Vasárnapi Ujság – 1870
1870-09-18 / 38. szám - Uhrich tábornok 38. szám / Arczképek, Külföldiek - Strassburg védője (Uhrich arczképe) 477. oldal / Élet- és jellemrajzok - A porosz sereg bevonulása Pont-á-Mousson főterére 38. szám / Történelmi képek - Eleséget szállitó porosz dzsidások 38. szám / Történelmi képek - Requiráló porosz katonák egy elzaszi helységben 38. szám / Történelmi képek - A sedani csata tervrajza 38. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
Tizenhetedik évfolyam. Kifizetési feltételek : a Vasárnapi ljsarc és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft. (Jupán Vasárnapi Ujsáis : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Ujdonsagcok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.5JBE Hirdetési dijak: a Vasárnapi 1 Jnág és Politikai Urdontingokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécében: 0>pelik Alnjun, Wollzeile Nr. 22. és Il Haaenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, kölön minden igtatás után 30 uj krajezár. Miután a poroszok 1866-ban a cseh várakat föl sem véve megkerülték, s az osztrák hadsereget épen ezek egyike mellett tették tönkre, s azután gyors menetekben hatoltak Bécs alá: e meglepő eredmény annyira megszédítette a katonakör köröket, hogy csaknem átalánossá kezde válni ama gyanitás, mintha a hadviselésben beállott korszakalkotó változások a várak s erődök értékét csökkentették volna. És mivel ugyan e hadjáratban a lovasság is aránylag csekély szerepet játszott, azonkép sokan úgy vélekedtek, hogy e fegyvernem is jelentősen veszíteni fog a jövő hadjárataiban előbbi fontosságából. A jelenlegi franczia-porosz háború folyama azonban mindkét gyanítást helytelennek bizonyította. A nagy számú porosz lovasság ugyanis a jelenlegi műveletekben mintegy mozgó kárpitul szolgál a háta mögötti seregnek, tévedésben tartván az ellenséget az iránt, mely pontra egyesül az valamely döntő cselekvényre. Szintén előre láthatólag Páris ostromlásánál is nagy szolgálatokat fog teljesíthetni a porosz lovasság az üresen maradt nyílások és közlekedési vonalak fenyegetésével. Ami pedig a várak czélszerűségét illeti a védelem kifejtésénél, erre nézve a franczia határvárak ellenállása szolgáltatja az igenlő bizonyítékot. Ezek nélkül a franczia-porosz hadjárat már talán a poroszok végleges diadalával bevégződött volna. Ámbár a franczia hadviselésben — mint ezt most már könnyű belátni, — szörnyű hibák lőnek elkövetve, mégis a rajnai várak igen nagy szolgálatot tesznek, amennyiben egész hadseregeket tartanak vissza a síkhadi műveletektől. Még nagyobb lenne az eredmény, ha e várak csupán kellő helyőrséggel láttatnak el, s Bazaine és Mac Mahon seregei Páris alá vonulnak vissza. Ez esetben Metz nem Strassburg vé Iője fogyna ki egyhamar az élelemből, s a franczia síkhad sem leendett volna elfogva, részint bekerítve, tétlenségre kárhoztatva. Ha tehát a 66-ki és a jelen hadjárat tanulságait egybevetjük, azt találjuk, hogy a várak értéke a helynek, melyen feküsznek, hadászati fontosságától függ. Hasztalan a vár, ha azt a betörő ellenség kikerülheti s teljesen mellőzheti, de sokat ér az olyan erődvonal,mely — mint a strassburg-metzi — nagy haderőt köt le maga körül az ellenséges működő síkhadból. Francziaország e részben oly szerencsés, mint kevés állama a földnek. Határkerületének alig egy tizedrészét kell csak biztosítania, a többit a szomszédok semlegessége vagy gyengesége,részint a tenger s óriási hegységek biztosítják. E biztosítandó rész a strassburg-metzi határtorkolat, melyen az egyedül veszélyes ellenség betörhet, és csak ezen vonulhat ismét vissza. Ez már támadó vagy védő harczban nagy fontosságú terület, mert ha például a mostani Páris előtt álló német had megveretnék, s ha rendetlen futásban elmenekülhetne is ez erődökig, de itt már, e várak és a részben kirontó helyőrség kereszttüzében megsemmisülhetne. Viszont ha a franczia sereg visszavonulóban van Németország felől, hatalmas támpontul szolgál az ellenség üldözései ellenében. E vonalon kétségkívül a legfontosabb pontot képezi Strassburg, mely a francziáknak, a tetőn uralgó várágyuk fedezete alatt az átmenetelt a Rajnán biztosítja, s habár a rajnai hid badeni oldalát egy erőd védi is, mindazáltal itt csapatok egyesíthetők és az átvonulás nagyobb akadályok nélkül megtörténhetik. Strassburg képezi a franczia alap súlypontját a felső Rajnánál, egy elsánczolt tábort képezve, melynek támadó és védő erejét jelentősen emeli az itt öszpontosuló vízi közlekedés. A vár déli oldalán foly a rajna-rhonei csatorna, tovább lefelé a Breusch, és a Breuschcsatorna omol az Ilibe. Ez utóbbi a vár déli részén a keretbe csavarodik, azzal egy irányba haladva, míg a Breuschcsatorna hasonló módon az északi oldalt veszi körül, hogy Finkmattnál dél felé kanyarodva az Ilibe ömöljön. E vizeknél feküsznek a katonai intézetek, u. m. a fegyvergyár műhelyei, az öntödék stb. A páris-bázeli vasutvonalak indóházai észak-nyugaton vannak a főkeritvényen belül. UHRICH TÁBORNOK.