Vasárnapi Ujság – 1870

1870-11-13 / 46. szám - Kórház egy templomban (képpel) 592. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak

.594 Egy ideig Brüsselben tartózkodott, legújabban azonban, sebeiből teljesen fölgyógyulva, ismét Francziaországba ment, hogy az ügynek tovább is szolgáljon. Toursban a nemzeti kormány mél­tányolta a bátor magyar tiszt buzgóságát és Bourbaki tábornok mellé szolgálattevő tisztté ne­vezte ki. Bátyjához irt levelében elragadtatással emlékszik meg Varjasy a francziák legújabb maga­tartásáról s azzal végzi levelét, hogy:,,Mennyit te­hetett volna e nemzet, ha ily győzni vagy halni kész volt volna kezdettől fogva!" ** (Franczia szökevények Bécsben.) Négy franczia fogoly, kiknek sikerült Zwittauból meg­szökniük, Bécsbe érkezett. Egy kedélyes bécsi polgár az utczán találva, behivta egy korcsmába, s megvendégelte őket. Akkor a bérkocsisok is elő­állottak, gyakorlandók ők is vendégszeretetüket s nagyba hivták a veresbugyogós vendégeket egy kis schwechati sörre. De a francziák nem fogad­ták el a meghivást, mert valami dolguk volt. Út­közben egy tábornagynak látszó ur magához inti őket, beszédbe ered velük, s mivel, úgy­mond, nincs pénze, segédétől kér kölcsön s mind a négy francziának egy-egy öt forintos bankót ad. Ez az ur Albrecht főherczeg volt. ** (A fegyverrel játszás) által már annyi szerencsétlenség történt, hogy azoknak, kik e te­kintetben az okos tanácsra nem hallgatnak, dras­tikus kora valóban nem árt. Ilyen hatásos gyógy­módban részesítettek Pest egyik vendéglőjében egy kereskedősegédet, ki­töltött revolverjét fitog­tatta, mindaddig, mig az véletlenül el nem sült, szerencsére a­nélkül, hogy a lövés valakit ért volna. Erre azután a vendégek az ifjút galléron csipve, a küszöbön kivül helyezték. ** (Az örültek házából.) Egy csaló közelebb tekintélyes név alatt levelet írt egyik budai té­bolyda igazgatójának, hogy pár nap múlva egy csinosan öltözött barna úri ember fogja megláto­gatni a tébolydát, vigyázzanak reá és többé ki ne eres­szék, mert őrült. Pár nap múlva a csinosan öltözött úr valóban megjelent a tébolydában, és oly különös fonák dolgokat beszélt össze-vissza, hogy az igazgató a levél szerint cselekedett s a barna urat letartóztatta. Az őrült néhány napig igen csendesen viselte magát, alig beszélt néhány­szor érthetlenül, ugy hogy az igazgató már azt hitte, javulófélben van. Egy reggel azonban sem hite, sem hamva az őrültnek, midőn utánanéztek, észrevették hogy utravalóul sok értékes holmit vitt magával. — G. B. aradi takarékpénztári hi­vatalnok, ki őrültségi rohamok miatt a hideg viz­gyógyintézetben volt ápolás alatt, megszökött onnan, de a budai rendőrség által még ugyanaz nap elfogatott és visszaszállittatott. A szerencsét­len ember azon rögeszmében szenved, hogy ha­lálra van ítélve. Égre-földre esküszik, hogy ő ártatlan, és csak azért esedezik, hogy mielőtt kivégzik, engedjenek neki végrendeletet csinálni. ** (Öngyilkosságok.) Okolicsányi Kálmán, hevesmegyei aljegyző nov. 2-án Egerben agyon­lőtte magát. A pisztoly csövét szájának irányozva követte el a borzasztó tettet, melynek indoka ed­dig ismeretlen. A szerencsétlen, deli ifjú munkás élete s művelt, megnyerő magatartása által min­denkinek szeretetét s becsülését meg tudta nyerni. Mint mondják, az utóbbi napokban beteges álla­potban volt. Huszonhét levelet hagyott hátra, kü­lönböző személyekhez czimezve, melyek talán földerítendik öngyilkossága okát. — Pesten csü­törtökön este egy fiatal­ember a terézvárosi tem­plomtól egyfogatú bérkocsin a lánczhidhoz vitette magát. Ott a kocsist pár percznyi várakozásra szólitotta és a lánczhidra ment. Alig haladt ott husz lépésnyire, midőn köpönyegét levetve, a hidrácsozatról a Dunába vetette le magát és a hullámok között menthetlenül eltűnt. Köpönyé­jében egy „Ajtay Istvánné szül. Ferdényi Etelka úrnőnek" Nagy-Váradra szóló levél találtatott, melyből kitűnik, hogy a szerencsétlen öngyilkos a czimzett nőnek férje Ajtay István biharmegyei földbirtokos volt. ** (A csatatérről) két nevezetesb hír érke­zett. Az egyik szerint Verdun kapitulált; a másik szerint a francziák ismét elfoglalták Chateaudun városát, mely noha nyilt város, hőseies ellenállást fejtett ki a poroszok támadása alatt. A Meziéres várat megszállva tartó német hadtestet franc­tireurök támadták meg, s az ütközetben mindkét félnek nagy vesztesége volt. Berlini tudósítások szerint is még 10 —14 nap előtt nem kezdhetik meg a poroszok Páris bombázását. ** (Öngyilkosság.) Kolozsvárról irják: Uzoni Gábort, a kolozsvári unitárius kollégium egyik jeles készültségü tanárát a kolozsvári temetőben agyonlőve találták meg. A­mint a vizsgálatból látszik, Uzoni pénteken d. e. 10 óra tájban haj­totta végre öngyilkosságát. Fölkereste Bölöni Farkas Sándor síremlékét, melyre rajzonnal e szavakat jegyezte föl :­„Engemet sorsom legyő­zött !" Letette felöltönyét, kalapját s zsebkendő­jét, s a magával úgy látszik már megtöltve hozott két ezüstveretű pisztoly egyikével megkísérte a lövést, de a pisztoly nem sült el, s így maga mellé tette azt a síremlék párkányzatára. Ekkor a má­sodik pisztol­lyal szájüregébe lőtt. E lövés fejé­nek egy részét széthordá, s esése közben feje az el nem sült pisztolyra hanyatlott. Zsebeiben nem hagyott mást hátra, csak néhány ólomgolyót s pár forintot. — (Halálozás). Mult vasárnap, november 6-kán kisértük az örök nyugalom helyére Petőfi Zol­tánt. A nagy költő egyetlen gyermeke, három tagból álló kis családjának utolsója, az­ élet és ifjú­ság reményteljes korában, alig 22 évvel ment a sírba. Gyönge testalkatát korán megtörte az élet s szép tehetségei nem érhették el a fejlődés azon fokát, melyen apja nevére magát méltónak bizo­nyíthatta volna. Olvasóink emlékeznek még egy pár irodalmi kísérletére, melyeket lapunk közlött. Most, ifjan, virágkorban, mielőtt élete gyümölcsöz­hetett volna, letörve s elhervadva fekszik a sírban. Fáj a gondolat: Petőfi fiát, nagy neve egyetlen örökösét, igy látni meghalni, mielőtt valamit adhatott volna hazájának! A nagy név varázsa, melyet viselt, szokatlanul nagy kisérő sereget gyűjtött koporsója körül, melynek fejénél nagy­apja, nagybátyja Petőfi István, mostoha­apja Hor­váth Árpád, ennek gyermekei, s az elhunyt roko­nai állottak. Az egyetem s más iskolák ifjúsága testületileg, gyászlobogók alatt vett részt a menet­ben, a Sándor-utczától a kerepesi­ úti sírkertig. — Könnyű legyen rajta a sír­hantja! — (Megboldogult unokám Petőfi Zoltán) vég­tisztességtételén tömegesen megjelent államgym­náziumi ifjúságnak és tanári testületeknek az elhunyt nagybátyja, mostoha atyja és rokonai nevében forró köszönetemet nyilvánítani kegye­letes kötelességemnek ismerem, — addig is, mig ezen elismerésünket más módon is nyilvánitand­juk. Fogadja a nagyérdemű közönség is és az ifjúság átalában szíves köszönetemet a részvétért, mit az oly fényes megjelenéssel megboldogult iránt tanúsítani kegyesek voltak. — Pest, 1870. nov. 7. — Szendrei Ignácz. — (Halálozások.) Kisfaludy Lipthay Sándor jog- és bölcsészet­tudor nov. 7-én 78 éves korában Pesten elhunyt. A negyvenes években a konzer­vativ párt egyik tekintélyes tagja volt, s 1847/48-ban ő ügyelt fel a „Nemzeti Újság" szerkesztésére, s czikke, melylyel olvasóitól elbúcsúzott, midőn a lap a szabadelvű párt közlönye lett, nagy feltű­nést okozott. Azóta egészen visszavonult a köz­ügyektől. — Szabó Sámuel gömör-sz.-karosi ref. lelkész okt. 15-kén meghalt; 58 éves volt, Sáros­patakon tanult, s 1839 óta Gömör-Szt.-Karoson folytatta lelkészi, majd egyházjegyzői s papi ta­nácsbirói hivatalát. — Az Edelspacher családot egymásután szomorú csapások érték; nov. 1-jén Karlsbadban egy 24 óra alatt meghalt két Edels­pacher testvér: Valéria és Wilhelmina grófnék; gyaroki Edelspacher Imre pedig az „Alföld" leg­utóbbi számában jelenti fiának Edelspacher Ár­pádnak Aradon történt kimultát.­­ (Jelentés.) Dr. Grossmann szem- és fül­orvos, felsőbb helyen engedélyezett nyilvános gyógyintézetét szem- és fül­betegek számára, Pesten, a Király­ utczában 25-ik szám alatti ház­ban, 2-ik emeleten nyitotta meg, a­hol vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton reggel 9 órától 10-ig szegények részére ingyen rendel. Külön rendeléseit is tulajdon lakásán (József tér 11. sz.) d. e. ll-től 1-ig, d. u. 3-tól 4-ig tartja. HETI-NAPTAR. Hónapi-és hetinap Katholikas és protestáns naptar Görög-orosz naptar Izraeliták naptara Nap Hold Hónapi-és hetinap Katholikas és protestáns naptar Görög-orosz naptár Izraelitak naptára hossza két nyug. hossza két nyug. November Nov. (ó) March. R. í. P-6. p. d. p­t. P-6. p. ó. P. 13 Vasar B 23 Koszt. Sz. B 21 Homok. 1 Nov. D 22 19 Böjt 230 53 7 2 4 26 107 9 8 14 11 34 14 Hétfő Szerapion Klementina 2 Acvidin 20 231 54 7 3 4 24 119 23 9 15 este 15 Kedd Lipót hitv. Lipót Gertr. 3 Acepsim 21 232 54 7 5 4 23 132 3 10 21 0 56 16 Szerk. Edmund püsp. ® Ödön, Ottm. 4 Joanik 22 Áriel 233 55 7 7 4 22 145 1 11 30 1­29 17 Csöt. Csodát. Gergely Anián, Hugó 5 Galakczion 23 Templom 234 55 7 9 4 20 158 22 regg. 1 58 18 Pénz. Eugen, Hilda Jenő, Odo 6 Pál püsp. 24 [megfert. 235 56 7 10 4 19 172 11 0 4 2 25 19 Szom. M. Erzsébet Erzsébet 7 33 vértanú 25 8. Sabb. 236 56 7 11 4 18 186 29 2 4 2 50 Hold változasai. (£ Utolsó negyed 16-án 10 óra 15 perczkor délelőtt. Nemzeti színház. Péntek, nov. 4. „Nő uralom." Eredeti vígjáték 3 felv­árta Szigligeti. Szombat, nov. 5. „Faust." Opera 5 felv. Zenéjét szerz. Guond. Vasárnap, nov. 6. „A kisértet" Eredeti népszinmű 3 felvonásban. Irta Szigeti József. Hétfő, nov. 7. „Az utóirat." Vigjáték 1 felv. — „A munkások." Dráma 1 felv. És „A nyelvtan." Vigjáték 1 felv. Kedd, nov. 8. „Tévedt nő." Opera 4 felv. Zenéjét szerz. Verdi. Szerda, nov. 9. „Báró és bankár." Szomorújáték 3 felv. Irta Hugó Károly. — És „Egyetlen leány." Vigjáték 1 felv. Irta gr. Fredro, ford. Radnotfáy. Csütörtök, nov. 10. „A porticii néma." Opera 5. felv. Zenéjét szerz. Auber. Szerkesztői mondanivaló. — Almosd. S. S. Valóban nem látszik meg rajta, hogy „több idő óta foglalkozik költészettel", a teljes gyakorlat­lanság bélyegét annyira magán viseli. Pedig természetes érzés fel-felcsillan néhol; de a költeményben sem alakítás, sem forma, s e tekintetben alul áll a birálaton. — Fest. H. P. A tehetséges kezdőt szívesen buzdítjuk, de itt nem látjuk a tehetség nyomait. A másodikban van némi dalszerű fordulat a végén, de az is csak alig észre­vehető. — Pest. Sz. N. M. A „humoreszk" itt-ott humor­ral van irva; kezdete különösen jó, s ha a­­ további fej­lődés annak megfelelne, örömmel üdvözölnék. De az alakí­tás még sok kivánni valót hagy fenn, a nyelv itt-ott meg­lepő ügyességgel, máshol azonban szintoly gyarlóan van ke­zelve. Kitartás s a siker nem fog elmaradni. SAKKJÁTÉK. 572-ik sz. f. — Grimshaw­e-től (Londonban.) a b­odeigh Világos, Világos indul s az ötödik lépésre mattot mond. Az 567-ik számú feladvány megfejtése. (Schumoff M.-tól Sz.-Pétervárott.) Világos: Sötét: 1. Kc3-b4 Bf6-f8 2. c2—c4 i Kd5—d4: 3. Bbl—dl­f Fe4—d3 4. Bdl—d3f Kd1—d3: 5. Bg2—d2 matt. Helyesen fejtették meg : Veszprémben: Fülöp József. — Jászkiséren: Galambos István és László. — Zámolyon: Parragh József. — Nagy-Szalontán: Kovács Albert. — A pesti sakk-kör. Sötét. H lÉI • • • p­H­i HÜ H jjjg §§ UJ • i H­H­á 10 m, • i • jjj 11 |§j jjjg j§ tszslííá jjg n mm áSi Éli • • • TARTALOM. Pákh Albert síremléke (mellszobra). — Emlékbeszéd Pákh Albert felett (képpel). — Egy sírkőfaragó műhelyé­ben (vége). — A franc­ tireur-ök (képpel).­­— Az északi fény elmélete. — Kirándulás Rumeliaba, I. — Egyveleg — (képpel.) Tárház: Irodalom és művészet. — Közintéze­tek, egyletek. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Mi újság ? — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk­játék. — Heti naptár. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magyar­ utcza 21. sz.)

Next