Vasárnapi Ujság – 1870

Lapszámok - 45. szám / 1870-11-06

PST Hirdetési dijak, a Vasárnapi UJság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba; háromszor- vagj Sbbszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkrajczár. Az országgyűlés szünideje alatt a kép­viselőház elvesztette legidösb tagját, korel­nökét, a 81 éves Boczkó Dánielt, kit szep­tember 9-én, békésmegyei csaba-csüdi birto­kán ért utói a halál. Tetemei Pestre hozattak, itteni rendes lakására s itt kisértettek ki a köztemetőbe. Képviselőtársai közül aránylag kevesen állhatták körül a ravatalt, melyet, ha a ház együtt van, mindnyájan pártkü­lönbség nélkül, a tisztelet és kegyelet érzé­seivel környeztek volna. Valóban, Boczkó Dánielre, mig élt is, a tisztakeblü hazafiságot s az ősz hajszálakat kétszeresen meg­illető tisztelettel tekintett min­denki. Bár életének tettdús korszaka hazánk legmozgal­masb idejére, a 48—49-diki harczok korára esett, azért épen nem mondhatni, hogy túlélte volna magát; lelkese­dését ősz fürtéi alatt is meg­őrizte, hűségével és buzgalmá­val sok fiatalokat megszégye­nített s hazaszeretete legké­sőbb vénségeig sem lankadott meg. Az ily férfiú, ha a tet­tek tulajdonképi színpadáról lelépett is s már csak nevé­vel szerepelhetett, megérdemli, hogy közrészvét kisérje sír­jába s emléke megőriztessék a késő utókor számára. Boczkó Dániel 1789-ben, tehát a franczia forradalom kitörésének nevezetes évében született Szarvason, Békésme­gyében, hol atyja evangelikus lelkész volt, ki sokat foglal­kozott a tót irodalommal s több könyvnek volt szerzője és kiadója. Nyomdát is akart, az elsőt Békésmegyében, léte­sitni, e tervét azonban meg­hiúsította korán bekövetke­zett halála. Özvegyét, Thaisz Juliánnát, Thaisz Andrásnak a „Sas" czimü folyóirat szerkesztőjének s ismert iró és fordítónak nővérét, nevelet­len gyermekekkel hagyta hátra. Boczkó Dániel jogi tanulmányai végeztével s az ügyvédi oklevél elnyerése után Békés-Csa­(1789-1870.) bán telepedett le, hol nemsokára a gróf Stockhammern család ottani birtokainak lett jogügyi igazgatója. A szerencse cso­dás módon kedvezett a fiatal ügyvédnek, s anyagi tekintetben is csakhamar tekintélyes állást foglalt el. A közügyekben való sze­replése leginkább az alkotmányos nemzeti ébredés emlékezetes évében 1825-ben kez­dődik, mikor mint a békésmegyei szabad­elvű ellenzék egyik tagja kezdett feltűnni. Erre nemsokára a békésmegyei ev. esperesség világi felügyelőjévé választatott s mint ilyen, BOCZKÓ DÁNIEL. ö volt az, ki a berényi gymnáziumot Szarvasra tétette át, s itt több, az ő nevét viselő alapit­ványnyal gazdagitotta ema is szépen virág­zó [intézetet, mely egykor Vajda Pétert, Bal­lagit, Gregusst stb. számitotta tanárai közé. 1848-ban az orosházi választókerület országgyűlési képviselőjévé választatott, s kivált akkor nyilt alkalma jellemszilárd­ságát és erélyét bebizonyitni, midőn öt az országgyűlés Arad-, Csanád- és Békésme­gyék teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki. Az akkori mozgalmas idők veszélyei közt szigorúságig menő, de szükséges erélylyel viselte nehéz hivatalát. Ö felelősnek érezte magát a reábizott vidékért, s a hazafiatlan­ságot és árulást kérlelhetetlenül sújtotta. Egyedül igy biztosíthatta eljárásainak az eredményt. Maga is, a veszé­lyes pontokon s válságos pil­lanatokban nem egy példáját adta félelmet nem ismerő bá­torságának s rendületlen szi­lárdságának. Különösen em­lékezetes föllépése volt, mi­dőn Arad városából az ezt megrohanó szerbeket és osz­trák dzsidásokat, kik tulszá­muk miatt a mieinket már­már kiszorították, egy puszta bottal állva a honvédek élére, újra kiverte s ez által Arad­városát a bizonyos kirabolta­tástól megmentette. E hősi bot kegyeletes emlékképen még mai nap is őriztetik az aradi városházán. — Ezután csakhamar Erdélybe külde­tett mint kormánybiztos s ott is hasonló erélylyel műkö­dött. A világosi fegyverletétel véget vetvén a küzdelemnek, annyi hű és jeles hazafival ő is bujdokolni volt kénytelen s leginkább Békés-Csabán és környékén lappangott. — Ez időben egy másnemű veszély is fenyegette életét; a mi egyszersmind bujdoklásának is véget vetett. 1851-ben ugyanis rablási kísérletet tett két kóborló a csábi szőlők kö­zött; a fegyvertelent, hátulról rá irányzott ütéssel, mely kaponyáját behasította, — minek nyoma a halála után történt bonczo­láskor is meglátszott, — földre teritvén, ott a szőlők melletti egyik árokban, egy arra Előfizetési föltételek : « Vasamapi Ujsag és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. -^t®

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék