése. Az időszak, melyben Illéssy Sándor élt és küzdött, kiválóan kedvező volt, a kato­nai babér megszerzésére, s a gyors előlépte­tésre, az utolsó török háborúk és a franczia, napoleoni háború korszakába esett az ő élete is. Ezen alkalomnak bozontos üstökét azon­ban csak bátor, erélyes és eszélyes, s had­tudományilag is képzett egyén ragadhatta meg szerencsésen. Illéssy Sándor 1769. márcz. 4-én született Kisujszálláson, a Nagykun-kerületben; atyja János, nagykun kapitány volt. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, széles­ körű kiké­peztetést pedig a debreczeni reform, kollé­giumban nyert. Mint családja számára hátra­hagyott önéletiratában föl van jegyezve, kisded korától „állhatatos hajlandósága" lévén a katonai pályához, atyja engedelmé­vel, és a szintén kun származású Mészáros ezredes (az 1848-iki hadügyminiszter atyja) meghívásával 1785. ápril 11-dikén magyar királyi lovas ezredbe lépett, s a kollégiumtól akkori szokás szerint elbúcsúzván, ezredéhez Lengyelországba utazott. 1786-ban káplár volt, 1787-ben a m.kir.nemes testőrséghez tétetett ugyan át, de a török háború kiütésekor, saját kéré­sére, miszerint inkább „ott szol­gálhasson, a hol hazájának, fe­jedelmének több hasznot tehet," ez év októberében Greven ma­gyar lovas ezredhez hadnagy­nak neveztetett ki, sietős kül­detéssel Horvátországba. Részt­­­ vévén a hadjáratban, 1788-ban török Dubicza alatt nagy sebet kapott, de kigyógyulván sze­rencsésen még azon évben a nagy Laudon fővezér személye mellett, mint szolgálattevő tiszt sokáig működött; jelen volt Novi vár ostromlásánál is, szintúgy a következő évben Gradiska (Bre­bir) és Belgrád váraknál is a kiválasztottak között fénylett. Belgrád megvétele és Lesnyi­cze, Valyova, Dvornyik erőssé­gek bevétele után a Belgrád körül táborozott Abdi basát megriasztották, s a Morava vi­zén által kergették. Hadaink ezután egész tavaszig Jagodina és Cupria városokban nyomo­rogtak a beállott kemény tél miatt, mikor a nagyvezir ál­tal Szmederovába visszanyo­multak, hol a fegyvernyugvás érte őket Illéssy a rendetlen élelmezés s gya­kori koplalás miatt elgyöngülten s nagy bete­gen feküdt négy hónapig Zimonyban, hol egy éjfélkor becsapott villám által kigyuladt fa- Illéssy­­ Sándor. (1769-1832.) ILLÉSSY SÁNDOR.

Next