Vasárnapi Ujság – 1870
1870-08-07 / 32. szám - Ifj. gr. Zichy József 32. szám / Arczképek, Hazaiak - Ifj. gr. Zichy József (arczk.) -á-r- 401. oldal / Élet- és jellemrajzok - Egy porosz huszár-ezred indulása Düsseldorfból 32. szám / Történelmi képek - Franczia katonák indulása a párisi indóházból 32. szám / Történelmi képek - Csatatérkép a porosz-franczia háboruból 32. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft. 9V Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. gy Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszor vagy többszöri igtatásnál Csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bersben: Oppelik Alajoei, Wollzeile Nr. 22. és Hausensteinen Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 uj krajczár. A fiumei kérdés, e sokat hánytorgatott s két testvérnemzetet oly hosszasan feszült várakozásban tartott viszályos ügy, névleg ugyan csak ideiglenesen, provisoriumnak nevezett intézkedés által, de ugy látszik hosszabb időre s igy némileg állandóul, mert mindkét, sőt magát a kérdés főtárgyát is számitva, mindhárom fél megelégedésére — ezúttal végre meg van oldva. A julius 28-ki legfelsőbb kéziratok által, ő Felségének elhatározása, mint a koronájához tartozó vitás felek legfőbb birájáé, ki van mondva. Ez elhatározás ép oly helyesen választott,mint alkotmányos szellemű uton jött létre. Az előbb oly éles ellentétben szembe álló Magyar- és Horvátország közé, melyek mindenike az egész Fiumét — várost és megyét — kizárólag és közvetlenül követelte magának, mint közvetítő lépett a koronás király, kölcsönös engedékenységre intve az anya-és a társországot egyaránt, kijelölve közöttük a kiegyenlítés lehető irányát, de tartózkodva még a békebirói szelid itéletmondástól is, nehogy egyik vagy másik kezét megkötni, vagy valamit reá erőszakolni láttassék. De a kibékülés szükségét annyira érezte mind Magyar-, mind Horvátország, s a kiegyenlítés köztük, ez egy pont kivételével oly teljesen létrejött nemcsak papíron, hanem a kedélyekben is, hogy ez egyért az egészet koczkáztatni: a felelősséget egyik sem vehette magára. Hosszan folytak a tárgyalások, de minden új lépéssel, egy-egy kis közeledés is történt s végre, mint minden compromissum, mindkét fél engedékenysége mellett, s mint rendesen szokott egy szerencsés eszme következtében, — ez is létrejött. A város, Fiume tartozzék közvetlen Magyarországhoz a közös ügyekben, s legyen a pesti országgyűlésen közvetlenül képviselve, a nem kö- Ifjabb gróf Zichy József. zös ügyekben pedig autonom mint Horvátország ; a megye Fiume pedig kebeleztessék be ismét Horvátországba s csak ezáltal közvetőleg tartozzék Magyarországhoz. Ez volt a mindkét részről való engedékenység. S a szerencsés eszme-ötlet, hogy mindkét félnek teljes joga visszaszerzésére még fennmaradjon a lehetőség, neveztessék ez az állapot „provisorium"-nak; a jogfentartásra nyitva hagyatott az ajtó. Elég, hogy az egyetlen feszültség is, Magyar- és Horvátország közt, e megoldással megszűnt. Az eddigi fiumei kormányzó, ki ellen épen Fiuménak magának volt legtöbb panasza, hivatalától fölmentetett, s helyére egy fiatal, de tehetségeit eddigi rövid körpályája alatt is már bebizonyított férfiú szemeltetett ki, kinek vezetése alatt Fiume, a magyar szellemű s anyagi virágzásra hivatott tengeri város, kétségkívül szebb jövőnek néz elébe, viharos aligmultja után. Korszerűnek véljük épen most olvasóinkat rövid vázlatban megismertetni azon fiatal férfiú eddigi rövid életpályájával, aki — köztudomás szerint — e napokban fog Fiume kormányzójává kineveztetni. Vásonkeői ifjabb gróf Zichy József (Ferencz fia) 1841-ben született Pozsonyban, s igy még csak most van harminczadik évében. Alsóbb tudományokat, a szülői háznál nyert gondos alapnevelés után, Nagyszombatban, jogot a bécsi egyetemen hallgatott, s miután 1861-ben a jogi szigorlatokat kitűnő sikerrel letette, hogy a korához képest bőven megszerzett könyvtudományok után az élet- és világismeret iskoláját is kijárhassa, nagy utazásra indult. Nem a főrangúaiak által csupa elvszeretetből közönségesen választani szokott tourban, Párist és Londont látogatta meg, hanem megjárta Észak-Afrikát és Kis-Ázsiát, meglátogatta Jerusalemet, majd Oroszországot s a skandináv félszigetet, s egész Németországot, szemlélve, észlelve s tanulva mindenütt. Utazásából visszatérve, tevékenységi tért keresett magának. A közélet 1861-ben megnyilt sorompóit csak ideiglenesen zárta be a hatalom, s tudni való volt, hogy nem tarthatja zárva soká. A nemzeti szellem itthon erősebben fel volt ébresztve, a constellatiók künn biztatóbbak voltak, semhogy a politikai élet új lendületért a legközelebbi jövőben biztosan számítani ne lehetett volna. Tevékenységre a politikai téren tényleges alkalom nem nyílt ugyan, de készülni arra annál több ok volt, s ő érezve, hogy elméleti jogi képzettségéhez még a gyakorlati hiányzik, a kir. curiánál alkalmaztatta magát, hogy tétlenül ne vesztegeljen, mig 1864-ben az ügyvédi vizsgákat is letette. A mellett különös előszeretettel fordult tanulmányaiban az ország anyagi érde- IFJ. GRÓF ZICHY JÓZSEF.