Vasárnapi Ujság – 1876

1876-10-22 / 43. szám - Alexandrovics Sándor nagyherczeg 43. szám / Arczképek, Külföldiek - Alexandrovics-Vladimir nagyherczeg 43. szám / Arczképek, Külföldiek - Mária-Alexandrovna az orosz czárné 43. szám / Arczképek, Külföldiek - Taylor Bayard 43. szám / Arczképek, Külföldiek - Taylor Bayard (arczkép -á-r- 673. oldal / Élet- és jellemrajzok - Abdul-Hamid szultán felavatása: A szultán bevonulása a mecsetbe 43. szám / Időszerü illusztrácziók - Oroszországból: Délvidéki zarándok 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Oroszországból: Földmives 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Oroszországból: Kocsis 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Oroszországból: Munka-felügyelő 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Oroszországból: Munkás 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Oroszországból: Zarándok 43. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek

Előfizetési föltételek: TAMÁRNAPI ÚJSÁG ée j égisz évre .. 12 írt I VASÁRNAPI ÚJSÁG: { éVre' " 8 " Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : { ÉTRE •• ® uiuu 4 CüCBiiuuDiwci.poliTm[ÜJ])()SSied­ Bj \ félévre 6 « \ félévre 4 « 43. szám. —1876. Budapest, október 22. XXIII. évfolyam. i (félévre 3 TAYLOR BAYARD. /­ A­z EGÉSZ műveit világot betöltő zaj, a sürgés-forgás, az ipar és művészetek XX termékeinek tolongása, egy szóval a philadelphiai nagy kiállítás, mel­lyel az ifjú Amerika, Egyesült­ Államai független­ségének évszázados fordulóját ünnepli s megmutatja a földkerekségének, hogy egy állam száz évi létezése alatt a fejlődés és hatalom oly magaslatát érheti el, a minél sokkal hosszabb idő alatt sem értek el más, szintoly nagy s népes államai a tör­ténelemnek: ez óriási kiállítás az emberi szellem s az emberi kéz annyi csodáit gyűjtötte egy halomba össze, hogy róla könyvtárakra menő lapokat irtak s irnak folyvást és fognak még talán évekig irni a touristák és a szakemberek, a h­irlaptu­dósitók, a tárczaírók, és a tudósok. Egye­temes hatásának nagy voltában lehetetlen volna elhatározni magát a szemlélőnek: minek adja a millió meg millió tárgy közül az elsőséget: a szellem és géniusz vala­mely remekének, az ipar — e száz karú Briaraeus valamely művének, vagy a ter­mészet valamely kincsének, talán egy uj Koh­ i-noornak-e ? S mégis, a valószinű­ség nem csekély, hogy lehetnek sokan, a­kik egy szellemi gyémántnak ítélik a koszorút (vagy kiállítási nyelven szólva: az első érdem-érmet), annak a százados éneknek (Centennial Ode), melyet a megnyitás nap­ján, az államiság százados ünnepén, Bayard Taylor (Longfellow-val és Bryanttal Ame­rika élő költői triászának harmadik tagja) olvasott fel, oly tapsoktól kisérve, melyek­nek harsogása a tengeren át a vén Euró­pába is áthallatszott. Taylor költeménye oly terjedelmes, (több mint 300 sor), hogy annak méltó műfordítását adni meg nem kisérthetjük; abból a töredékből, melyet egy bécsi lap teljes, de csak középszerű fordítása után másodkézből egy napi­lapunk csak úgy futtában s meglehetős pongyolán adott belőle, fogalmat sem alkothatunk felőle, — ép oly kevéssé, mint az alább közölt töredékből; s azért kérnünk kell olvasóin­kat, higyjék el egyelőre szavunkra, hogy Taylor Bayard százados éneke a legszebb alkalmi költemények egyike, s egy nagy nemzet költő fiához méltó dicsőítése nem­zete nagyságának. Miután Longfellow-t és Bryant-et kö­zelebbről bemutattuk olvasóinknak, helyén lesz most a költői triász harmadikával is megismertetnünk őket, összefüggésben egy­szersmind egyéb, a philadelphiai kiállítás alkalmából adott amerikai tárgyú közle­ményeinkkel. Taylor Bayard 1825-ben született Pennsylvánia állam Chester kerületében. Életpályáját, mint nagy honfitársa Frank­lin Benjámin, könyvnyomtató legénységen kezdette. A mint szedte, egyszersmind olvasta s tanulta is a könyveket; a nyomda volt iskolája, s már nyomdászlegény korá­ban kezdett irogatni is. Első költői kísér­letei mindjárt jó nevet szereztek neki, s azok közül némelyek verseinek későbbi válogatott gyűjteményeiben is fölvételre találtak. Ismeretszomja­s vágya világot látni s emberekből és intézményekből tanulni az életet, jobban mint könyvekből lehet, uta­zásra ösztönözte őt — s mindjárt nem kisebb feladatot tűzött maga elébe, mint Európát beutazni. Egy európai ut akkor még sokkal nagyobb dolog volt, mint ma ; TAYLOR BAYARD.

Next