Vasárnapi Ujság – 1873
1873-01-26 / 4. szám - Heine Henrik 4. szám / Arczképek, Külföldiek - Heine Heinrik (arczkép) 37. oldal / Élet- és jellemrajzok - A jégár-hordalék 4. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vihar után. (Egy család menekülése.) 4. szám / Történelmi képek - Vihar után. (Mentő csolnak.) 4. szám / Történelmi képek
Huszadik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Hansenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 3. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 krajczár. Heine Henrik, a németeknek Göthe után legnagyobb, leglángeszübb költője, a modern német szellem leghivebb kifejezője, minden idők s népek dal-költői közt a legnagyobbak egyike, ki e nemben Horácz, Béranger, Burns s Petőfi mellett áll, — neve s művei után irodalmunkban is ismeretesebb s olvasó közönségünk előtt is kedveltebb, mintsem arczképének s rövid életrajzának közlését bármikor eléggé indokoltnak ne tarthatnók. Élete bár viharos s irányt vetett, nagy eseményekben felette szegény, és sorsának tragikuma egy betegszoba hosszas gyötrelmeiben központosul. Heine Henrik 1799. decz. 12-én Düsseldorfban született, zsidó szülőktől. Atyjáról keveset tudunk, de anyjáról nagy szeretettel és tisztelettel emlékezik költeményeiben s egyéb irataiban. Első nevelését szülői háznál nyerte és pedig a gondos nevelést, mely tehetséges kora kifejtésére volt irányozva. A kereskedői pályára volt szánva s e végből ment Hamburgba, atyai nagybátyja, a gazdagságáról és jótékonyságáról egyaránt ismert Heine Salamon bankár szárnyai alá. De költői szelleme, mely a kereskedőivel semmi rokonszenvben nem állott, csakhamar gyűlölettel, sőt undorral fordult el a választott pályától s szülei és nagybátyja nehezen kieszközölt beleegyezésével végkép fel is hagyott vele. A jogi tanulmányok felé fordult, s a bonni, berlini és göttingeni egyetemeket látogatta, s ez utóbbin jogtudorrá is avattatott (1825-ben), de csak miután előbb a keresztyén hitre tért át. Költői hirneve már ekkor meg volt alapitva, mert költeményei első gyűjteménye már 1822-ben jelent meg s átalános hatást tett, bár ez első hatás meg sem közelítette a későbbieket. 1827-ben a „Buch der Lieder" („Dalok könyve") első kiadása után a német Heine Henrik (1799-1856.) közvélemény egyszerre Göthe mellé állította a fiatal dal-költőt. S méltán. — Heine költészetének fő jellemvonásai, bár később még inkább kifejlődtek, e gyűjteménnyel már teljes világosságban állottak a német közönség előtt. Ö a romantikus s egyszersmind naiv-népies költői hangot egyesítette dalaiban. Tehetsége a romantikusok iskolájában növekedett s befolyásukat sohasem is tudta lerázni magáról, még akkor sem, mikor a legélesb ellentétben, sőt nyilt, ellenségeskedésben állt velük és irányukkal s őket a gúny égő nyilaival ostromolta. A német romantikai iskola sajátságos jellemvonása, a sejtelmes vágy, a ki nem mondható sóvárgás, Heine költészetének is egyik legjellemzőbb sajátsága. Sőt ő azt bizonyos új s jellemzetes modorban fejtette tovább és használta: költeményei alapeszméjét s véggondolatát nem mondva ki, csak sejtetve az olvasóval s függőben hagyva, vagy egy önmagát gúnyoló humoros, majd cinikus fordulattal látszólag megsemmisítve, de valóban még érezhetőbbé téve a felkeltött hatást. Egyik prózai művében maga jellemzi a romantikát, megkülönböztetve a classicismustól, hogy míg ez az eszme és kifejezés azonos voltában áll, midőn a kifejezés alakja teljesen megfelel a kifejezendő eszmének, a romanticismus abban áll, hogy a forma nem fejezi ki azonosan az eszmét, csak képlegesen sejteti azt. De dalköltészetének a romanticismus nem egyedüli jellemvonása. Amit előtte alig próbált valaki: a romanticismust a népiessel összeolvasztani , ennek egyszerűségét, őszinteségét, közvetlenségét amabba oltani, azt ő nemcsak megkisértette, de a legnagyobb sikerrel s hatással el is találta. Költeményeit átalában oly egyszerűség, rövidség, a hang mesterkéletlen naivsága jellemzi, melyet a romantikusoknál épen nem találunk; nemcsak egyes dalai veszik motívumaikat valódi népdalokból, hanem egész dalköltészete a népdalokból látszik kinőve s szebbé fejlődve lenni. Hatásának a német szellemre ebben találjuk egyik kulcsát; épen mint nálunk a Petőfiének , ki Heineval e tekintetben a legközelebbi rokonságban áll. Mindketten, egy romlani kezdő izlés, idegenszerű befolyások, s tehetségtelen erőlködés korszakában, egyfelől a megelőző korszak nagyjainak (ott Göthe, itt Vörösmarty) vállaira állva, másfelől a minden nemzeti költészet ősforrásához, a népköltészethez térve vissza s annak soha el nem apadó kútfejéből merítve, közvetlen hatást gyakoroltak a népre, melynek hangján szóltak s a miveltek kedélyére, kik HEINE HENRIK.