Vasárnapi Ujság – 1874

1874-11-08 / 45. szám - Vázlatok Kelet-Indiából. I.-VI. (9 képpel). S. L. 711. oldal / Általános nép- és országisme - Szenvedéseink történetéhez. Hatos Gusztáv 711. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak

712 XXI. ÉVFOLYAM. — 43. SZÁM. teremtett: a brahminokat fejéből, hogy az em­beriséget vezessék és oktassák; a ksathriyákat karjaiból, hogy az emberiséget oltalmazzák és védelmezzék; a vegsiyákat testéből, hogy az emb­reket táplálják és fentartsák; végre a szudrákat lábaiból, hogy a többieknek szolgál­janak és engedelmeskedjenek. Igy keletkezett a négy külön kaszt (társadalmi osztály): a pa­poké, katonáké, földmivelőké (ideértve a pász­torokat, iparosokat, kereskedőket stb.) s végre a szolgáké (ide értve mindazon kézi munkáso­sokat, kik másnak és másért dolgoznak). A brahminok az összes teremtett lények közt a legelsők; a világ és minden, a­mi abban létezik, az övék s csak általok örülhetnek má­sok is az életnek, mert az ő átkaik a királyokat is megsemmisíthetik; ezért a brahmint több tisztelet illeti meg, mint a királyt. Életét s birtokait ezen a világon a legszigorúbb törvé­nyek, a másikon pedig a legborzasztóbb bün­tetésekkel való fenyegetések védelmezik. Ifjú­ságát lemondások és önsanyargatások közt szigorúan a Védák (szent könyvek) tanulmá­nyozására tartozik szentelni s tanítójának levelekkel borítva, szétzilált halakkal és hos­­szu körmökkel, szabad ég alatt csupasz földön kell ülnie és aludnia, melegitő tüz nélkül, csak gyökerekkel és gyümölcscsel élve s a mellett minden vallásos kötelességet szigorúan végez­nie. Életét kegyes elmélkedések közt vidáman fejezi be, mint a­ki teljesen bizonyos a reá várakozó túlvilági boldogság felől. Az isteni tiszteletet a pagodákban szin­tén a brahminok végzik. Minden városnak több é­­­s minden falunak legalább egy ilyen pagodája van. A naponkénti isteni tisztelet abban áll, hogy a bálványképeket megmossák, vagy meg­fürösztik, bekenik, felöltöztetik, eléjök égő lámpákat tesznek, tömjént füstölnek s az isten­nek szent szüzei, a devadászik ünnepélyes zenekíséret mellett szent tánczaikat végezik. Azonkivül a nép által hozott áldozatokat: tejet, mézet, pizángot s más gyümölcsöket, kókuszolajat, czukrot, rizst, gabonát, zöldséget, fűszereket, néha pénzt is, az istennek bemutat­ják s azután természetesen a brahminok élés­kamráiba hordják. S. L. dett fölfedezését befejezni s végre a Nilus titok­szerü forrásait fölkeresni. — Hirdetési jövedelmek Amerikában. Az „Anglo-American­ Times" azon összeget, mely az amerikai Egyesült­ Államokban évenként hirdeté­sekért kiadatik, 40.500.000 frankra teszi; ebből csak a „Herald"-ra 10 millió frank esik, oly rop­pant összeg, melynél többet csak a „Times" hirde­tései tesznek. A „Staatszeitung" évenként 9 milliót, a „New­ York­ Times" 7 millió 300 ezer frankot vesz be; egy nagy lapnak hirdetési jövedelme sincs 500,000 fokon alul. A legjelentékenyebb hirdetők közé tartoznak: Stewarts, ki 2.500,000 frankot, Lord és Taylor, kik 1.145,000 frankot, Bebbitt szappangyáros, ki 1.115,000 fokot, Bonner Róbert 1 milliót, az ismeretes Barnum pedig több mint 2 millió frankot költ évenként hirdetésekre. Magában New­ Yorkban évenként csak a falragaszokért is többet adnak ki 25 millió franknál. — Nem lehet más mint követjelölt! Evansvil­leben történt nem régen, hogy egy részeg ember a városon kivül levő árokba esett, s oly nehéz volt a feje, hogy a maga erején nem tudott onnét kiver­gődni. Egy arra menő ur olyan jószivü volt, hogy hiven szolgálva és engedelmeskedve, házról­házra­ kell összekoldulnia élelmi­szerét. Életének második szakában már családja körében találjuk őt, a­mint egy brahmin meg­szokott kötelességeit teljesíti: a Védákat olvassa és tanítja, áldoz és imádkozik, alamizsnát osz­togat és fogad el. De szolgálatot, hivatalt nem szabad vállalnia, és az élet minden örömeiről: zenéről, énekről, tánczról, játékról stb. le kell mondania s a világi elveket és megtisztelteté­seket, mint a mérget, kerülnie kell. Még külső magaviselete és ruházata is szigorúan elő van irva: nyiltszivünek és szerénynek, tiszta, erköl­csös életűnek és szenvedélytelennek tartozik magát mutatni; haját, szakálát rövidre nyitva, öltözetét fehérből készíttetve, testét tisztán tartva, egyik kezében pálczával, a másikban a Védákkal, s füleiben ragyogó aranyfüggőkkel kell az utczán és társaságokban megjelennie. Ha a szentirást olvasta, egy fiút fölnevelt és szent kötelmeinek eleget tett, meg van engedve, hogy mindent fiára bizzon s házában csak itélő bíróként szerepeljen. Harmadik életszaka legfáradságosabb. Egy fekete antilope bőrével, vagy egyszerűen csak Egyveleg. — A suezi csatorna hatása Egyiptom égaljára. Váratlan, de igen jótékony változás állt be egy idő óta Egyiptom éghajlatában. Mióta a tenger vize a suezi csatornát betöltötte, a vidék égalja teljesen megváltozott. Ezelőtt húsz évvel, mikor a mérnö­kök először kezdették tanulmányozni az építendő csatorna tervét, csak ritkán esett eső az ország em­­e részében. Ma már az esőzések gyakoriabbakká let­tek s az oda települt európaiak kénytelenek cse­répfedelet hozatni Európából házaik befedésére. Mondanunk is fölösleges, hogy ez égalj­i változás véghetetlen jó hatást gyakorol az ottani hőmérsékre, a­mely most már nem oly perzselő. Pompás, gazdag növénytenyészet állt elő ott, a­hol annak régebben nyoma sem volt látható. — Amerikai expedíczió Afrika belsejébe. James Gordon Bennett, a „New-York-Herald" tulajdonosa Stanley Henrik vezetése alatt újabb expedicaiót szándékozik Afrika belsejébe küldeni, melynek czélja leend a rabszolgakereskedés ügyét ott a hely­színen tanulmányozni, e rút visszaélést megszün­tetni s Közép-Afrikának Livingstone által megköz­lábra állani segítette, miután e nem kis fáradságba kerülő munka be volt fejezve, hősünk azt mondta: „Jól van, jól, az úrra szavazok." Az idegen bá­mulva nézett reá, s kérdi, hogy mit ért ez alatt. „Tudom, hogy követjelölt." „Én? dehogy vagyok." „Nem követjelölt?1" „Eszem ágában sincs, de miért kérdi?" „Miért kérdem, miért? Mert nem hiszem, hogy egy követjelöltön kívül volna olyan ember a világon, a­ki egy ilyen állapotban levő embertársán segítene!" — A férfiakról azt tartják, hogy három éves korukban az anyjukat szeretik; hatéves korukban apjukat; tíz éves korukban az ünnepeket és szün­időket ; tizenhat éves korukban az öltözetüket; husz éves korukban kedveseket; huszonöt éves korukban feleségöket; negyven éves korukban gyer­meküket; hatvan éves korukban önmagukat. — A „Wigh" SZÓ keletkezésére vonatkozólag a „London Reader"-ben a következőket olvassuk: Angliában a 16-ik században egy antiroyalisztikus párt keletkezett, e jelszóval „We hope in God". („Reményünket Istenbe helyezzük"). A szavak kezdő betűi összeállítva adták a „Wigh"­szót, mely a párt megjelölésére szolgá­l. KELETINDIAI KÉPEK: Brahminok.

Next