Vasárnapi Ujság – 1874
1874-09-13 / 37. szám - Bank és tőzsde (6 képpel.) 579. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
SZEPTEMBER 13. 1874. VASARNAPI UJSAG. 581 de önállóan mint egy államot kormányozza.. — A tárgy rokonságánál fogva áttérhetünk a tőzsdékre, e forrására a kétes hirü vállalatoknak, szülőanyjára a „krach"- nak, mely mig józan üzlet tartatik szem előtt, okvetlen kiegészítő része azon nagy körnek, melyben a világkereskedelem forog. Tőzsde vagy börzének azon helyiséget nevezik, melyben kereskedők, alkuszok, termelők, vevők, eladók, hajósok összegyűlnek, hogy mindazt, mi üzletekre vonatkozik, tárgyalják, vásároljanak vagy eladjanak, legyen ez termék, áru- vagy értékpapír, minők a részvények. A tőzsde mindennap nyitva áll, s az eladások vagy vásárlásoknál megállapított árak szerint készítik el a hivatalos árfolyam-jegyzéket, mely mindig föltünteti a kereslet és kínálat közötti arányt. A londoni tőzsde, melyet előbb említettünk, nem volt oly diszes palota, mint képünkön ábrázoltatik. Az „első" vagy régi királyi tőzsdének alapját 1566. június 17-én tette le Erzsébet királynő, s ez 1571. január 28-án meg is nyittatott. De alig egy évszázad múlva elpusztult azon tűzvész alkalmával, mely 1666-ban a város nagy részét hamuvá égeté. De csak az épület pusztult el, nem az üzlet, melynek helyet adott; nem az élénk forgalom, mely falai közé húzódott. Kevés időre ismét fölépült, s állt 1838-ig, midőn ismét leégett, s a remek szobrok, melyekkel diszitve volt, mind elpusztultak, kivéve sir Thomas Gresham-ét, ki az első tőzsdét épitette. Az uj tőzsde alapját az előbbiek helyén 1842. évi január hóban tette le Albert herczeg,s neje, Viktória királynő 1848. október 28-án nyitotta meg nagy ünnepélyességgel. Bár a londoni tőzsde a leghíresebb, mégis nem a legelső. Antwerpen, melynek tevékeny lakói sokkal korábban foglalkoztak kereskedelem és iparral, és így sokkal korábban is volt szükségük arra, hogy a forgalomnak ily központja régen bírt legyen, már ilyennel, mely a londoni berendezésének mintául szolgált. Ez ősrégi épületet mutatja be képünk. Ma már csak emlék, de valaha nagy szerepet vitt a brügge-i tőzsde is. világkereskedés -nek sok ideig itt volt a központja. Az a kevély torony,mely az épület közepén emelkedik , méltán hordta oly magasan homlokát, mert a kik tövében mozogtak, a genuai,velenczei, muszka, görög, dán, angol, franczia, spanyol és portugál kereskedők elvitték hírét a szélrózsa minden irányában . A karmelitazárda öblös éttermében, a Hanza-szövetség e hivatalos helyiségében , milliókra rugó üzletek köttettek. Most minden üres és csöndes. A jelen nemzedék hétköznapi arányokban mozgó kisvárosi életét nem zavarja, nem élénkíti semmi rendkivüli esemény vagy idegen kalmárok vendégraja . . . egy-egy unatkozó englishman keresi föl legfölebb a régi nagyság és gazdagság romladozó emlékeit, s gyönyörködik a harangjátékban, melynek mélabús dallamai egyedül gyászolják és siratják itt az eltűnt múltat. Vagyonát, befolyását, összeköttetéseit északon Hamburg örökölte. A hamburgi bank 1619-ben az amsterdaminak hű másolata gyanánt létesült. A sors sajtoló keze gyakran nehezült ez intézetre. 1672., 1673., 1734-ben kénytelen volt fizetéseit beszüntetni, s mikor kiheverte végre a kudarczot és veszteséget, 1813-ban a francziák a szó szoros értelmében kipusztiták 7 milliónyi összeg erejéig. 1816-ban kapott ugyan 500,000 frank kárpótlást, de 1842-ben a nagy tűz, szomszédja a tőzsde épülettel együtt, elhamvasztá. Iglggulllj ! A hamburgi bankárok dúswMhc»'—I gazdagsága s a hamburgi forgalom jelentősége a pusztulás nyomait hamar eltörülték, s különösen az uj tőzsde Európa egyik legszebb épülete e nemben. Déli egy órakor élénk zsibaj tölti meg itt a termeket, s miután idegennek csak úgy szabad belépni a hirlapokkal bővölködő első emeleti szép csarnokba, ha tag vezeti be, s a karzatokra szorul az utazók kíváncsisága. Oly kivételt nem ismerő szigorú rend és pontosság jellemzi Mammone nevezetes templomát, hogy még a tagok is négy silling bírságot kötelesek fizetni, ha elkésnek s egy óra után akarnak belépni a hivatalos üzleti helyiségbe. Rövid élete daczára a leghíresebb és leghirhedtebb az egész kontinensen a párisi tőzsde, melynek számjegyzékei III. Napoleon alatt politikai tekintetben is oly jelentőséggel bírtak, hogy egy-egy hausse vagy baisse államok és nemzetek sorsa fölött döntött. Az első párisi tőzsde 1724-ben alapíttatott, egy milliókat koldusbotra juttató pénzügyi krízis utóbajainak enyhítésére, de korrupczió és a szédelgés, melyet a ellenőrizni és korlátozni volt eredeti hivatása — csakhamar úrrá lett falai közt. A párisi tőzsdeépület, melynek nagy termét ábrázolja rajzunk, szemre valóságos remekmű. 80 láb magas oszlopok között 212 láb hosszú s 126 láb széles hosznégyszög. Az üzleti órák ', 1-től 3-ig terjednek, de a félhivatalos geschaftelés még azután is soká foly a tőzsde tájékán és a mellékutczákon. A nagy terem közepén van egy rekesz, kínálat és vétel ott lesz bejelentve, de a „je prends,je donne, je vends" száz ponton hangzik egyszerre, s a különféle árfolyamokat börzén fejlett fül képes csupán megérteni. Ma már fővárosunknak is jelentékeny tőzsdeépülete van a pesti aldunasoron, s ebben a nagy tőzsdeterem , amely a mult évben nyittatott meg, oly diszes, hogy méltán helyet foglalhat európai társai mellett. (A pesti tőzsdeépület rajzát a „Vasárnapi Újság" 1873. évi 16-dik számában közöltük.) A PÁRISI TŐZSDE FŐTERJJE, A BANKÉPÜLET, A TŐZSDE ÉS A MANSIOUÍS-HOUSE LONDONBAN.