Vasárnapi Ujság – 1874
1874-08-02 / 31. szám - Alessandri Vazul 31. szám / Arczképek, Külföldiek - Alessandri Vazul (arczk.) Bágyai 481. oldal / Élet- és jellemrajzok - Hátszegvidéki román népviselet 31. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Demsusi templom Hátszeg vidékén 31. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Utazás a tenger alatt: A hajó-romok 31. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
J 31-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár; többsöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás mán 30 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Haa Hrnstein és Vogler. Wallfischgasse Nr. 10, Mosse R. Seilerstätte Nr. 2 és Opprick A. Wollzeile Nr. 22. ALESSANDRI VAZUL. közöttünk szószomszédunkban élő népek közéletével, különösen szellemi, jelesen , irodalmi viszonyaival s tevékenységével megismerkedni, nemcsak érdekes, de érdekünkben is áll. S hogy ezek közt a románok és szerbek irodalma érdemel legtöbb figyelmet, az semmi kétséget sem szenved. Ily czélnak akarunk szolgálni, midőn olvasóinkkal Alessandri Vazulnak, a románok tekintélyes népköltőjének arczképét, életrajzát s egyik költeményét mutatjuk be. S mert Alessandri Vazul egyike a román irodalom legtevékenyebb munkásainak három évtized óta, sőt némi részben központi szerepet játszik a román költészetben: életrajzából alkalmunk lesz megismerkedni egyszersmind a román irodalom néhány jelentékenyebb mozzanatával is. Alessandri Vazul született Moldvában, Mircesci nevű családi birtokán, 1821-ben, tehát ugyanakkor, midőn a román nemzeti történelemben nevezetes Vladimirescu-forradalom gyűjté zászló alá a románokat, zsarolóik — az idegen vérű bojárok és a görög hierarchia — ellen, s rftély forradalommal veszi kezdetét Romániában a nemzeti önérzet, műveltség és irodalom tulajdonképeni története is. Tanulmányait Jassy egy magánintézetében kezdé meg, de gazdag szülei, a román arisztokráczia akkori s ma is fönálló szokása szerint, csakhamar Párisba vitték már akkor, alig 12 éves korában, ritka tehetséget tanúsító fiúkat. Tizennyolcz éves koráig maradt, tanulmányait folytatva, Párisban, s azokat végezve, hazájába indult vissza. Útjában huzamosabb időt töltött Olaszországban, előbb Nápolyban, aztán Velenczében, melyet számos költeményben szépen énekelt meg. 1839 végével hazájába érkezve, Cogalniceanunak »Dacia litteraria« czimü Jassyban szerkesztett komoly irodalmi lapjában lépett föl mint vers- és prózaíró s első műveivel fölébreszté maga iránt a figyelmet. 1842-ben azonban betiltatván a Cogalniceanu lapja, Alessandri hazája regényesebb részeit keresé föl, különös kedvvel a havasokat kalandozva be, s a népélet és népköltészet tanulmányozásába merülve. Tömérdek költészeti anyaggal gazdagodva tért vissza egy év múlva; a többi közt itt akadt a magyar nőről fenmaradt néphagyományra is, melyet egy szép balladában dolgozott föl. Visszatérve Jassyba, ott, az akkoriban alapított nemzeti szinház igazgatását vállalá el, Cogalniceanu és Negruzzi közreműködésével, s a népszínmű hiányát maga egész repertoire-val födözé, húsznál több darabot irva, melyek csakhamar a bukaresti színpadon is fényes sikert aratának. Színműveiben kizárólag nemzeti szellemű. Tárgyai a népéletből vannak merítve, s mindegyiken meglátszik annak alapos tanulmányozása. Legkedveltebb színműve a »Lipitorile Sateloru« (»Falusi vérszopók«) czimű, melyben élénken festi a zsidó korcsmárosok és görög haszonbérlők körmei közé került nép nyomorát; továbbá a népszokásokat találóan ecsetelő »Nunta tieranesca« (»Parasztlakodalom«) és »Rusaliile«(»A pünkösd«) czmmek. Műveiben nem kíméli a felsőbb körök hibáit sem, melyekhez születésénél fogva maga ALESSANDRI VAZUL.