Vasárnapi Ujság – 1874
1874-09-13 / 37. szám - a)Hazaiak Pap Gábor 37. szám / Arczképek - Pap Gábor (arczk.) 577. oldal / Élet- és jellemrajzok - A banképület s a tőzsde Londonban 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A brüggei tőzsde 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A hamburgi tőzsde 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A legrégibb tőzsde Londonban 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A párisi tőzsde főterme 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az antverpeni tőzsde 37. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Utazás a tenger alatt: A jégvágók 37. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
37-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft.Csupán 3 Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczir, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Hansenstein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, Masse R. Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. PAP GÁBOR, 20-kán fog megtartatni Ko-LáM- * «^X'ráromban a dunántúli helv. hitv. 'aL^1O) egyházkerület uj szuperinten densének ünnepélyes beigtatása. Előde, az érdemekben gazdag Nagy Mihály* aggkora gyöngültségétől indittatva, még életében lemondott terhes hivataláról s nyugalomba lépett. Őt kérte föl az egyházkerület utódja beigtatására, de az öregség elgyöngültsége nem engedte e szép és ritka tisztet (hogy egy szuperintendens — saját utódját igtassa be!) teljesitenie s igy azt, a helv. hitv. egyháznak ez idő szerint legidősb szuperintendense, Török Pál fogja teljesíteni. A beigtatandó uj szuperintendens Pap Gábor, vilonyai lelkész, ereje teljében levő, még úgyszólván fiatal férfiú, kinek ez alkalomból arczképét bemutatni s azt életrajza főbb vonásaival kisérni, olvasóinkra nézve érdekesnek tartottuk. Pap Gábor 1827. szeptember 10-kén született Veszprém megyében, Vilonyán, hol édes atyja Pap István, a későbbi vámosi lelkész s veszprémi főesperes, a hírneves tudós és egyházi író, akkor lelkészkedett; édesanyja, Oláh Klára, megérte fiának a protestánsoknál legnagyobb s legtiszteletesebb egyházi hivatalra emeltetését. A »Vallásos egyesülés ideájá«-nak magas szellemű szerzője, ki ez eszményi irányzatú művével nemcsak a hazai, de a külföldi tudós világ figyelmét is magára vonta, eszméi magasságából le tudott szállani a néphez, mint számos kötetre menő egyházi beszédei, imái s egyéb papi dolgozatai bizonyítják, melyek a protestáns egyházi irodalomban a legnépszerűbbek közé tartoznak s máig föntartották magukat a közhasználatban. De le tudott ereszkedni a gyermeki észhez is s mint nemrég Molnár Aladár életrajzánál is említettük , nagy előszeretettel és sikerrel tanított tehetséges ifjakat az iskolai tantárgyakra. Házánál egész kis iskola gyűlt össze. A vidék és megye előkelő családjai közül többen a tudós lelkész vezetése alá adták fiaikat, az iskolai felsőbb pályára való előkészítés végett. Pap Gábor is ezek között, édes atyja közvetlen vezetése alatt, végezte a gymnázium öt első évének tantárgyait s eleven esze és tanulási kedve mindenik tantárgyban, de különösen atyja kedvencz tárgyaiban, a klasszikai nyelvek és irodalmakban, melyeket az öreg bölcs minden erkölcsi és tudományos képzés alapjainak tartott, kitűnő előmenetelt biztosítottak a szép reményű növendéknek. A VI. osztályra már nyilvános iskolába, Pápára ment, s ott is kitűnt társai közt. Ugyanott végezte a bölcsészeti tanfolyamot oly tanárok vezetése alatt, mint Bocsor és Tarczy, s a jogi tanfolyamot a nagyhírű Stettner (később Zádor) György alatt. 1847-ben a jogot elvégezvén, mivel akkor még nem volt szándéka a papi pályára lépni, kilépett az iskolából s Huszár József udvari tanácsos fia mellé magánnevelőnek hivatott meg Bécsbe. Az irodalomban már ekkor föllépett. Kisebb körben, már Pápán az ifjusági önképzőkör irott közlönyét, a »Koszorút« szerkesztette s első zsengéi, melyekben a költészet s széppróza iránti hajlama már korán mutatkozott, ebben jelentek meg. Most azonban Kovács Pál győri »Hazánk«-jában s a Jókai és Petőfi által szerkesztett »Életképek «-ben is jelentek meg dolgozatai. A forradalom kitörése a lelkes, és hazájáért s a szabadság eszméiért lángoló PAP GÁBOR. * Lásd arczképét és életrajzát a „Vasárnapi Ujság" 1865. évi 2-ik számában. — Szerk.