Vasárnapi Ujság – 1874

1874-11-15 / 46. szám - Vázlatok Kelet-Indiából. I.-VI. (9 képpel). S. L. 731. oldal / Általános nép- és országisme - A tőkenövekedés törvénye. (Stuart Mill „A nemzetgazdaság alapelvei” cz. művéből) 731. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések

732 pedig szép erkély vagy inkább terrász van épitve mely messze kinyúlik a kert gránátalma­ és narancsfáinak édes illatot lehelő lombjai közé. Szóval ez a legköltőibb magány, melyet valaki valaha álmodhatott magának. „E kioszkot vá­lasztottam lakásul" — írja Rousselet „azon öt­hat hétre, melyet Ambernek szándékoztam szentelni." Ez az egy épület is némi fogalmat nyújthat e kihalt tündérváros többi épületeinek nagyszerűségéről. Rousselet-nek több csinos pavillont mu­tattak itt-ott a királyi palota terjedelmes parkjában, melyek egykor a naucsniknak vagy bayadéreknek (tánczos­nők) szolgáltak lakásul. Ez alkalommal utazónk megjegyzi, hogy Indiá­ban mind a régi, mind a mostani fejedelmi udvaroknál nagy szerepe volt és van e csinos hindu tánczosnéknak. Többnyire könnyű­ öltö­nyöket viselnek s drága ékszereket hordanak és folytonosan ott járnak-kelnek a fejedelmi palota szobáiban, folyosóin és kertjeiben az udvartartást képező tarka népcsoport közt. Szóval korlátlan szabadságot élveznek min­den tekintetben. Bemehetnek az uralkodó­hoz is, oda telepednek trónja köré s ott fecsegnek és nevetgélnek minden tartózkodás nélkül. A bayadérekre ruházott eme különös kiváltság igen hasznos egy hindu fejedelmi udvarnál, mert igy legalább némileg kár­pótolva van az uralkodó szép nejeinek teljes hiánya, kik rendesen a Zenanahba (női ter­mekbe) vannak fellebbezve s főleg idegenek előtt még mutatniok sem szabad magukat. S. L. VASARNAPI UJSAG. XXI. ÉVFOLYAM. — 46. SZÁM. Egyveleg. — Foltok a napban. A napban ez idő szerint kivételesen nagyszámú fekete foltot lehet ész­lelni , s pedig egyszerűen füstös üvegen át, teleskop segélye nélkül. Denning "VV. F. bristoli csillagász azt mondja, hogy e sötét helyek 78,000 angol mértföldnyi területet foglalnak el a napban.­­ Papirhordók gyártását találták fel pár hó előtt Washingtonban s most már több gyár kizárólag ily hordók készitésével foglalkozik Amerikában. A papirhordók már meglehetős számmal forgalomba hozattak s jóknak, czélsze­rüknek mondják. A papir, melyből a hordót készítik, szalmából ké­szül, melyet ezelőtt Amerika nyu­gati részében nagy halmazokban szoktak elégetni, miután nem tud­ták mire használni. A papir vas­tag és erősen megpréseltetik, mi által nagy szilárdságot nyer. Az ily papirból készült hordó hen­ger alaku, tartósabb a fahordónál s azonkívül csak fél akkora sul­­lyal bír és hozzá még 20 száza­lékkal olcsóbb. — Iskolába járó feleségek: Texasban (Észak-Amerika) egy iskolatörvény létezik, mely szerint a két nem ifjúsága hat és tizen­nyolcz év között kivétel nélkül köteles a nyilvános iskolák elő­adásait hallgatni, máskülönben büntetésben részesül. De mint­hogy Texasban nagyon korán házasodnak az emberek, e törvény sokszor igen nevetségessé válik. Így az iskolabiztos nemrég egy tizenhét éves nőtől, kit pénzbír­ságra ítéltek, mert nem látogatta az iskolákat, a következő sorokat kapta: „Nekem férjem van, kinek házát vezetem, s gyermekem, kit ápolnom kell, mosok, főzök, dolgozom s nincs időm arra, hogy az iskolát látogassam. Kérem tehát önt, mentsen fel a pénzbírság alól s egyátalában a férjes nőknek adjon annyi szabadalmat, hogy ott­hon teljesíthessék kötelességeiket s ne legyenek kényszerítve az iskolázásra." — A világot hajózta körül a „Garibaldi" nevű olasz gőzös, mely nagy útjából október 29-én érke­zett vissza Spezzia kikötőjébe. Az említett fregatte, midőn útjára kelt, először afrikai és ázsiai kikötő­ket érintett, azután Japán és Khina vizeiben tartóz­kodott, innen pedig a Csendes-tengeren át San-Franciscóba evezett Innen az utazás délfelé ment Amerika nyugati partja hosszában, míg átkelve a Magelhaen-szoroson és az Atlanti-tengeren, Buenos­ Ayresbe érkezett. R­o Janeirot érintve, Gibraltar felé tartott a fregatto­s Tangerben Marokkó part­ján volt utolsó állomása. Innen egyenesen Spezziába evezett. Az utazás két évig tartott, s mint hirlik, sok tudományos és kereskedelmi politikai eredményt tud felmutatni. Az olasz király unokája, Tamás, genuai herczeg, mint tengerészhadnagy szintén részt vett az érdekes útban. — A föld összes vasúti hálózata. 1874. juliusig az európai és 1873. deczember végig a tengeren tuli száraz­földön — az egész világon összesen 270,758 kilométer, vagy 36,400 mértföldnyi vasút állott a közlekedés szolgálatára. Ebből esik Európára 130,585 kilométer, Ázsiára 9741 kilométer, Afrikára 1802 kilom., Amerikára 126,343 kilométer, Ausztráliára 2287 kilomé­ter. Vagyis részletezve: Európában: Belgium 3370 kilométerrel szerepel, Anglia 25,900, Hol­land 1871, Németország 24,789, Francziaország 20,143, Svájcz 1508, Ausztria-Magyarország 16,521, Dánia 910, Olaszország 6995, Spanyol­ország 5458, Portugal 842, Olaszország 963, Svédország 2410, európai Törökország 1334, európai Oroszország 17,073, Norvégia 486, Görög­ország 12. Ázsiában: ázsiai Törökország 274, Kaukasia 308, Keletindia 8869, Java 261, Japán 29. Afrikában: Egyptom 1055, Algier 536, a Fokföld 102, Natal 3, Mauritius 106. Ameriká­ban: Egyesült­ Államok 115,146, Kanada 5596, Mexikó 557, Honduras 90, Panama 76, Bolivár 30, Kuba 640, Jamaika 43, Venezuela 13, Guyana 96, Brazília 1206, Argentína 1225, Uruguay 90, Paraguay 72, Peru 488, Chile 991. Ausz­tráliában: Új-Dél-Wales 652, Viktoria 708, Dél-Ausztrália 304, Queensland 381, Nyugat-Ausztrália 26, Tasmania 72, Új-Seeland 169, Tahiti 4. Az egész föld eddig kiépített összes vas­úti hálózata mintegy 10 milliárd tollérnyi befek­tetett összeget vett igénybe.­­ Iszonyú viharok dühöngtek a múlt napok­ban Angliában. E viharok jóval felülmúlták az 1866-iki részeket, s a­mit pusztításairól az angol lapok eddig közöltek, elég borzasztó. A Glasgowból Shangaiba menő „Chusan" nevü gőzös Skóczia nyugati partjainál hajótörést szenvedett. A vi­har oly erővel vágta e gőzöst egy sziklafokhoz, hogy a szó szoros értelmében kettévált deré­kon, mint egy dióhéj, az egyik rész fennakadt a sziklán, a másik rész visszahullott a tengerbe. Tizennégy ember veszett oda, a kapitány nejével együtt. Az észak összes folyói megáradtak s a hajózást egy időre meg kellett szüntetni. Shef­field körül egy vándort óriási erővel kapott fel a vész a levegőbe s vágta a földhöz később; egy más egyént szintén felragadott s Sheffield egyik házának ablakához csapta kegyetlenül. A rettenetes vihar záporesővel és hóval kezdő­­dött. — Mac-Mahon családjáról. Mint a „Sport" irja, a walesi herczeg együtt vadászott Mac-Mahonnal Francziaországban; megjegyzi többi közt, hogy Mac-Mahon családjának egyik ága él még Angliában s a családfő lord Hartland nevet visel. A walesi herczeg egyúttal érdekes történetket beszélt el a franczia köztársaság elnökének, mit ő (a walesi hg) Amerikában utaz­takor hallott elmesélni. Azon időben, midőn Lafayette marquis vezénylete alatt egy része a fiatal franczia nemességnek Amerikába ment, a „Laigle" fregatte,melyen utaztak, 2.500,000 frankot vitt fedélzetén oly czélból, hogy Rocham­beau gróf ez összegből csapatait fizesse. Az emli­tett fregatte az angolok által a Delamare tor­kolatáig üldöztetvén, az aranyos tonnák egy naszádba helyeztettek el, melyre néhány fiatal szállt, hogy azt védelmezzék. Az angol sereg egy szakasza s a franczia nemesség között élénk ütközet fejlett ki, mialatt a fiatal nemesek közül egyik, Mac-Mahon Károly marquis, a mostani franczia köztársaság elnökének nagybátyja, ki Broglie, Lauzun Harcourt és Lamette tel a a legénység egy részét képező, az aranynyal teli tonnákat egy zugtévpartnál a tengerbe sülyeszté. Tovább folytaták utjokat, miközben az ellenség is megszűnt őket üldözni. Más­nap az arany Mac-Mahon segítségével újra kihalásztatott és ily módon el lehetett látni pénz­zel a csapatokat.­­ Az angol postákon 1873-ban 18,700 levél adatott fel min­den czim nélkül, melyek közül 500-ban 350,000 frt értékű tár­gyak találtattak. A levélszekré­nyekben találtatott körülbelül 60,000 db levéljegy, melyek a rész felragasztás következtében a levelektől elváltak. A postahi­vatalok száma jelenleg 12,370, a levélszekrényeké 21,580, a pos­tai küldemények száma a lefolyt évben volt 12 , 3 millió, naponként 3.806,000, óránként 280,000. — Az amerikai hirlaptudósítók jellemzésére a következő adomát közlik: A nemrég meghalt Baker tábornok temetésén egy newyorki lap tudósítója, ki nem kapott már belépti jegyet, a kéményen keresz­tül jutott a halottas terembe, még pedig a lelkész közelébe. A lel­kész imádkozott,s a tudósító papír­tekercset fedezett föl a lelkész kalapjában. Ezt zsebre tenni és megszökni — egy pillanat műve volt. Ima után a lelkész föl akarja olvasni beszédét, kalapjába nyul, de ott hűlt helyét leli a papírtekercsnek. Kénytelen rögtönzött beszédet tartani, mely azonban a jelen­levő államtisztviselők nagy bámulatára fölötte silá­nyul sikerült. Mily nagy azonban a pap meglepetése, midőn ellopott beszédét másnap szóról szóra meg­találja — a „New-York Herald"-ban. — Egy angol kiszámította, hogy ha az ember egy billióig akar számítani, arra — éjjelt is nap­pallá téve, minden pihenés nélkül, egy percz alatt 60-at olvasva — 31,709 esztendő, 289 nap, 1 óra 46 percz, és 40 másodpercz kívántatik. Ha már most egy billió tálért kellene megszámlálni, szüksé­geltetnék 31,710 ember; tallérját egy latjával véve tenne 312. 500,000 mázsát. Hindu bagallér. KELETINDIAI KEI­EK: „Jess Munder" kéjlak Amberben.

Next