Vasárnapi Ujság – 1873
1873-09-21 / 38. szám - Karlista vezérek: Don Alfonso 38. szám / Arczképek, Külföldiek - Karlista vezérek: Saballs 38. szám / Arczképek, Külföldiek - Viktor Emánuel 38. szám / Arczképek, Külföldiek - Viktor Emánuel (arczkép) 449. oldal / Élet- és jellemrajzok - Alpacák és csavar-kecske 38. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Dobsinai jégbarlang: I. A barlang átmetszete. II. Az egyik jégoszlop alsó része 38. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
Huszadik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft. — Félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft. Félévre 1 ft. — Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Félévre 3 ft. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr. Abból a viszonyból, mely a szabadság és egység felé törekvő Olaszország s a despotismus és „divide et impera" elvét erőszakkal is fenntartó Ausztria között évszázadokon keresztül fennállott, bármi hihetetlen tünemény, több valószínűséggel volt következtethető, mint az, amit valósággal megtörténni látunk. Népirtó háborút is könnyebben jósolhatott volna a két ország között valami politikai jövendőmondó, mint azt, hogy a mindig legyőzött ország fejedelme egyszer még a győzőhöz közeledik, s baráti jobbot nyújtson neki. Az Andrássy gróf által vezetett külpolitikának jutott a feladat, hogy a politikai kényszerűség fenyegető helyzetét fölismerje, s a régi ellenségeket szövetséges barátokká tegye egy mindkettejüket halálosan fenyegető nagyobb ellenség, a politikai és társadalmi reakczió ellen, melynek zászlója alá a trón restauráló feudálisok és a pápa világi hatalmát visszaállítani akaró ultramontánok tábora Franczia-és Spanyolországban legkivált, de a többi Európában sem különben szegődött, elkeseredett harczra minden ellen, a mi korszellem, a mi szabadelvűség, a mi demokraczia. Most Bécs és fejedelmünk udvara kedves vendégként ünnepli azt, kivel annyi elkeseredett csatában állott szemben halálos ellenségként. Látszik, hogy megváltoztak az idők s azok fordultával a legelkeseredettebb ellenségből legjobb barát lehet. Viktor Emánuel e hó 17-én d. u. érkezett Bécsbe s azóta ünnep van a Lajthán tuli metropolisban. Koronás főt még nem fogadtak oly szivélyességgel, a minőben a „ré galantuomo", a becsületes király részesül. Minden társalgás, minden beszélgetés tárgyát csak ő képezi, a közérdekeltséget ő monopolizálja. Az egységes Olaszország első királya valóban a szerencse gyermeke. Nem hiába Viktor Emánuel, mondják alattvalói, hogy 1820. márczius 14-én burokban született, mert azt, ami becsvágyó atyjának trónjába került,ő aránylag csekély fáradsággal érte el: a szép, a nagy, az egységes Olaszország koronája oly könnyű szerrel, éretten hullott az ölébe, hogy még a fát is alig volt szükség megráznia. De a szerencse mellé az ő részéről tapintat is járult. Megértette a kor intő szavát s megindult az egyetlen helyes uton, megadván népének a szabadságot és jogot, amaz alkotmány védelme alatt, melyet atyja Szárdiniának adott volt. Meg tudta választani a férfiakat, kik atyja nagy müvének befejezésénél segitségére legyenek. Az igaz,hogy korán megkezdte a tapasztalás iskoláját, már bölcsője a forradalom hullámai közt ringott, s annak következményei hazátlanná, száműzötté tették atyját. S midőn Károly Albert király évek múlva országába visszatért, ő és neje, Terézia királyné a trónörököst és ifjabb fiukat, a genuai herczeget, nem haboztak gondos és szabadelvű nemzeties nevelésben részesiteni. Midőn Viktor Emánuel koronaherczeg 1842. jun. 3-kan összekelt Adelhaid főherczegnővel,Rainer osztrák főherczeg, Olaszország alkirálya és Károly Albert egyik nővérének leányával): a szardiniai udvar szorosan látszott Ausztriához ragaszkodni. De már akkor Károly Albert nem minden rokonszenv nélkül nézte az Ausztria-ellenes mozgalmi párt lépéseit. Rainer főherczegnek 1848-ban menekülnie kellett a fölkelés elöl, melyet veje is támogatott s Viktor Emánuel követte atyját ama létháboruba Ausztria ellen, mely utóvégre, daczára minden hősi önfeláldozásnak, Szardinia leveretésével végződött. Károly Albert ott kényszerült a csatasikon Novara harczmezején fia javára lemondani a koronáról s száműzetésbe menvén, Viktor Emánuelre bizta az Ausztriával megállapítandó kiegyezést. A béke megköttetvén, az ifjú király mindenekfölött arra gondolt, hogy a háború által országán ejtett sebeket gyógyitsa, a törvényes szabadságot alkotmánnyal biztositsa, hogy a forradalmi párt üzelmeivel szemben nyugodtan és mérséklettel lépjen föl, hogy az olasz egységet minden alkalommal hangsúlyozza, de legkivált, hogy országa véderejét lehetőleg kifejtse. Ezáltal megőrizte országát a kudarczoktól s egész Olaszországban rendkivüli népszerűségre vergődött. A krimi hadjáratban, melyben szárd csapatok is részt vettek, még szorosabban simult Francziaországhoz Ausztria ellen s megkötő ama szövetséget, melynek következménye az 1859-diki háború lett, midőn VIKTOR EMÁNUEL.