Vasárnapi Ujság – 1874
1874-11-08 / 45. szám - A dobsinai jégbarlang (2 képpel) 707. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
OKTÓBER 25. 1874. VASÁRNAPI UJSÁG. 685 kiemelkedő jégdombot a legelőbb említett jégoszloppal, az előtérben pedig a két nagy jégoszlopot. Az egész, jól kivilágítva és a jégben visszatükröződve, gyönyörű egy látvány. Az átcsillámló jégoszlopok bár előre sejtetik velünk, hogy nincs meszes (csepegőköves) belsejök, mégis meglep bennünket, mikor azt tapasztaljuk, hogy belől még üresek is, holott a külső felület gazdag díszítményei figyelmünket a legnagyobb mértékben lebilincselik. Lehetetlen leírni a sokféle alakú jégképződményeket, melyek az oszlopokat kívülről díszítik, sőt a rajz is csak homályos fogalmat nyújthat az oszlopokat alkotó részekről, melyek a szemlélőnek, vagy akár a gyertyának minden megmozzanásakor más meg más alakot tárnak föl. Jégfonalak, jégistrángok, szalagok, majd egymás mellé sorakozva, majd összefonódva, zsinórok, rájuk fűződő, öregszemü gyöngyökkel, gyakran legyező-formára szegvén egymást — ezek alkotják a főtömeget, melyen falombokká, moha vagy pehely módjára, csoportosult finom szálak telepednek, tarkásan egymáshoz szövődve és gyakran sarló vagy valami furcsa madárfejű alakban végződve. Minden fordulat, minden uj pont új, még eddig nem látott alakokat mutogat, — a leszivárgó víznek a változó hőfokok küzdelmében megmerevedett alakjait. Az oszlopok anyaga, mint átalában az itt található jég, majd átlátszó, üvegnemű, hat. i. légbuborékoktól ment majd pedig a labástromszerü, átcsillámló, hat. i. buborékok vannak benne. A terem második jégoszlopa (a balfelőli) kis jégdombon áll és azért is érdekes, mivel henger alakú üregén át karcsú vízsugár csörgedez le, a jégdombocska fenekén, magában a jégben, kerek kis medenczét vájván ki. Ez — az úgynevezett „kút". A jégdombocska mellett, de még hozzá kapcsolódva, egy fölfelé irányuló, háromszöglet alakú jégkúpot veszünk észre, melyet hasadék szel át. Ez — a „beduin sátor". A jég tükre, nagy darabon, majd egészen vízszintes, csak itt-ott látható rajta egy kis mélyedés, mig a jégdomb felé lassacskán emelkedik. E helyiségnek hegyes zugban végződő, keleti végén szétmorzsálódott sziklatömegekből jókora kupacz látható, melynek laza törmelékét jég ragasztja össze. Kétségtelen, hogy e kupacz egy, a barlangon kívül történő beomlásnak köszöni eredetét. A barlangon kívül van ugyanis egy 5—6 holdnyi területű, rendetlen alakú hegyomlás, az úgynevezett „dúcsa", melynek vége épen a kőkupacz fölé esik. A jég tükre legtöbb helyütt egészen száraz; csak itt-ott látni egy-egy kis vizeret, mely a kívülről beszivárgó vizet elvezeti. Az, mit ekkoráig megszemléltünk, a jég-