Vasárnapi Ujság – 1873
1873-02-23 / 8. szám - Kopernikus Miklós 8. szám / Arczképek, Külföldiek - Kopernikus Miklós (arczkép) György Aladár 89. oldal / Élet- és jellemrajzok - Argyisi zárda 8. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Stanley afrikai utazásából: Átkelés a Makata folyón 8. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Stanley afrikai utazásából: Csata Zimbizó mellett 8. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Stanley afrikai utazásából: Sycamore-fa 8. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek
Előfizetési feltételek : a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. WW Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.^pQ W Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Opprick Alajos, Wollzeile Nr. 22. és H.Jnspustrin és Vogler. Wollzeile Nr. 3. Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 krajczár. A tudományok történelmében alig van olyan nagy fontosságú tünemény, mint azon férfiú által létrehozott reform, kit jelenleg születésének négyszázados évfordulója alkalmával olvasóinknak bemutatunk. Egy igen érdekes és nagyfontosságú tan, a csillagászat reformátora volt é s egyúttal a közönséges világnézetet is megváltoztatta. Évezredeken keresztül mindennap mindenkor változatlanul látták az emberek, s mint kel föl a nap reggelenként, mint futja meg az égboltozaton rendes útját s hanyatlik le estve, hogy reggel utolag fölkeljen. Senki sem gondolt — s természetes észszel nem is gondolhatott arra, hogy mindez csak csalódás, hogy azon óriási nagy föld, melyen járunk mi magunk is, csak egy jelentéktelen része azon csillagos boltozatnak, melyet természetes ésszel kiki csak egy felettünk elterülő hálózatnak tekintett. Egy pár görög bölcs sejdítette csupán, hogy mindez csalódás is lehet, de ők sem voltak képesek bebizonyítani s szavak — mint sajátságos rajongás — elveszett nyomtalanul. S ime egyszer Kopernikus azon merész s tudományosan bebizonyított tétellel lepte meg a világot, hogy a föld mozog, s az álló nap körül évenként bizonyos körutat tesz meg, hogy végre a föld, melyen országok s tengerek léteznek, ama parányiaknak látszó csillagokkal szemközt eltűnő kicsinység. Ez volt azon újonnan fölfedezett igazság, melyet Kopernikus állított föl először, s mely nevéről Kopernikus tanának is neveztetik, szemben a régi, Ptolemaeus által kifejtett világnézettel. Korunkban — egy berlini korlátoltfejü orthodox papot Knaakot kivéve — már mindenki elismeri ezen tan igazságát, sőt világnézetünk épen annak elfogadásán alapszik. Könnyen elgondolható azonban, hogy azon korban még mindez nemcsak hihetet (1473—1543.) lennek, de őrültségnek is látszott, s mivel a biblia egy helye — Jósué hirhedt csodája — határozottan ellenkezett Kopernikus nézetével, az egyház szükségesnek látta ezen tant, mint eretnekséget, üldözni. Ismeretes Galilei esete, kit épen azért, mert e tant nyiltan elismerni elég bátor volt, az inquisitio elé vonszoltak s az „eretnek tan" megtagadására kényszerítettek. De — s ezt is följegyezte a történelem — az agg tudós a visszavonás perczében mégis megemberelte magát s csaknem egyszerre a visszavonó szóval mondá: „És mégis mozog a föld." Kope?*nikus Miklós, e nevezetes tan megalapítója, 1473-ban febr. 19-kén született Lengyelország Thorn nevü városában tekintélyes szülőktől. Neveltetését szülővárosában s a krakkói egyetemen nyerte s azonkivül, hogy orvostudorrá lett, különösen klasszikus nyelvekben s bölcsészetben tett előmenetelt. A mathematikát Brudzewsky Alberttől hallgatta s később a híres Regiomontanus volt vezetője. Az egyetemről visszatérve egy ideig Thornban időzött, később 23 éves korában Olaszországban tett nagy utat, hol nemcsak előadásokat hallgatott, de Rómában nagyhírű mathematikai előadásokat is tartott. Pár év múlva hazájába visszatérve, Frauenburgban egy kanonoki állomást nyert, amely külső állásában haláláig megmaradt. Ezen idő alatt két izben püspöki helyettes, egyszer lengyel országgyűlési képviselő volt, s a káptalan ügyeit különösen a német lovagok ellen, kikkel sok baja volt, élénken s ügyesen védelmezte. Kopernikus nagy szorgalmát bizonyítja az is, hogy többnemü építkezéseket vezetett, uj pénzrendszert dolgozott ki. E sokoldalú elfoglaltatása daczára sem hagyott föl nagyobb tudományos működésével, s már 1507-ben megkezdette leírni gondolatait az uj csillagászati rendszer felöl. Kopernikust ezen eszmére a görög klasszikusok egyes elszórt gondolatai vezették s ő igen szerényen nagy művében is kinyilatkoztatta, hogy az eszme nem az övé, ő csak a kivitelben s tudományos megállapításban igyekezett valamit tenni. Kopernikus tantételének bebizonyítására minden lehető eszközt megkísérlett, sajátkezüleg készített egyes gépeket, kisebb-nagyobb táblázatokat, s így elkészülve már 1530-ban sajtó alá bocsáthatta volna nagy művét. De az alapos és lelkiismeretes tudós folytonosan javítgatni valót talált tervében s a mellett magán ügyeivel s a hires naptár-javítás kérdésével is el volt foglalva.Leginkább késleltette azonban a mű kijövetelét a szerző azon jogosult aggodalma, KOPERNIKUS MIKLOS.