Vasárnapi Ujság – 1874
1874-08-30 / 35. szám - A természetvizsgálók győri nagy-gyülésének kirándulási helyei (2 képpel) 548. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
548 VASÁRNAPI ÚJSÁG. xxi.ÉVFOLYAM. 35. SZÁM. A zárda több izben földulatott, de a templom oly erős épület, hogy azt az idők viharai meg nem ingathatták. Még egy másik roppant zárdát is épittetett ez a kegyes herczeg Pilzennél apáczák számára. De azokat II. József császár kiugratta onnan és ha Turn-Taxis vette meg lakóhelyül több millióért. Utunk visszafelé kellemetlen volt, mert már itt meglehetős kemény és hideg szellők fuvallnak. Hanem még sem riasztott vissza, hogy az útba eső Pothorn sziklacsúcsra föl ne menjek, mely 2356 lábnyira fekszik a tenger szine fölött. Épen a nap lemenőben Tüzet rakott a felhőkben. (Arany.) És a látvány, mely szemem előtt elterült, több perczig bűbájos igézetével megnémított. Ilyen lehet a tajpeji szikla, melyről a római nép hőseit letaszította. Óriási láthatár. Északról a szász hegyek, nyugotról a bajor hegyek, délről a nagy cseh erdő képezik határát. Alattam messze elterülő fenyves, közte számos tavak fehér tükre, melyekből veszi eredetét a Karlsbadnál folyó Tepl vize. — Mig merengtem, lassanként növekedett a távoli köd, önkéntesen megindultam lefelé, képzeletemben egy óriás világ terült el, s mire leértem, minden, minden eltűnt, s a roppant sziklahalmaz aljában olyan piczinke voltam, mint egy porszem. Pásztói. A magyar óvári felsőbb gazdasági tanintézet, mely a magyar orvosok és természetvizsgálók ez idei nagygyűlésének egyik legfőbb kirándulási tárgyát képezte, azon régibb országos intézeteink közül való, melyekre méltán büszke lehet hazánk , mivel általa nemcsak azon nevezetes tény tűnik szemünkbe , miszerint Magyarország a felsőbb gazdasági tanügy terén épen egykorú Németországgal , amennyiben mind a hires hohenheimi, mind a magyar-óvári gazd.tanintézet egy és ugyanazon évben, t.i. 1818-ban keletkezett; — hanem egyszersmind oly intézetet is birunk benne, mely méltán megállja a versenyt az e szakbeli külföldi hasonrangu tanintézetekkel. Magyar - Óvár, mely előbb az Árpádház, majd a szt.-györgyi grófok, majd a szerencsétlen II. Lajos nővére, Anna után I. Ferdinand birtokába jutván, ez időtől fogva folyvást királyi javadalom volt; ez után 1766-ban Mária Terézia egyik leánya után Albert szász-tescheni herczegnek esett osztályrészéül. És ennek folytán a nemes gondolkozású herczeg a Magyarországon töltött kedves napok emlékéül és a magyarok iránti ragaszkodása jeléül, affelől kérvén tanácsot Wittmann Antal jogügyi meghatalmazottjától, hogy mit tehetne legjobbat e tekintetben, ennek javaslatára és tervezete szerint alapitá 1818. okt. 25-kén az I. Ferencz császár által is megerősitett felsőbb magán gazdasági tanintézetet. Az intézet tehát, az alapitó levél világos szavai szerint („in contestationem amoris sui erga Hungaram Nationem, et in emolumentum Regni Hungáriáé") tisztán a Magyarország kedveért és javára alapittatott, s eleinte a nezsideri uradalom 2000 frt jövedelmén kivül, a főherczeg által körülbelől még 6000 frttal segélyeztetett évenként. Utána ez intézet 1822-ben előbb Károly főherczegre, az asperni győzőre, — majd 1847-ben a m.-óvári uradalom 1 jelenlegi birtokosára, Albrecht főherczegre szállott, s az előbbi által folyvást 7000 forinttal segélyeztetett évenként. 1848-ban az intézet tanárai közül csak 1, növendékei közül pedig szintén csak 3 maradván meg, 1849-ben az intézet bezáratott, mignem 1850-ben a bécsi kormány, mint állami tanintézetet újra megnyitni óhajtván, Albrecht főherczeggel szerződésre lépett, ki a nezsideri kúria jövedelmének fejében kötelezte magát évi 800 fttal segélyezni, a mi az úrbéri papírokkal együtt 1400 frtra szaporodott, mig az intézet, a kastély, kert és földekért 3000 ft évi bért fizetett. Igy maradt aztán az osztrák földmivelési minisztérium vezetése alatt 1869-ig, a midőn több évi előleges tárgyalások után 147,000 frt értékben a magyar kormánynak átadatott, és legnagyobb részt uj tanárokkal s magyar és német nyelvű előadással újra szerveztetett.Az intézetben az 1871 72-ik tanévben működött 8 német s 7 magyar előadású tanár, növendékeinek száma ugyanazon évben volt Magyarországról 88, Európa többi részeiből pedig 62, tehát mindössze 150; van egy 347 holdra terjedő gazdasága, 10 hold kisérleti, s 12 hold füvészkertje, és többféle nagybecsű gyűjteménye. Magának a tanintézetnek s gyűjtemények és szertáraknak helyiségeül a képünkön látható ódon kinézésű régi várkastély szolgál, melynek hajdanta vizzel boritott sánczaiban ma kedves gyümölcsfák díszlenek, mig a bástyák üregei pinczeraktárakul szolgálnak. Remélhető, hogy azon átalakítás, mely az eddig inkább német jellegű kitűnő intézeten 1869-ben a magyar kormánynak átadatásával nemzeties irányban megkezdetett, a jelenlegi földmivelési miniszter úrnak újabban kezdeményezett reformjai által igen üdvösen fog tovább fejlesztetni, és e nagybecsű hazai intézetünk, melynek kitűnőségére épen Magyarországnak van legnagyobb szüksége, a megérdemlett fölvirágzást minden tekintetben el fogja érni. A természetvizsgálók azon osztálya, mely a régészet iránt érdeklődik, a mosonmegyei híres lébényi templomot is meg fogja tekinteni, a hazánkban fenmaradt műemlékek eme kiváló nevezetességét, melynek jókarba helyezésére mind az országgyűlés szavazott meg összegeket, mind pedig maga a megye rajta van, hogy a fölösleges vakolatokból és gondtalan javítgatások torzításától megtisztítva, szép idomzatait ismét visszanyerje. A templom a román épitészet egyik műve, s azon bazilika alakot tünteti föl, mely régi templomainknál sokszor előfordult, s melynek határozott nyomait a budavári Mátyástemplomnál is kiderítették a megindított vizsgálódások. A templom ugyanis három hajóra van osztva: kettő oldalt, egy pedig középen, s e középső a két oldalhajó fölött magasra kiemelkedik. A budavári templomot ért viszontagságok e középhajó kiemelkedő részét eltüntették, de a lébényi templomon teljes épségben szemlélhető az. Melyik évben épült a lébényi templom, arra határozott adataink nincsenek. A régi sz. Jakabhoz czimzet Benczés apátságé volt, mely 1202-ben alapittatott. A templom faragott kövekből épült s falai most is teljes erejűek A természetvizsgálók győri nagygyűlésének kirándulási helyei. A magyar-óvári felsőbb gazdasági tanintézet. II. A lébényi templom. HAOYAB-OVIßl FELSŐBB JAZDASAGI TAJUJÍTEZET.