Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-19 / 38. szám - Budapest földje (Salamon Ferencz «Budapest történeté»-ből) 597. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések - A Brocken-hegyi kisértet (képpel). Sámi Lajos 597. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
37. SZÁM. 1875. SZEPTEMBER 12. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1 897 Glatz Tivadar műve, kiről egy izben már, az erdélyi szász népviseletek ismertetésekor szóltunk s kiről most e kép bemutatása alkalmából kissé bővebben kivánunk megemlékezni. Glatz Tivadar, bár Bécsben született (1810. deczember 10.), hol atyja, a gyermekirodalomban dicséretes Glatz Jakab akkor az evang. egyháztanács ülnöke volt, mégis inkább hazánkfiának tekinthető, nemcsak annyiban, hogy atyja és anyja is szepességiek voltak, hanem mert maga is, gyermekkora óta, hazánkban élte le egész életét. Kisded volt még, mikor szülei Pozsonyba tették át lakásukat. Itt kezdette tanulmányait. A rajz s festészet iránt már korán kitűnt hajlama. Tanárai közül Schrőer(írói álnevén Oeser Chr.) aesthetikai-, Martiny természet- és vegytani irányban hatottak rá. Kedvencz írója, Göthe, a művészet s különösen a képzőművészetek iránti előszeretetét hatalmasan táplálta. Még Pozsonyban kötött barátságot a későbbi jeles tájfestővel, Brodszky Sándorral. Mindez elhatározó volt későbbi pályájára. A bécsi művészeti akadémiára ment, s a tájfestésre határozta el magát, abban jeles képzettséget nyert, tanára Mösmer vezetése alatt, kinek csakhamar kedvencz tanítványa lőn. Művészi kirándulásokat tettek a felső Kárpátok vidékeire. 1848-ban sógoránál, Asbóth Jánosnál (ki mielőtt a Klauzál minisztériumában osztálytanácsossá lett, kff. Esztett **sterházy jószágigazgatója volt) hosszasabban időzött Tornamegyében, s a festői szádelői völgy tájképeiből hat metszetet készített. Majd, hogy Erdély felséges tájaival is megismerkedjék, egy Kolozsvárit lakó nagynénjéhez vette magát s onnan tette kirándulásait a kis hegyesvölgyes ország különböző vidékeire. De a művészi vándorélet nem nyújtván elég anyagi biztosítékot jövőjére, az épen akkor alapított nagyszebeni főreáliskolánál elfogadta a rajztanári állomást, hol huszonnyolcz évig, haláláig maradt. Később a gymnáziumnál is átvette a rajztanári teendőket. De kettős elfoglaltatása sem cótolta a müv ovészi gyakorlatban. Részint a szünidőkben kirándulásokat tett a vidékre s mindig uj meg uj készlettel tért haza, részint másolt a Bruckenthal-képtár műkincseiről s festményei átalános elismerésben részesültek. A fényképirás átalános elterjedésével ő is e jövedelmező keresetágra adta magát, mely a legtöbbeknek csak mesterség, de oly embernek mint Glatz (s tanítványa Koller) valódi művészet lehet. S nem csak, a mi legjövedelmezőbb, arczképeket vett fel, hanem tájakat s vidéktanulmányokat (melyek egyike mai képünk is) és a szász föld ódon építményeit, templomi s egyéb régiségeit, ereklyéit stb., melyekből roppant gyűjteményt állított rajzaiban össze, és végre népviseleti tanulmányokat, Ivollerrel együtt, az erdélyi szászság és románság , nagy részben a székelység köréből is. Ily műveiért a párisi, hamburgi stb. kiállításokon kitüntetéseket és érmeket nyert; s a mi őt ezeknél jobban megörvendeztette, a nagy mester, Kaulbach elismerését is kivívta, ki annak egy hozzá irt levélben meleg kifejezést adott. A túlfeszített munka siettette halálát, mely 1871. ápril 4-kén következett be, mielőtt megérhette — mire vágyott — hogy 30 évi szolgálat után teljes fizetéssel mehessen nyugalomba s hátra levő éveit kizárólag művészetének szentelhesse. Fényképi fölvételeinek anya lapjai mind megvannak, s azokat könnyen lehetne sokasitani S valóban, ethnographiai és régiségtani képeinek múzeumainkból, táj- és erdő-részleteinek s tanulmányainak pedig rajz-iskoláinkból nem kellene hiányozniok! —á—r— mMsmmms TÁJKÉP 3 AGY-SZEBEN VIDÉKÉRŐL. — (Glatz Tivadar tél-képe után.) Biula-Pest földje. Salamon Ferencz, ki — mint általánosan tudva van — a főváros történelmének megírását még Pest városa megbízásából magára vállalta, e nagy munkájának egy részét, ugy látszik a bevezetést, közre bocsátotta a „Budapesti Szemle" legújabb füzetében, a fentebbi czim alatt. Maga az egész mű, kivált oly kitűnő írótól, minő Salamon, sokkal nagyobb érdeket kelt, hogysem a