Vasárnapi Ujság – 1875

1875-10-24 / 43. szám - Zsedényi Ede 43. szám / Arczképek, Hazaiak - Zsedényi Ede (arczk.) -á-r- 673. oldal / Élet- és jellemrajzok - Mátyás diadala a cseh Holubáron (Wagner S. festménye) 43. szám / Műtárgyak - „A rejtelmes sziget” (48 kép) 43. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez

43-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy hatszor halálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 11 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Hansen­stein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, Mosse R. Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. ZSEDÉNYI EI)Eg­ y férfin, a­ki csaknem félszázadon át a közéletnek, és pedig nemcsak egy téren, folytonos munkásságú szereplője, a­ki tevékenységében soha sem lankadt meg s öregségében is annyira megtartotta fiatalsága erejét és munkakedvét, hogy kortársai még hetven éven tul is uj munkakört mernek adni tevékenységének, — ily férfiú életét egy pár hasábon vázolni csaknem a lehetet­lenségek közé tartozik. Ily férfiú Zse­dényi Ede, közéletünk e nagyérdemű veteránja, kit hogy eddig szerzett babér­jain ne pihenhessen meg: a képviselő­ház legfontosabb bizottsága, a pénzügyi, a fáradságos elnöki tiszttel bíz meg, s kit az evangélikusok egyeteme a magyaror­szági négy egyházkerület elnökségével, a b. Prónay Gábor halála által megü­resült főfelügyelői méltósággal tisztelt meg csak e napokban. Zsedényi Ede, az örökké ifjú vete­rán, 1805-ben, márczius hó 18-án született Lőcsén, evangelikus szülőktől. Családi neve Pfannschmied volt; e névvel lépett föl a közélet pályájára is, de azt nemsokára a magyar lelkületének s hazafias érzelmeinek megfelelőbb hangzású Zsedényire változ­tatta. Tanulmányait Lőcsén kezdette az ág. hitvallásuak gymnasiumában, de már syntaxisra és rhetorikára a magyar Debre­czenbe ment, a reformátusok kollégiumába. A philosophiát ismét saját felekezete isko­lájában, a pozsonyi lyceumban hallgatta; a jogot szintén Pozsonyban a kir. kath. jogakadémián, hol a többi közt az orszá­gos hirtt Szlemenics Pál (később a m. tud. akadémia első rendes tagja a törvénytudo­mányi osztályban) volt tanára. Kitűnően végzett iskolai pályája után a közszolgálatra akarván szentelni nem mindennapi tehetségeit, az akkori rend­szerhez képest patvariára (joggyakorlatra) ment Detrich Miklós biharmegyei főjegyző oldala mellé. A megye alispánja az akkor még fiatal erejében levő Tisza Lajos (Kál­mán atyja) volt. Végezve joggyakorlatát, saját szülő megyéjének kívánta tevékenységét szen­telni s Szepesmegye által 1829-ben tiszti ügyészszé választatott; s e minőségében küldetett ki a megye által 1 Sál-ben a Galiczia felől betört cholera rémülete által felizgatott pórnép lecsöndesitésére. Mennyire kivivta munkássága s kitűnő tehetségei, különösen ritka szónoki tehet­sége által megyéje köztiszteletét és bizodal­mát, bizonyítja az, hogy már 1833-ban, a még csak huszonnyolcz éves ifjút, a megye egyik követévé választotta a pozsonyi országgyűlésre. Az országgyűlés folyamatban volt már, midőn a szabadelvű ellenzék, későbbi országos vezérét, a még fiatal, de első fel­lépésével is már vezéri nagyságban feltűnő Deák Ferenczben nyerte meg, kit bátyja Antal visszavonulása után kü­lde oda Zala. Csaknem egyidejűleg, csak kevéssel utóbb jelent meg az ország ellenkező széléről a konzervatív kormánypárt fiatal kitűnősége, Zsedényi. Ő is, első föllépésével mindjárt birtokba vette a tért, mely számára a negyvennyolczig tartott országgyűléseken a reform és a konzervatizmus küzdelmeiben, a gondviselés és a nemzet géniusza által kijelöltetett. „Bár a kormánypárti szóno­kok”" — írja Horváth Mihály a „Huszonöt év történeté "-ben — „különben ritkán ZSEDÉNYI EDE,

Next