Vasárnapi Ujság – 1871
1871-07-30 / 31. szám - Az emsi fürdő (képpel) 392. oldal / Általános nép- és országismre - Az épülőben lévő központi fővámhivatal Pesten (képpel). Ney Béla 392. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
393 Azon épületek egyikének sikerült rajzát mutatjuk be ezúttal olvasóinknak, melyek a közönség figyelmét a legnagyobb mértékben nemcsak fölébresztették, hanem meg is érdemlik. S ez az aldunasoron az u. n. sóháztéren emelkedő „központi fővámhivatal palotája", melyet a m. kincstár Ybl Miklós első rangú épitészünk tervei szerint s vezetése alatt, a közlekedési minisztérium műszaki küldöttjeinek megfelelő felügyelete s ellenőrzése mellett épittet. Ez épület legnagyobb részének rendeltetése az leend, hogy a Budapestre tartozó vámhivatalok, s az ezen vámkerületbe tartozó összes, külföldről érkező áruk részére megfelelő helyiségeket tartalmazzon, s csupán a mészáros - utcza felé néző , homlokzati rész van más czélra kijelölve, a menynyiben ott a kir. pénzügyi ügyészség fog elhelyeztetni. A hivatalhelyiségeken és roppant számú, tágas raktárakon kívül (melyek közé az üveggel födött két udvar is számítandó) csupán négy lakásnak jutott hely az óriási épületben. Hogy az épület méreteiről e lapok olvasói fogalmat nyerjenek, elég annyit mondanunk, hogy annak hossza 78 öl, szélessége pedig 28 öl, s így az egész 2184 négyszögölnyi térségen emelkedik, és költségei a 2 millió frtot bizonyára meg fogják haladni. Ez összeg egyébiránt nem is fog oly fölötte magasnak látszani, ha meggondoljuk, hogy csupán a kőfaragó- és vasmunka 700 ezer forinton felül kerül, s hogy az épület alapozása a Duna közelségénél fogva, a viz elleni teljes biztositás tekintetéből a legjobb, de természetesen költséges módon eszközöltetett, amennyiben az egész épület egy 4 láb 3 hüvelyk vastag betonrétegre állhatott. ([Beton : vizálló mész, homok, viz és apróra tört kemény kődarabokból összegyűrt keverék, s aztán megkallózott tömeg, mely a vizálló mész természeténél fogva azon tulajdonsággal bir, hogy rövid időn s különösen viz vagy nedvesség behatása folytán vasszilárdságu anyaggá válik.) Az épület egyenletes ülepedése és vizmentessége ekkép teljesen biztosítva van. Ami a belső berendezést illeti, megjegyezhető még, hogy a raktárakba, alagokon keresztül, egyenesen a majdani rakpart alsó síkjáról is be lehetene jutni, vaspályák közvetítésével, s hogy ez alagnyílások — magas vízállás esetén — zsilipekkel lesznek elzárhatók; az épület hosszában pedig vasúti kocsik számára van alkalmas járóhelyről gondoskodva úgy, hogy a pesti s budai indóházakat az u. n. tábori kórház táján építendő híd közvetítésével összekötő pályából, a Duna szabályozása s a pesti part ezen részének kibővítése után, egy mellékágat könnyű szerrel lehet majd a vámhivatalhoz vezetni, s ezzel az indóházaktól a vámhivatalig és onnan ismét vissza való szállítások nehézségei s költségei is csaknem teljesen el lesznek enyésztetve. A kész tervek alapján s az Ybl nevéhez kötött bizalmunknál fogva, teljes joggal hisszük állithatni, hogy az épület, művészeti tekintetben a legkövetelőbb igényeknek is teljes mértékben megfelelene. — A modern renaissance derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt bennünket, azon renaissance-éi, mely e stylnek barock és rokokó név alatt ismeretes fattyúágaitól teljesen különválva, a görög és római antique-ok tanulmányának alapján, hivatva van, korunkat jellemző építészeti styllé fejlődni. A minden izében emlékszerü jelleggel biró óriás épület, ha egyszer készen áll, s ha a közvetlenül eléje tervezett híd is megvalósuland, Pest ez egész részét ujjá fogja teremteni. A magánépitkezéseknek már eddig is jótékony lendületet adott a város e részén, s az épitkezés haladásával, előreláthatólag, négyzetes arányban fog növekedni. Kétségtelen, hogy a kormány ez épitkezés által a hazai kereskedelem, de egyaránt Pest érdekeinek is nagy szolgálatot tett, s ennélfogva első sorba a kereskedő világ, de Pest lakosai részéről is elismerést érdemel Ney Béla. A kiszpintl frlyamhivatal rpflrf«1 Ppsfon a« aldanasoron. Tbl Miklós terve szerint. — (Schckedam Albert rajza után Hautcler Lajos.)