Vasárnapi Ujság – 1872
1872-08-18 / 33. szám - A jóbarátok (képpel) 408. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
** (As ideiglenes népszínház) építését Miklóssy színigazgató — mint halljuk — a jövő hóban ünnepélyes alapkő-letétellel fogja megkezdetni. A feltételek megállapítása végett kiküldött pestvárosi bizottság munkálatát már elkészítés a tanácsnak előterjeszté. E szerint a felállítandó szinházban csak magyar nyelvű előadások tartathatnak. A tér nagysága akkor fog megállapittatni, ha Miklóssy a terveket bemutatja. Az engedély hat évre, vagyis 1873. évi január hó 1-jétől 1878. évi deczember hó 31-éig szól. Miklóssy a tulajdonjog elismeréseül tartozik évenként a városi pénztárba egy aranyat fizetni, az engedélyért pedig egyszer s mindenkorra 200 ftot letenni a városi szegények javára. ** (Petőfi születési háza) megvételére, melyet jelenlegi tulajdonosa 900 frtért kész eladni, három kolozsvári pinczér — derék emberek — hat forintot tettek le a „ Polgár" szerkesztőségéhez. A „Fővárosi Lapok"-hoz is már többfelől érkezett adakozás. A kegyeletes czélra a magyar közönség áldozatkészségből valószinüleg hamar össze fog gyűlni a szükséges összeg. ** (A Batthyány-mauzóleum) épitéséhez már hozzáfogtak a Kerepesi út melletti temetőben. Az építést a terv készítője Schickedans tehetséges fiatal építész hazánkfia vezeti, s a Batthyánybizottság részéről Horváth Mihály elnök és Sztupa György pénztárnok kérettek föl az illető szerződések megkötésére. A mauzóleum novemberig remélhetőleg elkészül, s abban temetőnk egy nevezetes síremléket birand , melyet a közkegyelet állított a hazafiúi erények elismeréseül. ** (A pesti sugárúti építkezések) jövő hó elsején indulnak meg. Az összes házak egy ötöde számára már elkészültek a tervek és a tényleges építések megkezdése végett az épitőtársulat részéről megtörténtek a kellő lépések. Mint a „P. N." értesült egy 14 házból álló csoport fog legelőször kiépülni. E csoportnak jövő év okt. havában kell elkészülnie és feladata a sugáruti épitkezések mintájául szolgálni. A sugárút városligeti részében ugyanez idő alatt egy nyaraló-csoport fog építtetni, melynek hasonlókép az a feladata, hogy a nyaralók mintájául szolgáljon. Ez épületek Ybl, Szkalnitzky, Unger és Weber pesti építészek, továbbá Gnauth stuttgarti tanár tervei szerint készülnek. Az átépitési munkálatokra is megtörténtek már az előkészületek. ** (A lipótvárosi bazilikát) maholnap ismét elkezdik épiteni. Azt a pénzösszeget, melybe a boltok épitése került, (58,000 frt) e hó elsején már letörleszték. Ezutáni évi jövedelmük (30,000 frt,) már az építésre lesz forditható, ehhez járulván még a várostól évenkint tizezer, a vallásalapból pedig 40,000 forint, összesen nyolczvanezer forint fog rendelkezésre állani, s igy aztán a bazilika tiz-tizenkét év alatt teljesen elkészülhet, ha csak újra be nem dől. ** (József főherczeg) azon örvendetes esemény alkalmából, hogy az ég fiu-örökössel ajándékozta meg, az alcsuthi szegények javára 100 ftot kézbesített Mészáros Károly ottani ref. lelkésznek, ki e jótékonyságért hálás köszönetét fejezi ki a szegények nevében. *,.t (A békés-gyulai dalár-ünnepély), melyet Békés megye dalegyletei rendeztek, e hó 3-tól 5-ig tartott. A Pestről és vidékről érkezett vendégeket Gyulán Keller ügyvéd, a bizottmány elnöke üdvözölte s a vendégek lobogó zászlók alatt, zeneszó mellett vonultak be a városba. A díszhangverseny esti 8 órakor kezdődött s a közönség nagy megelégedésére ment véghez. Este lakoma volt két zenekarral s számos pohárköszöntéssel. A dalegyletek hangversenye vasárnap délután 7 órakor kezdődött érdekes műsorral. Előadták a „Dalárinduló"-t is, melynek zenéjét Erkel Ferencz épen ez alkalomra szerzette, s Erdélyi „Intés"-ét, melyhez Mihalovics Ödön szintén ez ünnepély alkalmából irt zenét. A dalárdák versenyében a jutalmat a békési dalkör nyerte, Huber csatadalával, mig a gyulai és szarvasi dalárdák dicsérő felemlitésben részesültek. A hangversenyt este tánczvigalom követte, hétfőn pedig a vendégek tanácskozásra gyűltek össze. ** (Molnár György) játéka Orosházán annyira megtetszett a közönségnek, hogy a város 1669 négyszögöl telket ingyen ajánlott az első előadások után egy színház építésére. A vállalkozónak, ki színházat épít, nagy könnyebbségére szolgálhat e nemes ajánlat. Egyátalán Molnárt mostani vidéki szereplésénél mindenütt kitüntetik. Szarvason, Gyulán és most Orosházán is nagy közönség nézi az általa rendezett előadásokat. ** (A budai színkörben) aug. 13-án egy kis bohózatot adtak elő ily czim alatt:„Az utolsó német Pesten." Tárgya azon ábrándos világban forog, mikor Pest oly magyar város, hogy a német szót senki sem érti, s a „Pester Lloyd" egy megmaradt számát bámulva nézi mindenki, s nem akarják elhinni, hogy egy időben az a lap volt legjobban elterjedve. E nagy változás kora — mint a szinlap tudatta, — tíz évvel van a népszínház megnyitása után. A bohózat alapeszméje nem rész, hanem az ismeretlen szerzőben nincs elég találékonyság, s ötletét nem képes érdekessé tenni. A darabnak csakis iránya tetszett, s azon csipdelődéseket tapsolta meg a publikum, melyek a „P. Lloyd" ellen voltak irányozva. — Aug. 10-én a nemzeti szinházban is megkezdettek az előadások, melyeket azonban a nagy hőség miatt még kevesen látogatnak. ** (A himlőjárvány Budán, az ottani főorvos jelentése szerint, már kezd múlni, de most a torokgyík pusztít a gyermekek közt. A szülők emiatt nagy rettegésben vannak, alig múlik nap, hogy nevezett betegség áldozatait ne követelné. ** (A nagy magán-gyógyintézet, melyet dr. Batizfalvy Soma a városligeti fasoron épittetett, kényelmes berendezéssel, csöndes, hűvös betegszobákkal, társalgó teremmel, „testgyakorlával" és fürdőszobával, megérdemli, hogy különösen ajánljuk oly szenvedők figyelmébe, kik jó ápolást, nyugalmat zajtalan helyet keresnek. Tizenhárom éve múlt, hogy Batizfalvy igen sikeresen működik magán-gyógyintézetében, mely a király-utczában volt, mig most innen alkalmasabb helyiségbe vonult. A 13-ik intézeti évben, (1871. május 15-től a mult május közepéig,) összesen 590 beteg volt, kik közül 112 az intézet helyiségében feküdt. Voltak ezek közt az ország minden részéből, sőt Franczia-, Porosz- és Szerbországból is. Az igazgató főorvoson kívül tizenkét jeles pesti főorvos és tanár gyógyitott ottan betegeket s többi közt számos kiváló sikerű műtét is történt. ** (Egy indiai herczeg,a ki Angliából hazájába utazik, két napon át Pesten időzött az „Európa" szállodában, hol 7 szobát birt. Kíséretében volt szakács is, ki az ételeket főzte számára. ** (Prágából) megczáfolják azt a hírt, mintha Koller ottani helytartó venné át b. Kuhntól a közös hadügyminiszteri tárczát. I (Halálozások.) Czillich Ede, m. kir. honvédezredes, e hó 8-án Budán elhunyt. A legképzettebb honvéd főtisztek közé tartozott, mint ember és hazafi átalános tiszteletben részesült. Elhunytát nemcsak ismerősei, barátai, rokonai, hanem az egész honvédség fájlalja. Temetése e hó 10-kén d. u. ment végbe várbeli lakásáról katonai diszszel. — Illyés István, m. kir. honvédfőhadnagy s kezelő tiszt Nagyváradon a 10-dik számú délbihari honvédzászlóaljnál, aug. 8-án agyszélhüdésben hirtelen meghalt. — Horváth Zsigmond, ki 1848 —49-dik évben mint honvédőrnagy vett részt a magyar hadjáratban, e hó 25-én meghalt Veszprémben. A magyar színészet egyik úttörője Láng Lajos közelebb hunyt el 72 éves korában. Az elhunyt atyja, Láng Ádám egyike volt a legelső magyar színészeknek, ki már 1792-ben hirdette az igét. Az egész Láng család, kevés tagja kivételével, a szini pályán haladt. Az elhunyt fia, Láng Boldizsár több éven át szinigazgató volt, leánya is színésznő volt, míg Temesváry Antal csongrádi birtokos nőül nem veve. Unokái közül Láng Irén most lépett a szini pályára, — Gr. Rhédey János 77 éves korában Pesten meghalt. Ifjabb éveiben az erdélyi országgyűléseken a liberális párt soraiban foglalt helyet. — Országh József, pécsi ügyvéd, 43 éves korában elhunyt. — Devrient Károly a fővárosi idősb műbarátok által is ismert német színművész, mult szombaton meghalt. 1815-ben részt vett a waterlooi csatában, hol egy golyó jobb kezének ujjától fosztá meg. A színészetnek 1819-től fogva szentelte magát. HETI NAPTÁR. Hónapi-és hetinap Katholikus és protestáns naptár 181 Vasar 19 Hétfő 20 Kedd 21 Szerda 22 Cset, 23 24 Pént. Szom. Augusztus 1 F 1.1 Sz. Joak. Tekla [olt. István király Bernát, Fidelia Timotheus Beniczi Fülöp Bertalan F. 12 Ilona Tekla Márius István kir. Bernát Timóth Zachariás Bertalan Görög-orosz naptár Izraeliták naptára Aug. (ó) 6 A 9 Ur. sz. 7 Dometius 8 Emilián 9 Mátyás 10 Lőrincz 11 Máté 12 Photius Nap hossza két nyug. Ab. Ros. 14 Ifigénia 15 Örömnap 16 17 18 B. lám. el. 19 Janka 20 8. Ekav f. p. 145 45 146 42 147 40 148 38 149 36 150 34 151 31 hosszú Hold kél I nyug. p. f. 7 [319 5 334 131 349 4 P 59 17 58 2816 56 45 6 59 1 18 6 57 32 Hold változásai. Utolsó negyed 25-én 9 óra 51 perczkor este. ó. p. este 1 18 <5. p. 10 23 10 49 2 37j11 23 3 3 55 regg. 9 0 8 6 13 1 9 7 0 2 23 Nemzeti szinház. Szombat, aug. 10. „Faust." Opera 5 felv. Zenéjét szerzette Gounod. Vasárnap, aug 11. „4 nők az alkotmányban." Eredeti vigjáték 3 felv. Irta Tóth Kálmán. Hétfő, aug. 12. „Három kalap." Vigjáték 3 felv. Irta Ilennequin A. ; fordította Szerdahelyi. — „A fehér hajszál." Vigjáték 1 felv. Irta Feuillet Oktáv; ford. Radnótfáy. Kedd, aug. 13. .„Rigoletto." Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. Szerda, aug. 14. „A jó hazafiakEredeti vigjáték 4 felv. Irta Toldy István. Csütörtök, aug. 15. „A stricke." Eredeti népszínmű felv. írták Szigligeti és Balázs Sándor. Szerkesztői mondanivaló. — Sir. Ad. „A rózsa és a liliom" románcza igen gyarló dolog. A lapos hat strófából egy négy soros görög epigramm sem telnék ki. — T—a. Sem a néprege, sem a virágrege nem válik be. Az elsőben a kellő hang nincs eltalálva; a másodiknak nincs eszméje. Ebből azonban épen nem következik, hogy a helytörténeti leirást se használhatnók; azért, hogy a vers nem sikerül, sikerülhet a próza. Erről azonban természetesen csak akkor ítélhetnénk, ha látnók. — Monor. N. N. Hiszen a szigorú megbirálásban nincs hiány, csakhogy aztán a sürü rostán az ilyesmi nem esik ám át. Az „Esde's" rímbe szedett próza, a „Jóslat" hosszadalmas és nehézkes prédikáczió, vagy elmélkedés, vagy micsoda. Szó sincs róla, hogy egyik is közölhető volna. — Hajnik, G. I. „A fuvolát" megkaptuk. A „Lehetnék " nem fog késni. A kivánt számot küldjük. — Czegléd, B. A. Lapunk bezártakor vettük, s igy csak jövő számunkban közölhetjük. SAKKJÁTÉK: 664-ik sz. f. — Patzelt J.-től (Prágában.) Világos. Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. • 11 Sötét. • • S JJJ jjj H 0. HH 1 • • • l ® ÉJÍS • IÉÉ i • ül • jjf mi 11 fi 11 Jjj Si m'///////t • • • • a bcde fgh A 659-ik számú feladvány megfejtése. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — Miskolczon: Czenthe József. — Gelsén: Giesinger Zsigmond. — Jászkiséren: Galambos István. — Kecskeméten: Galambos László. — N.Szalontán: Kovács Albert. — A pesti sakk-kör. (Szerényi Bélától Pesten.) VII. Söt. Vil. Sőt. 1.Bh1—h6 Bh2-h6: 1. B 1. e5—e4 I 2. Bel—dl tetsz. szer. 2. Bh6 fit Kd6 —e5 3. Hv. B mattot ad. 3. Hd2—f3 matt. TARTALOM. Dr. Szeberényi Gusztáv (arczkép). — A hasznosi rom.. — Egy falusi preczeptor története (vége). — A Kárpátok, II. — A budai katonakórház a Krisztina-városban (képpel). — A pesti közvágóhid és marhapiacz, II (képpel). — Garibaldi tsornoknál 1862-ben (folyt.). — Időjósok. — A magyarországi nemzetiségek. — Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közlekedés — Balesetek, elemi csapások. — Mi újság? — Szerkesztő, mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magyar-utcza 21. sz.)