Vasárnapi Ujság – 1874
1874-10-11 / 41. szám - a)Hazaiak Kepes Gyula 41. szám / Arczképek - Kepes Gyula (arczk.) 641. oldal / Élet- és jellemrajzok - A milanói fő-templom belseje 41. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az északi sarkvidéken: Kenderikék és barázdabillegetők 41. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az északi sarkvidéken: Medve-vadászat 41. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Utazás a tenger alatt: A „bosszuálló” 41. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok - Utazás a tenger alatt: Nemo kapitány a viharban 41. szám / Vegyes tárgyuak. Térképek és tervrajzok
41-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 f t., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft.., félévre 4 ft.Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK PIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben : Haagenstein és Vogler Walbtischgasse Nr. 10, Masse R. Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. KEPES GYULA. izonyára az északsarki osztrák-magyar expediczió egyike a legnevezetesebb mozzanatoknak, melyeket e század a tudományos téren, kivált pedig a földgömbünkre vonatkozó ismeretek terjesztése körül fölmutathat. Az expediczió eredményeit s azok horderejét még meg sem becsülhetjük eléggé, mielőtt az arról szóló jelentés minden részleteivel ki lenne bocsátva; de máris kétségtelen, hogy az eredmény igen becses, s hogy az azok kivivásában életük koczkáztatásával résztvett tagok joggal sorolhatók a földirati fölfedezések első rangú bajnokai közé. Az expediczió dicsőségéből, melyben azt az egész világ részesité, a mi hazánknak is kijut a maga része, mert a bátor sarkvidéki utazók tiszti karában előkelő helyet foglalt el egy hazánkfia, ki mint az expediczió orvosa nem kevés mértékben járult közreműködésével hozzá, hogy a vállalat oly sikeres eredményekre vezessen, aránylag oly meglepően csekély áldozat mellett. Dr. Kepes Gyula hazánkfia még fiatal ember s pályájának csak most áll kezdetén. Váriban született Bereg megyében, gymnáziális tanulmányai bevégeztével Bécsbe ment az orvosi tudományokat hallgatandó. De magyar természetét az idegen városban sem tagadhatta meg, kivált eleinte. Úgy tett, mint a legtöbb magyar ifjú, aki mihelyt szabad szárnyra kerül, ugyancsak igénybe veszi a szabadságot. Őt is ép úgy ismerték eleinte a bál- és koncerttermek, mint az egyetem. Világfinak tartották, akire az ifjú világ azt mondja: »kedves fiú« — a szigorú idősebbek pedig fejet csóválnak rá: »ebből se lesz szalonna.« A könnyelműnek, ledérnek tartott fiatal ember egyszer aztán azzal lepte meg az ismerősöket, hogy a legszigorúbb vizsgálatokat, a legkeményebb szigorlatokat a legszebb sikerrel tette le. No ezt ugyan nem tette volna föl róla senki. Biztosra vették, hogy megbukik, s nagyot néztek, mikor az eredményről értesültek. Roszul ítélték meg, mikor a külszín után ítéltek. Az életvidor, könnyű vérű külső igazi férfit, komoly embert takart, akiben vasakarat lakik, és férfias erély. Komolyan kezdte tekinteni az életet, s egyszerre a legnagyobb szorgalommal feküdt neki tanulmányainak. Lakását hermetice elzárta mindenki elől, még legjobb barátait sem bocsátá magához. Tanult éjjel nappal, ott virrasztott, ott görnyedt könyvei fölött s 1870. január 17-én letette az első orvosi szigorlatot oly eredménynyel, melyet tőle mindenki lehetetlenségnek tartott, kivéve őt magát, ki jól látszott ismerni erejét és képességeit. Tanulmányai azonban azután se vonták el őt az élettől.Megfordult, mint azelőtt mindenütt, ahol életképes társas mozgalom volt tapasztalható. Igy a bécsi magyar »társas körnek« és a »magyar klubnak« KEPES GYULA.