Vasárnapi Ujság – 1874
1874-08-23 / 34. szám - Győr (2 képpel) 532. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
536 VASARNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. 33. SZA.U jabb érkezők látására mintegy előkészítette őket! Hogy föltűnt a csinos Natalie, piros pozsgás gyermekeivel, és Constance az ő jámbor, becsületes férjével, és Gordon asszony uszályos öltözetében, lobogó lakodalmi tollakkal elcsapott futárja karjára támaszkodva Sir Gordon Guy igen jól játszta szerepét. Hanem egyetlen szem se maradt szárazon a templomban, mikor Mabel, — háromszorosan a mi Mabelünk, a kiállott megpróbáltatásokért, veszélyekért és szerelméért — a halvány, kényező, kedves Mabel, egy valódi menyasszony igazi megtestesülése, a lépcsőn lassan fölfelé haladt, hogy lépteit, üde, fiatal, ugrándozó lépteit nemes lovagjának, legjobb, legőszintébb és legönzetlenebb barátjának, Theodoriának s csöndes, kínos és erőltetett járásához alkalmazhassa. Az a nemes, türelmes, megtört alak1! Ki nézhetett volna rá anélkül, hogy ne szeresse és ne tisztelje azt az erős, hajlíthatatlan szellemet, amely a test gyöngeségein oly hatalmasan felül tudott emelkedni ? Nincs annál nagyszerűbb látvány az egész világon. Hangja nem fogott el és kezei nem reszkettek, mikor Mabelt Sir Gúngnak átadta, de arcza most is megmondá az igazat, mit ő soha sem titkolt el, hogy ugy szereti őt, a hogy férfi nőt csak ritkán szeretett. S miután Mabel eltávozott tőle és elment, hogy egymást szeressen s más férfi otthonát tegye Edenné, mi maradt vigaszul számára ? Egyedül az a gondolat, hogy Mabel sorsának összebonyolított szövedékét az ő javára sikerült kibontania, hogy fénnyel, ragyogással töltötte be a világot számára, s hogy az ő kezei teremtették meg Mabel I boldogságát. Azontúl Theodor egyedül kocsikázott; a bíborszinü juharfa-sétányon magánosan bolyongott föl s alá, és egyedül keresé föl a Vadász-szirt szemérmes gentianáit. A fenyvesek gyöngéden árasztották szét körülre sötét árnyaikat, mikor társ nélkül, csupán emlékeivel és gondolataival mulatozva, olykor-olykor megpihent alattuk. Úgy hiszem, azok sem képeztek nagyon kellemetlen társaságot. Sherwood után S. L. Győr: Győr városnak jutott a szerencse vendégül fogadhatni az idén a magyar orvosokat és természetvizsgálókat. Az ottani lapok márheteken keresztül értesítenek a nagy előkészületekről, kiküldött bizottságok működéséről, hogy Győr ezúttal is méltó legyen régi hírnevéhez. Ez alkalomból mi is néhány képet adunk Győr kiválóbb pontjaiból, melyek között az első helyet az igen szép fekvésű püspökvár foglalja el. Az a domb, melyen most a püspökvár áll, még a vezérek idejéből való.Béla király névtelen jegyzője szerint, mikor Árpád Szent-Márton hegye mellett táborozott, ott várat és erősséget épitett. Szt. István, midőn Kupa somogyi pogány vezér testét négy részre vágatta, egy részét ezen győri várkapura szegeztette ki. Később az országot vármegyékre osztván, a megye székhelyéül Győrt tevé, és ugyanekkor püspökséget is állíttatott itt föl 1009-ben, s A klT.N.ÍL. (Kép Oroszomágból.);