Vasárnapi Ujság – 1869
1869-10-10 / 41. szám - Illéssy János 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Illéssy Sándor 41. szám / Arczképek, Hazaiak - Két Illéssy (I. Sándor és I. János arczképével) Varró S. és Hajdu L. 557. oldal / Élet- és jellemrajzok - Endlicher és Unger emléke a pesti füvészkertben 41. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek - Üvegház a pesti füvészkertben 41. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek
ggi Hirdetési díjak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelil Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Kaasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9— Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 krajezár. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok elyßtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Canpan Vasarnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft 50 kr. A Jászkunság legtekintélyesebb családai közé tartozik az Illéssy-család a Nagykunkerületben. Tekintélyét nemcsak jelentékeny birtoka, összeköttetései az ország több részeiben, hanem főkép az biztosította másfél századon át, mert folyvást fiakat adott a hazának, ugy a katonai mint a polgári pályán, kik részint saját kerületökben viselt hivatalok, részint széles körben működésük által háborúban és békében jó szolgálatokat tettek, s mig magoknak elismerést és kitüntetéseket szereztek, ismertté tették az Illéssy nevet az országban. Mióta Illéssy György, nejével Bartók Zsuzsánnával, Zemplén megyéből még a jászkun váltság (1745) előtt a Nagykunságba költözött s Kisújszálláson települt le, s a váltság alkalmával szép birtokot szerezve, tudományos képzettsége által is kitűnve, törzsatyja az Illéssy-család jelenben is virágzó nagykunsági ágának: azóta nem volt nemzedék, mely egy vagy több jeles Illéssyt ne ismert volna ez ágból. A katonai pályán jeleskedtek Illéssy Sándor altábornagy, János őrnagy, László százados, Sámuel főhadnagy, s ismét Sándor forradalmi (1848.) önkéntes hadnagy. A polgári pályán: négy kapitány a Nagykun kerületben. E hazafias család két legnevezetesb tagjának arczképét s életrajzát mutatjuk be mai számunkban, Sándorét az altábornagyét és Jánosét a nagykun kapitány és 1848/g.ki kormánybiztosét. Ki a Jászkunság helyzetét a múltban fölismerte: fogja érteni egy jeles nagykun mondását, miszerint a kun ember a kőhöz hasonló, a mit bármennyire dobunk föl, csak fekhelyére esik vissza. A Jászkunság szabadalma, melyre oly büszkén szeretnek hivatkozni, különbözött a megyei élet szabadságától ; s igy abban az egyénnek, ki országra szóló hivatást rejtett keblében, kétszeres nehézséggel sikerült a nyomott helyzetből való kiemelkedés, s tehetségének érvényesítése. Az időszak, melyben Illéssy Sándor élt és küzdött, kiválóan kedvező volt, a katonai babér megszerzésére, s a gyors előléptetésre, az utolsó török háborúk és a franczia, napoleoni háború korszakába esett az ő élete is. Ezen alkalomnak bozontos üstökét azonban csak bátor, erélyes és eszélyes, s hadtudományilag is képzett egyén ragadhatta meg szerencsésen. Illéssy Sándor 1769. márcz. 4-én született Kisujszálláson, a Nagykun-kerületben; atyja János, nagykun kapitány volt. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, széles körű kiképeztetést pedig a debreczeni reform, kollégiumban nyert. Mint családja számára hátrahagyott önéletiratában föl van jegyezve, kisded korától „állhatatos hajlandósága" lévén a katonai pályához, atyja engedelmével, és a szintén kun származású Mészáros ezredes (az 1848-iki hadügyminiszter atyja) meghívásával 1785. ápril 11-dikén magyar királyi lovas ezredbe lépett, s a kollégiumtól akkori szokás szerint elbúcsúzván, ezredéhez Lengyelországba utazott. 1786-ban káplár volt, 1787-ben a m.kir.nemes testőrséghez tétetett ugyan át, de a török háború kiütésekor, saját kérésére, miszerint inkább „ott szolgálhasson, a hol hazájának, fejedelmének több hasznot tehet," ez év októberében Greven magyar lovas ezredhez hadnagynak neveztetett ki, sietős küldetéssel Horvátországba. Részt vévén a hadjáratban, 1788-ban török Dubicza alatt nagy sebet kapott, de kigyógyulván szerencsésen még azon évben a nagy Laudon fővezér személye mellett, mint szolgálattevő tiszt sokáig működött; jelen volt Novi vár ostromlásánál is, szintúgy a következő évben Gradiska (Brebir) és Belgrád váraknál is a kiválasztottak között fénylett. Belgrád megvétele és Lesnyicze, Valyova, Dvornyik erősségek bevétele után a Belgrád körül táborozott Abdi basát megriasztották, s a Morava vizén által kergették. Hadaink ezután egész tavaszig Jagodina és Cupria városokban nyomorogtak a beállott kemény tél miatt, mikor a nagyvezir által Szmederovába visszanyomultak, hol a fegyvernyugvás érte őket Illéssy a rendetlen élelmezés s gyakori koplalás miatt elgyöngülten s nagy betegen feküdt négy hónapig Zimonyban, hol egy éjfélkor becsapott villám által kigyuladt fa- Illéssy Sándor. (1769-1832.) ILLÉSSY SÁNDOR.