Vasárnapi Ujság – 1874
1874-10-25 / 43. szám - Olaszországi képek: I. A milanói főtemplom belseje (képpel). II. A mai Róma (képpel). III. Bemenet a kék barlangba Capri szigetén (képpel) 676. oldal / Általános nép- és országisme
676 / VASARNAPI UJSAG. xxi. ÉVFOLYAM. 43. SZÁM. Brenner-vaspálya összetalálkozik, letesszük a Lienztől (a Dráva mellett) Trientig (az Etsch mellett), amelyek Franzensfest-től majdnem egyenlő távolságra vannak, negyedrésznyi körivet vonunk. Az olasz és karinthiai mészalpok e köríven kívül, a dolomitok pedig belől maradnak, melyeket a Tirol és Olaszország közt levő határvonal épen a közepén metszi keresztül. E határponton emelkedik az egész terület legmagasabb pontja, a 12,055 láb magas Vedretta Marmolata, mely örökös hó- és jégpalástjában méltán tekinthető a dolomitok királynőjének. A dél-tiroli dolomitok közt egymást érik a legszebb és legimpozánsabb hegyi tájrészletek, milyenek a Schlern-csoport, a Marmolatta, Rózsakert, Toffana, Antelao stb. Például a Rózsakert számtalan sziklacsúcsai oly éles és tiszta körvonalakban tűnnek elő a kék messzeségből, hogy az ember inkább vékony felhőknek, mint tömör szikláknak képzeli azokat. Naplementekor gyönyörű bibor szint öltenek magukra (innen kapták neveket is), és ha ez a szin lassanként elhalványul s végre kísérteties sárgafehér szinben ragyognak, oly megragadó látványt nyújtanak, hogy a szem csak nehezen tud megválni nézésektől. Rajzunk az egész hegyvidék egyik legszebb részletét, a Cima di Lavaredot, melyet „Három hegyorom"-nak is neveznek, és a Misurina tavat tünteti föl. A széles, sötét felületű tó kitűnő pisztrángjairól s környékének valóban regényes és festői szépségéről nevezetes. A tó csendes magányát hatalmas dolomit-óriások őrzik, melyek távol tartanak sötét, de tiszta tükrétől minden háborgató szélrohamot. Olaszországi képek, in: Bemenet a kék barlangba Capri szigetén. Capri szigete, melyet a régiek Capreae-nek neveztek, a nápolyi öböl déli bejáratánál fekszik, a Massa és Campanella előfokokkal átellenben. Természeti szépségek, romok és történelmi nevezetességű pontok tarka vegyületben váltakoznak itt egymással. A sziget nyugati, termékenyebb része Ana-Capri nevet visel. Ki a szigetet fölé akarja keresni, annak Capri városánál kell partra szállnia. E város Augusztus és Tiberius császárok idejében az akkori művészet nagyszerű remekeivel volt diszitve. Még most is láthatók itt a Forum, kőfürdők és ama 12 palota romjai, melyeket Tiberius a 12 félisten tiszteletére épittetett, s hol életének utolsó éveit késes tobzódásban töltötte el. A sziget északnyugoti oldalain nyilik a Fries Ernő és Kopisch Ágost német festők által fölfedezett kék barlang, a természetnek egy különös, meglepő, szeszélyes játéka, melyet minden látogató megbámul, mert abban igazán valami sajátságos, eredeti szépség tárul a látogató elébe. A barlang 48 méter hosszú, 32 méter széles és 186 méter magas; világosságát csupán ama tekervényes nyíláson át nyeri, mely egyszersmind bejáratul is szolgál.A belépő eleinte sötétben képzeli magát, de mihelyst hozzá szoktak szemei az ott uralkodó félhomályhoz, a cseppkőcsapokkal borított barlang lazulfényű világításban tűnik föl, melynek varázs szépségét lehetetlen szavakkal kifejezni. A látvány a szó valódi értelmében tündéries; túlvilági fényözön árad szét a titokszerű térben, a A Lavaredo csúcs és a Misurina tó Tirolban.