Vasárnapi Ujság – 1874
1874-07-19 / 29. szám - Női mozgalom a korcsmák ellen. K. T. K. 458. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Kutatások a budai fő-templom körül 458. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak
AUGUSZTUS 2. 1874. Most az időjárás iránt s ki nem akart esős idő előtt füvet kaszálni, hozzá folyamodott tanácsért. Naturalis astronomus volt, s hire nemcsak a szurdoki járásban, hanem az egész hazában elterjedt, mert Récsei Pap Albert — mint akkori szolgabiró — a hatvanas években a „Kolozsvári Közlöny"-ben ismertette időjóslati tehetségét. Kardos János a naptárt jobban ismerte, mint sok művelt egyén. Ha valaki azt kérdé tőle: mához két hétre hányadik lesz? a legpontosabban megmondotta a rendes, ó szerinti és héber naptár szerint. Mint teljesen elszegényedett 60 éves agg halt meg, s maga után 21 éves nőt, gyermeket hagyott. Az uzsora pusztítása mily óriási mérvet ért kivált vidéken: erre a „M. Politika" egy példát említ föl, miszerint: Borsod megyében N. N. 500 frtot vett kölcsön egy uzsorástól, oly föltét alatt, hogy e kölcsönösszeg az adós birtokára első helyen betábláztassék ; az adós a kölcsönt, tetszése szerint bármikor fölmondhatja ugyan, de a betáblázás napjától kezdve a tőke visszafizetéséig naponként minden napra 50 frt kamatot fizet, s amely napon ezt megfizetni elmulasztja a kamat rögtön tőkésittetik. Az adós, a kamatok kamatját nem is számitva, esetleg 18,000 frtot köteles 500 frt után évi kamatul fizetni, mi nem több, mint 3600%. — Gonosz hir érkezett Afrika északi részéről, a franczia gyarmatokból. Tripolis némely részében a dögmirigy, a pestis tört ki. Erről hivatalos értesítést is küldött Bécsbe a máltai osztrák-magyar konzul, minek következtében a trieszti és fiumei tengerészeti hatóságok elrendelték a vesztegzárt a Tripolisból és Tunisból jövő küldeményekre. — Öngyilkosságok. E hó 12-én a Rókuskórház előtt egy 30 éves ember lőtte magát agyon: Grünfeld Alajos, a természettudományi társulat szolgája, ki a behajtott pénzekből hatvan forinttal nem számolt s ez lehetett oka tettének. E hó 14-én a pesti és budai partok közt közlekedő kis gőzhajóról egy tisztességes öltözetű férfi a közönség nagy rémületére a Dunába vetette magát, s ott eltűnt. — E hó 15-én Grünwald Jozefa,körülbelől negyvenéves nő, az ó-utcza 7-dik számú házának harmadik emeletéről leugrott és szörnyet halt. — A n enyedi ref. főiskola gondnoka, Veress Károly, szivén lőtte magát. A boldogtalan 68 éves volt, s öngyilkossága okát alkalmasint az erdélyi protestánsok kolozsvári konventjének legutóbbi gyűlésében lehet megtalálni, hol a nenyedi főiskola vagyonának gondtalan kezeléséről sokat beszéltek. — Concha tábornok, a bilbaói hős arczképét és életrajzát közöltük a „V. U." legutóbbi számában, életrajzi adatait azon közleményből véve, melyet az „Imparcial" czimű spanyol hirlap után a párisi és londoni lapok is adtak. Ujabban azt írják, hogy ez életrajz néhány adata hibás, s a berlini „Nordd. Allg. Zeitung" az elesett hősnek családjától nyert életrajzát közli. Ez adatok szerint Don Manuel Gutierrez de la Concha y Yrigoyea, marquese del Duero, nem 1794-ben Madridban, hanem 1808-ban a délamerikai Fucamanban született, s katonai pályáját nem 1816-ban, hanem 1820-ban kezdte meg, midőn — 12 éves korában —— mint hadapród lépett az akkori első kir. testőrezredbe. Ezek azok az adatok, melyek Concha tárbornagynak mult heti lapunkban közlött életrajzában kiigazitást igényelnek; a többi adat az ujabban megjelent életrajzban talál a lapunkban is közlöttekkel. korában. — Hetényi Laura a számos tagból álló Ietényi színész családhoz tartozott, s mint népszinmű-énekesnő, majd a társalgási szerepekben, utóbb pedig a komikai szerepekben működött jelentékeny sikerrel. A budai népszínház korából (mint Molnár Györgyné) a fővárosban is jó emlékeket hagyott. Most a debreczeni szinház tagja volt s 43 éves korában hunyt el. Bogcha Ferencz, a veszprémi káptalan nesztora, elhunyt 83 éves korában. Mint katona kezdte pályáját, s részt vett a Napoleon elleni hadakban is, e korból a vitézségi érmet is birván. Szányi János, a főváros egyik legtekintélyesb ügyvéde, még Fáy András egyik benső barátja, s a régi jó magyar világ tősgyökeres alakja, elhunyt 71 éves korában. Dobrovics Mihály, a pozsonyi első folyamodású törvényszék elnöke, elhunyt 64 éves korában. Elhunytak még: Ürmösi Sámuel, kolozsvári tekintélyes ügyvéd ;Noszlopy Ferencz Dombováron 71 éves korában; Fülessy Kálmán, egy zempléni köztiszteletű család tagja, N.Mihályon 44 éves korában; Vargha Béla, aradi fényképész ; özv. Gedulyné szül. Benczúr Zsuzsánna 60 éves korában Gután; erdődi Pálffy Antonia, grófnő 35 éves korában Gráczban ; Debreczenben pedig e napokban hunyt el Katona István, ki a szabadságharczban mint honvéd szolgált s jelen volt Orsovánál a korona elrejtésekor; Traiber Ernő, a magyar földhitel-részvénytársulat pénztárnoka 21 éves korában; Viczián András, Pest megye egyik szolgabirája 40 éves korában ; Gesztesi Ilona, a kolozsvári állami tanítóképezde harmadéves növendéke 17 éves korában; özv. Pálffy Istvánné szül. Vörös Francziska, Szeged város polgármesterének édesanyja, 83 éves korában. Rómából a pápa volt hadügyminiszterének, a belga grófi családból származott Merode érseknek 72 éves korában történt halálát jelentik. Nevét sokszor emlegették, míg a pápa világi uralma tartott, s ő volt a hadügyminiszter akkor, midőn az olasz csapatok fegyver által foglalták el Rómát, mint Olaszország fővárosát Azóta Merodenak (ki katona volt, mielőtt egyházi pályára lépett volna) nem igen lehetett nevét hallani. Halálozások. A vidéki színészetnek két kiváló tagját temették el e héten a fővárosban: Keszler Istvánt és Hetényi Laurát. Keszler még pár év előtt a legtekintélyesb vidéki színigazgatók egyike volt. Ő maga mint opera-énekes működött, s az ötvenes évek elején a nemzeti színház operájának tagjai közé tartozott. Mint vidéki színigazgató maga is tartott operatársulatot, s mindig a nagyobb városokban (leghosszasabban Debreczenben) tartózkodott. Később szétzüllött társulata, s ő maga fővárosban mint egyik biztosító társulat tisztviselője a élt szerényen. Legutóbb a budai színkörben lépett föl néhányszor, énekes szerepekben. Szélhűdés következtében hirtelen halállal mult ki 45 éves VASARNAPI UJSAG. 465 Statisztikai jegyzetek. — A keresztyének és pogányok száma. Az összes 1380 milliónyi ember közül, kik 1000 különböző vallást tartanak, magában Chinában és Kelet-Indiában 750 millió pogány lakik. A keresztyének összes száma az egész föld betegségén nem haladja túl a 393 milliót sem. Ezek között van 170 r. katholikus, 76 millió görög katolikus és 107 millió protestáns. A zsidók száma 6 — 7 millióra, a mohamedánoké 85 millióra tehető. E szerint az emberiségnek még egy egy harmadrésze sem vallja magát keresztyénnek. — Amerika lakossága. Amerikai lapok az 1873. évben az Egyesült Államokban megejtett népszámlálás következő főbb eredményeit közlik: a 3.603,884 angol négyszögű mértföldnyi területen 38.558,371 ember lakik. E számból esik a fehérekre 33.589,377, színesekre 4.295,960; mulattokra 584,049; chinaiakra 63,254; indiánokra 27,731. — Montenegro statisztikája: Montenegro 76 négyszögmértföld területén van 123,000 lakó. Az országnak van egy papnöveldéje, egy leány- és 40 elemi iskolája. A papnövelde és a leányiskola az állam által tartatik fenn. Az évi költség 13,500 rubelt tesz. Az elemi iskolák 16,000 rubel kiadást igényelnek, mely összeg az egyesületekre van kivetve. Az iskolákat 2000 fő- és 100 leánygyermek látogatja. Montenegro hadereje 16,700 harczosból áll. Az állam bevétele évenként 175,300 frtot tesz ; a fejedelem czivillistájára esik 122,857 frt, a többivel az állam kiadásait fedezik. — Könyvészeti adatok. Az „Irodalmi Értesítő" czimü könyvészeti szaklap számitása szerint Magyarországon mintegy 400 esztendő alatt 66,000 kötet jelent meg: t. i. magyarul (1866-ig) 40,137, latinul 10,000, németül 15,000, görögül 100, törökül 5, finnül 2, francziául 300, angolul 200, olaszul 100, spanyolul 6, portugálul 2, szláv nyelveken 100, svédül 3. A magyar nyelvű könyvek száma 1801—1866-ig mintegy 39,214 kötetre rúg. — Halászati statisztika. Az astraháni vizekben „Odeskij Vjestnik" szerint a m. évben 147.494,000 db. halat fogtak, melyeknek összes súlya 5.034,000 pudot tett ki. Egy pud körülbelül 40 fontot nyom. — A lovak és szarvasmarhák összeirását a fővárosi hivatal elrendelvén, ez megtörtént, s az eredmény szerint van Budapesten 8509 ló és 8986 szarvasmarha. SAKKJÁTÉK. 763. sz. feladvány Klein Jánostól (Budapesten). Sötét. bc 1 ___ eigh Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. A 758-dik számi feladvány megfejtése. Vil. (Daly M.-től Londonban.) Söt. 1. Bb3—h3 b4—b3 2. Bh3—hl g2—hl : 3. Vh8—hl: matt. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — Sárospatakon: Gérecz Károly. — Debreczenben: Zagyva Imre. — Sziget-Csépen: Mayer Károly. Miskolcion : Hartmann testvérek. — Szabadkán: Kosztolányi Árpád. — Miskolczon: Fischmann Arthur. — Pécsett: A Bede-kávéház sakkjátszói. — Zomborban: P. E. Budapesten: Klein János. — A pesti sakk-kör. Előfizetési fölhívás. A VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1874-ik első évnegyedi folyama márczius-hó lejárván, tisztelettel fölhivjuk előfizetőinket, végével szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a lapok küldésében fenakadás ne történjék. A „Vasárnapi Újság" folyó év elejétől kezdve szépirodalmi és tárczarovatainak tetemes bővítésével , állandóan két ívnyi tartalommal jelen meg, a „Politikai Újdonságok" pedig, mely a politikai események teljes és hű heti krónikáját tartalmazza, a „Magyar Gazda" czimü gazdasági melléklettel van bővítve. D O Előfizetési feltételek: postai szétküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Évnegyedre (julius—szeptember) 3 ft. Félévre (julius deczember) 6 a Csupán a Vasárnapi Újság: Évnegyedre (julius szeptember) 2 ft. Félévre (julius deczember) 4 » Csupán a Politikai Újdonságok: Évnegyedre (julius szeptember) . . . 1 ft. 50 kr. Félévre (julius —deczmber) 3 » — » Egyes előfizetések legczélszerübben postai utalvány alul eszközölhetők, amelyre bérmentesítésül csak egy darab 5 kros bélyeg kivántatik.M Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tiszteletpéldánnyal szolgálunk. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó hivatala (Budapest, egyetem-utiza 4. sz. a.)