Vasárnapi Ujság – 1875
1875-12-05 / 49. szám - Az ábéczékről (képekkel) 778. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
780 • VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49. SZÁM. 1875. DECZEMBER 5. mel az 1870-diki magyar bánya-törvényjavaslatra" czimü füzet jelent meg, ára 75 kr, kapható Kiliánnál. — Röpirat. Szederkényi Nándortól „Az uj megye" czimü röpirat jelent meg, Tisza Kálmánnak a közigazgatási bizottságról szóló törrvényjavaslata ellen. Aigner bizománya, s ára 30 krajczár. — Dr. Balogh Tihamér a hasonszenvi orvosegylet ülésein tetszés közt felolvasott dolgozatát „A sajátlagos roncsoló toroklob ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek bírálata" czim alatt egy füzetben kiadta, mely Elsner és Lafite bizományában a napokban jelent meg. Dr. Balogh Tihamér az érintett kórformával huzamosabb idő óta behatóbban foglalkozik s tanulmányait és tapasztalatait a fentebbi műben tette közzé, melyről a szakemberek feladata véleményt mondani. — Folyóiratok: A „Századok"-ból, a magyar történelmi társulat közlönyéből megjelent a IX-ik évfolyam 9-ik füzete. E füzetet már az új titkár, Szilágyi Sándor szerkesztette. Érdekes tartalma a következő: „Ranke Lipót" tanulmány Wertheimer Edétől: „Egy székely örökségi pör 1535 —1538-ban" Szabó Károlytól; „Az esztergomi rövid krónika", Knauz Nándortól. Végül vannak még „könyvismertetések", „történeti értekezések az iskolai programmokban" és a „tárcza" . A „Földrajzi közlemények" III-ik kötetének ötödik füzetét vettük. Szerkeszti Berecz Antal. E füzet legnagyobb részben a párisi földrajzi kongresszus tárgyalásaival foglalkozik. A többi részét a füzetnek könyvismertetések, társulati ügyek és rövid közlemények foglalják el. — „A magyar mérnök és építész-egylet közlönye" idei folyamából a 9-ik füzet jelent meg, Ambrozovics Béla és Ney Béla szerkesztésében változatos szakszerű tartalommal. — „Az országos középtanodai tanáregylet közlönyéből Névy László szerkesztése mellett a IX. évfolyam 3-ik száma jelent meg. — A nemzeti színházban e hó elsején adták először Kazár Emil „A hátrahagyott család" czimű négy felvonásos szinművét. A szerzőnek megelőző népszinművéhez, a „Kincskeresőkhöz" képest örvendetes haladást kell jeleznünk ez ujabb darabban. Nagyobb tájékozottság a szinpadi hatás eszközeinek megválasztása körül, határozottabb jelenetezés, kerekebb egység a konczepczióban s kevesebb szakadozottság a cselekvény fejlesztésében. E mellett néhány jelenetben kiváló költői érzés s találó helyzet- és jellemfestés, — ez, a mi az uj műben előnyösen feltűnik. Az egyes tetszetős jelenetek, a mű némely hiányai daczára is, elég sikert biztosítottak a darabnak, s megnyerték a közönségtetszését, mely a főbb szereplőket: Nagy Imrét, Felekinét, Nádast s kivált Újházit a nagyapa legjobban sikerült alakjában többször megtapsolta. Szerzőt is hittak az első és harmadik felvonás végén, de nem jelent meg. Kazár e darabjában látható haladás után jogosan állíthatjuk, hogy szinműirodalmunk jelentékeny tehetséget bír benne, s csak gyakorlatra van szüksége, hogy a színpadot értékes művekkel gazdagítsa. — Uj magyar eredeti dalmű. Ez oly nagy ritkaság, hogy azt különös eseménykép kell üdvözölnünk. Az uj magyar dalmű címe: „Zách Klára", szerzője pedig Pichler Bódog, a kolozsvári zenede igazgatója, ki művét a nemzeti színházhoz nyújtotta be. A mű zenei része felett Schelle bécsi ismert kritikus — mint a „Z. L." írják — előnyösen nyilatkozott. — Uj zenemű. „Dal-Album" jelent meg Táborszky és Parsch zenemű-kereskedésében. Az album 89 dalt foglal magában a legnépszerűbb szerzőktől, könnyű modorban; zongorára két kézre átírta Erney József, előfizetési ára 5 frt. E díszes album már megjelent s 1876-dik évi január 1-ig az előfizetési árért, azontúl csak a magasabb bolti árért szerezhető meg. Ö D Közintézetek, egyletek. — A magyar tud. akadémia nov. 29-én összes ülést tartott, melynek főtárgyát képezte Arany László emlékbeszéde Bérczy Károly fölött. Ez emlékbeszéd Bérczy irodalmi munkásságának jellemzése mellett több eddig alig ismert életrajzi adatot is tartalmazott. Bérczy a Standcsalád sarja, mely Beszterczebányán most is kiváló állást foglal el, és melyből két testvér névre nézve külön vált; e testvérek egyike Megyeri (van-e ki e nevet nem ismeri?), másika Bérczy Ferencz megyei főorvos, Bérczy Károly atyja. Bérczy, mikor Pestre jött, igen érdekes társaságba jutott; 18 — 20 éves ifjak, köztük gróf Andrássy Gyula, Madách Imre, Lónyay és mások. Összejöveteleket tartottak, melyeken irodalmi tárgyakról vitatkoztak és felolvasták egymás műveit; Lónyay Menyhért akkor a tragédia-írásra érzett magában hivatást és Hadriánt, a Commodust, Heliogabalust zaklatta pattogó jambusokban; gr. Andrássy Gyula kevesebbet irt, inkább biválással foglalkozott. — Bérczy 1847-ben a gr. Széchenyi István elnöklete alatt működő orsz. közlekedési bizottsághoz jutott fogalmazónak; 1848-ban Széchenyi a közlekedési minisztériumhoz vitte őt át, de egyhülés folytán nemsokára beteg lett s egész életén megmaradt szivbaja. Az 1849-ki katasztrófa után állandóan Pesten telepedett le, s itt nemsokára nőül vette Frivaldszky Imre tudósunk leányát Annát, kivel 16 évi boldog házasságban élt. 1851 —54-ig a „Pesti Napló" munkatársa volt, majd részt vett Pákh Alberttel a „Politikai Újdonságok" alapításában. Ez időtájt irta beszélyeit is, melyeken meglátszik, hogy az angol írókat tanulmányozta, s ezek közt a „Gyógyult seb" a magyar irodalom jelesbelynemű termékei közé tartozik. Több éven át a nemzeti kaszinó és lovaregylet titkára volt, s mint ilyen szerkesztette a „Vadász-és versenylapok"-at. E lapnál kifejtett tevékenysége nagyon előmozdította a főurak közt a magyar nyelv ismeretét és a szabatos irály elsajátítását. Az akadémia levelező tagjává választatván, székfoglalója gyanánt a humorról szóló értekezését olvasta fel. A Kisfaludy-társulatban Puskin Anyeginjának fordítását mutatta be székfoglaló gyanánt, e költemény kedveért tanult meg oroszul, s azt jobban leforditotta, mint a németek. Bérczy 1867 decz. 11-én hunyt el. — Ez emlékbeszéd után az akadémia folyó ügyeket tárgyalt. Fölemlitjük ezek közül, hogy az akadémiai könyvtár rendezése czéljából felállított 31200 frttal javadalmazott alkönyvtárnoki állásra Lindtner Ernő, a 300 frttal javadalmazott könyvtári tiszti állásra Lukavecz János neveztetett ki. A kéziratgyűjtemény rendezését pedig Jakab Elek vállalta magára. A történelmi társulat csütörtöki ülésén mindenekelőtt a titkári jelentést olvasta föl Szilágyi Sándor, tudatva, hogy a társulat négy alapító és 47 évdíjas taggal szaporodott. A folyó ügyek sorából kiemeljük, hogy Dessefffy Egyed családja régi pecsétnyomójának lenyomatát, Révay Vilmos pedig Széchy Tamásnak egy Bocskayhoz irt levelét küldte be. Ezután Fraknói Vilmos olvasta föl „Egy királyi udvar számadásairól" czimü érdekes értekezését, ismertetve egy számadási könyvet II. Lajos király udvarából. A könyv, mely 1525-ből való, 28 hétnek—január elsejétől junius 15-ig — udvartartási kiadásait tartalmazza. Thurzó Elek kir. kincstárnok vezette. Az e könyvben foglalt kiadások összege 169,180 frtra rug, csakhogy az akkori egy forint értéke a mai 10 frtnak felel meg. Ezen összegből várakra és hadak fentartására 64,556 frt, a zászlós urak fizetésére 22,703 frt, a király régi adósságainak törlesztésére 25,314 frt fordíttatott. A többi mind fölment a kir. udvartartás költségeire. Az udvarban a magyar udvarnokokon kivül, csehek, lengyelek, olaszok, spanyolok tartózkodtak, mi miatt a magyar urak nem szűntek meg folyvást zúgolódni, mivel ezek élelmezését s költségeit is a magy. kir. kincstár fedezte. A számadás érdekes adatokat tartalmaz a király háztartására nézve. A szakácsok magyarokból teltek ki, (Gondos Illés és Tolvaj Gábor,a mi arra mutat, hogy a királyi asztalra magyar étkek kerültek. A bor a szerémségi és budai tizedekből szállittatott, halat Komáromból, fűszert a budai zsidóktól vettek. Az asztal költségei évenkint 12,245 frtra rúgtak. A király személye számára mindennap egy pint görög malvazi bor került az asztalra, a hazai borokból a fent emlitetteken kivül még baranyai borokat is hoztak ide. Később azonban e költségeket leszállitották, s az idegen udvs varonczok legnagyobb részét is elbocsátották, bár azért Lajos udvara mindvégig igen vig volt. Ezután Radványi tett jelentést a bodoki levéltárról.Végül Wertheimernek értekezése olvastatott fel „Magyarország XVI. és XVII. századbeli állapotáról, velenczei követjelentések nyomán." A földtani társulat legutóbbi havi ülésén Sajóhelyi Frigyes jelentést tett a nyáron tett földtani kirándulásról. Erdély legérdekesebb vidékeit látogatták meg az idén geológjaink bejárták Dévát, Nagyágot, Vajda-Hunyadot, a teleki vaskőbányákat, a plotzkabányai hámorokat, a gyaláki vasércz-telepeket, Kalánt, Petrozsényt, a csetátyeboki mészkő-barlangot, a vulkáni, a szurdoki szorosokat, Abrudbánya és Verespatak híres aranytermő tájait, hol a bányászok a földtani társulat érdemes alelnöke (Szabó József) után Szabó-csúcsnak neveztek el egy ormot, és végül két heti vándorlás után Kolozsvárit zárközgyűlést tartottak. A társulat tagjai oly szíves fogadtatásban részesültek mindenfelé, hogy a gyűlés mindazoknak, kik e kirándulás sikere körül érdemeket szerzettek , kiváló köszönetet szavazott. E jelentés után az ülés további folyamán több szakértekezést olvastak föl. A nemzeti múzeum kincseit mult héten számos képviselő tekinté meg. Pulszky Ferencz végigvezette a látogatókat, minden nevezetességet egyenként mutatott meg nekik. Elmond ~ Jkodott ezenkivül egyet mást ujabb terveiből is. Igy például, hogy a legnevezetesebb történeti okmányokat s más hires műveket közszemlére fogja kitétetni, hogy Xántus gyűjteményeit az egyes osztályokba beosztja, az okiratoknak az államlevéltárral. kicserélése végett lépéseket tesz stb. B. Bánffy ez alkalommal filajánlott a muzeumnak egy zászlót az 1811-diki nemesi fölkelés idejéből. Mi ujság — Deák az ifjúságról. Az egyetemi olvasókör öttagú küldöttsége vasárnap nyújtotta át Deák Ferencznek és Jókainak a tiszteleti tagság okmányát. Deák Ferencz ez alkalommal emlité, hogy ha visszaemlékezik ifjúkorára, midőn még nem volt olvasókör, örömmel látja a nagy különbséget, mely az akkori és mai fiatalság közt van. „Eltűnt — úgymond — a hetykeség s pajkosság s helyébe lépett a komoly, tudományos mivelődés, mely régen csak egyes osztályok kiváltsága volt, mig ma már az egész nemzeté. Kettő kétségtelen. Először az, hogy a jövő az ifjúságé, másodszor, hogy a műveltségé a hatalom, s azért örömmel tekintek hazám jövője elé, mert látom az ifjúság törekvését a mivelődésre, mely leginkább az olvasókörben nyilvánul." — A királyné figyelmes gyöngédségének ismét kiváló jelét adta. Midőn meghallotta, hogy Nedeczky Ferike k. a., ki nővérével együtt Deák ápolásában oly kitűnő részt vesz s Deáknak is kedvencze, férjhez megy, Deákhoz egy értékes és művészileg dolgozott melltűt küldött Nedeczky kisasszony számára. A melltűt a királyné udvarmestere adta át Deáknak, kit örömteljesen lepett meg a királyné gyöngéd figyelme. Az állat- és növényhonositó-társaság * & meglepetésben részesíté közelebb az „öreg urat". Deák ugyanis nagyon kedvelte az állatkert „Kristóf" nevü medvéjét, órákig ült annak kalitkája előtt, s Kristóf majd jobban ismerte az öreg urat, mint etetőit. Kristóf e napokban elköltözött egy jobb világba s most a társulat elhatározta, hogy a medve bőrét kikészitteti s az „öreg urnak" ajándékozza. Már át is adták a medve bőrét Deáknak. — Albrecht főherczeg deczember elsején Budapestre érkezett, hol két napot töltött. Vasárnap délután a főherczeg Bécsből Sz.-Pétervárra indult, Varsóig külön vonaton, onnan pedig orosz udvari vonaton folytatja útját, s 7-én délután érkezik az orosz fővárosba. Körülbelül hat napig marad Sz.Pétervárott. — Gr. Andrássy Gyula külügyér, kinek egyik térdcsuklója meghűlés folytán gyuladásba jött, nevesedésbe ment át, még mindig betegeskedik. Ezen körülmény a külügyminisztert visszatartja ugyan a kimenéstől, de nem a munkától. Andrássy szobájában szüntelen dolgozik. Remélhető, hogy a külügyminiszter pár nap alatt teljesen felgyógyul, s rövid idő alatt már Budapestre lő. — Derék hagyományozó. Somogyi Gábor debreczeni polgár maga és neje nevében a debreczeni ref. főtanoda javára 10,000 frtot hagyományozott (m. hó 6-án kelt végrendeletében) akként, hogy ezen összeg a végrendelkező halála után fizetendő ki, s 25 évig kamatra adandó, s az igy megszaporodott összeg fele első sorban