Vasárnapi Ujság – 1874

1874-08-09 / 32. szám - Marienbad. I. II. III. Pásztói. 507. oldal / Eredeti levelezések

AUGUSZTUS 23. 1874. 10 lakház és gazdasági épület hamvadt el. A károsultak a legszegényebb osztályhoz tartoz­nak, s most kétségbeejtő helyzetbe jutottak. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 509 Mi ujság? — A királyné jul. utolsó napján hajózott el Havre-ból Wig­ht szig­etére. Az ang­ol tenger­p­o­o­p­part és a Wight szigete közt levő tengerszo­rosba Spitheadba másnap, szombaton reggeli 4 órakor érkezett meg a hajó, majd Kyde-be reg­geli 53/4 órakor. A különben élénk rydei „pier"-en csak kevesen várták az inkognitó utazott királyi vendéget. Hivatalosan csak az osztrák-magyar követ, Bei^t gróf és a Wight­vasut főigazgatója fogadták ő felségét. A Wight-vasutig a királyné, mint ez ott átalános szokás, a lóvasutat használta, mivel a pier csak e társaság kocsijaira van berendezve, magánfo­gatok azon nem közlekedhetnek. Körülbelül esti 8 óra tájban érkezett meg ő felsége Mária Valéria herczegnővel a venthori kastélyba. Angol lapok jelentése szerint a királyné szep­tember hóban egy hetet Londonban fog töl­öl­­­teni.­­ A hadi érmeket, melyek ő felsége ural­kodási jubileuma alkalmából verettek, szerdán délelőtt osztották ki a budapesti honvédség azon tisztjei és legényei (összesen 120) közt, kik erre érdemesültek. Az ünnepély a Ludovi­ceum udvarán folyt le, s jelen volt József főherczeg és Szende honvédelmi miniszter is. József főherczeg rövid szózatot intézett a le­génységhez, emlékeztetve őket a magyar nem­zet vitézségére, a hazafiságra, s hitét fejezve ki, hogy ez megvédi továbbra is Magyarország ezredéves alkotmányát, a honvédség pedig mindig ki fog tűnni vitézsége és kötelességér­zete által. A kitü­ntetendők ezután előlépvén, mellükre föltűzték az érmet; végül az összes zászlóalj elléptetés­ével ért véget az ünnepély. A főherczeg az összes tisztikart és a kitüntetett legénységet megvendégelte a Margit-szigeten, ő ő mondta az első áldomást a királyra, Vörös­martytól idézvén, hogy „a legelső magyar em­ber a király". Erre Szende miniszter szólalt föl, és vonatkozva a főparancsnoknak délelőtt mondott szavaira, azon kérelmet intézte hozzá, hogy a honvédsereg fejlesztésére azon hazafias szellemben működjék továbbra is, mely ama beszédet áthatotta s akkor a honvédség el fogja érni a magas czélt, melyet a haza eléje tűzött; a hazafias szellemtől lelkesült honvédsereg kivívja valamennyi honpolgár rokonszenvét és támasza lesz a trónnak és a hazának. Volt még több toaszt is. — Petőfi hősi halálának negyedszázados évfordulati napját több helyütt megünnepel­ték. Igy S.-A.-Uj­helyen és Marosvásár­helyen is. Az utóbbi városban az emlékünne­pély igen diszes volt. Az ünnepélyt Borosnyai Pál polgármester nyitá meg ékes beszéddel, melyet szavallatok követtek Tavaszi József és Csathó Ferencz tanárok r­észéről. Csathó Szász Bélának ez alkalomra irt emelkedett hangú emlékbeszédét olvasta föl. Az ünnpélyen az ottani dalárda is közreműködött.­­ A debreczeni csata 25-ik évfordulóját augusztus 2-án délután ülték meg. A kollégium előtt levő honvédemlék körül egyenruhás régi honvédek álltak, s a dalárda éneklése alatt az emlék megkoszoruztatván, Szombathy János szavalta el Oláh Károly alkalmi költeményét, aztán pedig a temetőbe vonultak ki, hol Kovács Gusztáv olvasta föl a Szatmáry Károly által készített emlékbeszédet, Kovács József pedig egy hatásos költeményt. Majd Nagy József régi honvéd szólt az elesettek érdemeiről, míg Kacskovics Iván, a honvédegylet elnöke, arra hívta föl a közönséget, hogy a honvédek nyug­helye fölé oly emlékdombot állítson, mint Krakkó mellett a Koscziusko-domb, hogy már messziről szembetűnik. A dalárda éneklése közt oszlott szét a közönség. — Bernáth Gazsi síremlékét julius utolsó napján állították föl a kerepesi út mellett levő temetőben. Épen nagy zápor volt, s ekkop csak egy kis bizalmas kör jelent meg az emlékezet csöndes ünnepén. Az alkalmi beszédet Hegedűs Sándor mondta. Az emlék szürke márványból készült gula, melybe fehér márvány van ill sztve, s ezt lant és toll ékíti. Készítője Jablonovszky Vincze. A síremlékre Krajcsik Ferencz és Sebők Imre ügyvédek rendezték a gyűjtést, s Majo­r­os István képviselő is 50 frtot gyűjtött. — Gorove nyomozó levele. E napokban az Olmützben állomásozó gyalogezred egyik al­tisztje, Seelenfried, husvásárlás alkalmával a papírok között, melyeket a hus bepakkolására akartak használni, a következő nyomozó levelet találta: „Közzététele azon személyeknek, kik a cs. kir. alsó-ausztriai orsz. katonai főparancs­nokság közlése értelmében felségárulással vá­dolják. Gorove István 30 —35 éves, nős, utóbbi időben országos képviselő a debreczeni és maros­vásárhelyi zendülőknél, egyszerű ruhá­ban jár, bár különben csinosan van öltözve és a népszerűséget hajhás­sza. Beszél angolul, francziául, magyarul, németül és szerbül, és egy átalában művelt szokásai vannak." Seelen­fried, ki azonnal gyanította, hogy Gorove Ist­ván érdeklődni fog az okmány iránt, az ő czime alatt Budapestre küldte. Gorove levélben köszönte meg a figyelmet s 10 frtot küldött az altisztnek. — Czigány zenészeink Kissingenben is ki­vívták az egri nevet. A marczali czigányok fordultak meg ott e napokban, Amerikába készülve. A fürdőbiztos fölszólította őket, hogy rendezzenek a kisebb gyógyteremben hangver­senyt. Nagy közönség jelent itt meg, köztük Bismarck neje és leánya. A czigányok nagy tűzzel játszottak sok magyar dalt, operát és keringőt. A herczegné még akkor is kedvtelve hallgatá őket, midőn a czigányok az ablakhoz léptek, hogy a gyógykertben összegyűlt közön­ség számára játszanak. Megbámulták az ősz szakállú szimbalmost, ki a társaságban az egyedüli öreg, a többi fiatal legény. Valaki kérdé az egyiktől: „Hát nem félnek oly mes­­sze, tengerre kelni?" „Hát hisz magyarok va­gyunk!" — volt a felelet. — A Batizfalvi-féle magán­gyógyintézetből, mely a városligetben fekszik, megkaptuk az évi kimutatást. A mult év májusától az idei májusig 532 beteget részesitett gyógysegélyben ez intézet. Ezeken kívül az intézetben 82 bete­get ápoltak. E gyógyintézet már 15 év óta áll fenn, s jeles orvosok működnek benne. — Női lövészek. Homonnán női lövész­egylet is van, mely az év elején alakult férfi­lövész-egylettel mult hó 19-én egyszerre tartó díj lövését. A kitűzött ötszöri versenylövésben Barkóczy Hona bárónő és Izsépy Mariska kis­asszony voltak az egyenlően legjobb pisztoly­lövők. Köztük tehát egy hatodik versenylövés történt s ez alkalommal Izsépy k. a. lett nyer­tes, elnyerve a Szerviczky Ödön egyleti elnök által kitűzött elefánt-csont-legyezőt. A hölgy­lövészegylet elnöke: Német Nándor törvény­széki iroda­igazgató.­­ A nagyhírű herendi porczellán-gyár tulaj­donosa, Fischer Mór, e hó 5-én Veszprémben csődöt kért. A magyar földhitelintézet 50,000 frtnyi betáblázott követelésén kívül az adóssá­gok között csak menyeinek hozományai szere­pelnek, kik közül az egyik már biztosítási végrehajtást is eszközöltetett. — Postarablás. Aranyos-Maróthon m. hó 27-én megrabolták a postahivatalt, s elvittek körülbelől 12,000 frtot. Noha épen az ajtó előtt aludt egy postakocsis, nem hallott semmi zajt; a ház mögött m­ég a pandúrok tanyája van, azok sem tudtak semmit. A hivatalos szobában csak a kályha van betörve, de azon oly keskeny a nyilás, hogy ember be nem férhet rajta. A gyanú Laura postamestert sújtja, kit családjá­val együtt be is fogtak. A Kholera felől érkezett hír Csehországból, hol Nabotschan faluban julius utolsó napjaiban 12 egyén betegült meg s 5 meghalt. Kiderült azonban, hogy a betegség kiütését tisztán helyi körülmények okozták, és sem ama helység kör­nyékén, sem másutt Csehországban még eddig a járványnak semmi nyoma sem mutatkozott. Egyébiránt megtétettek az intézkedések a betegség tovaterjedésének meggátlására, korában érte. — Hatzenberger a legtevékenyebb polgárok közé tartozott, s mint a kórházi bizott­ság tagja működött az utóbbi időkben. Szélhűdés következtében hirtelen halt meg 53 éves korában. Felső-eőri B­e­r­t­h­a Antal, egykor Vas me­gye főjegyzője s diétás követ, meghalt 66 éves korában, Rábahidvégen. Leffler Mihály, Szeged város volt tanács­noka, köztörvényhatósági bizottsági tag, a szegedi görög-keleti egyházközség elnöke, 63 éves korában elhunyt. Kolozsvár polgárainak egyik derék tagja: Krémer Ferencz szabómester, az iparosok pénztárának igazgatója, az iparos-egylet elnöke, el­hunyt hirtelen halállal, szélhűdés következtében. Igen becsült polgár volt, s mint iparos külföldi or­szágokban és Amerikában szerzett be tapasztala­tokat, melyeket itthon érvényesített. Elhunytak még: Mártonffy Dénes, egykor magyar kir. testőr, aztán helytartó-tanácsos, 81 éves korában a borsodmegyei Geszten; Uzoni B­é­l­d­i Dénes, ki egy terjedt erdélyi család tagja, Bodolán 28 éves korában; dr. Schwab Dávid, a fővárosi német hírlapírók egyik kiválóbíja s a „Pes­ter Lloyd" munkatársa, 53 éves korában ; T r­ásy Géza, a pesti kir. törvényszék birája; Schwartz József, N.-Várad egyik vagyonos és jótékony izr. polgára, 70 éves korában; Zsasskovszky Ka­rolin, az angol kisasszonyok egri intézetének főnöknője, 42 éves korában; rimpáni báró Pute­a­ni Ödönné, szül. Chernel Ilka, 25 éves korában Szigligeten; dr Balogh Elekné, szül. Ercsey Vilma asszony, 21 éves korában N.­Szalontán.­­— Príczel Márton, szobbi plébános, 72 éves korában; Arleth József, topolyai plébános, Szegeden ; özv. Seprősi Czárán Krist­ófné, egy Arad megyében nagy összeköttetésű család matro­nája, 72 éves korában Talpason. A lipcsei egyetem hírneves tanára Ahrens Henrik elhunyt e hó 4-én 66 éves korában, Göt­tingában, hová üdülést szerezni ment. Az állam­tudományok kitűnő tanára volt, s a német tudomá­nyosság egyik előkelősége. A lipcsei egyetemen 14 év óta tanított, előbb pedig többb más egyetem tanára volt. Halálozások: Oláh Miklós, a nánási kerületnek négy izben képviselője, elhunyt Tokajban 39 éves korá­ban. A boldogult a 48 as párt tagja volt, s hosszas betegeskedés után hunyt el. Tokajból Nánásra szállították, hol nagy részvét közt temették el. A fővárosi hatóság két tagja hunyt el e héten: Stadler Endre, alkapitány és Ha­tz­e­nb­e­r­ge­r Ferencz, a városi bizottság tagja. Stadler 1847 óta viselt hivatalt a városi rendőri osztálynál, s pon­tos lelkiismeretes hivatalnok volt. A halál 55 éves SAKKJATEK. 766. számú feladv. Az angol feladványtornából. (Első dijat nyert feladvány.) Sötét: Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. A 761-dik számú feladvány megfejtése. (Reiman F.-től Königsbergben.) Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — fielsen: Giesinger Zsigmond. — Sárospatakon : Gérecz Károly. — Debreczenben: Zagyva Imre. — Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Egerben: Tilkovszky Fridolin. — Rév-Komáromban: Klein János. — A pesti sakk-kör. Rövid értesítések. Debreczni: Z. I. A négy lépé­ses következő mellékfejtéssel bir: 1. Vbl— h7:, Bh4— h7: 2. Hf4—e6, f7—e6 : 3. Bh1—h7 : tetszés szerint. 4. Bh7—a7 matt. Az ötössel még nem vagyunk tisztában. Budapest: K. G. Három lépéses feladványa csak 5 lépésre oldható meg. Azonkívül két mellékfejtése van. Vil. SSt. b. 1. Bg7—g3 Kc4—b5: (a) 1. . . HHb7 (c) 2. Vf­6—e6f K­v. F : 2. Hb6—a4f Ke7—c3 3. Fc2—a4 : — d3 matt. 3. b4—b5 matt. a. c. 1. . . . Fd5—tetsz. sz. (b) 1. . . . Ff2—g3: 2. Hb5—a4 Kc4-c3 2. Vfö—flf e3-e2 3. d4—d5 matt. 3. Vfl—e2 matt.

Next