Vasárnapi Ujság – 1876
1876-07-16 / 29. szám - A hüs elemben. I. Posta Sándor 458. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
80. SZÁM. 1876. XXIII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSArt. ** 459 A hétről. 0 A távirat! Ez most minden, ez a mindennapi kenyér. Meg nem lehet élni nélküle. Azt lesi az ember hajnalban, mire fölébred, s a távirat hirével fekszik le este, hogy aztán tovább fűzze álmaiban s álmodja a véres csatákat, a levegőben repülő levágott török füleket és orrokat, és a szerb lelógó varjuszárny-bajuszokat,olykor-olykor hol kopasz, hol hajas emberfejekkel keverve. Noé nem várta oly buzgalommal a béke olajágát meghozó galambot a bárkában, mint az újságolvasó közönség most a háború véres híreit hozó fekete hollókat, a táviratokat. Hol volt csata ? ki győzött ? hányan estek •el? történt-e már valami döntő összeütközés? mit csinál Csernajeff? hol késik Abdul Kerim ? hát Montenegrót ütik-e már? igaz-e, hogy a magyar hajókra már másodszor is tüzeltek a szerbek? hogy torolja ezt meg a kormány? Sirtak-e a szakácsnék a Mollináry ezred után? igaz-e hogy csatába viszik, vagy csak a határra vigyázni? nálunk lesz-e népfölkelés? — most csak ezek a kérdések vannak napirenden. Császárok ölelkezése, Miletics diadalútja a „Fortunába", bécsi bankalkudozás, vámszerződés és minden egyéb dolog, ami még nem egészen puskaporszagú, az mind blikkli, az mind bagatella, az mind nem ér semmit. A távirat minden. Azt keresi az ember legelőször az újságban, még az olyan is, aki mindennap lesi két hét óta, hogy miniszteri fogalmazóvá, meg adófelügyelővé kinevezik. Mit neki most a maga érdeke, mikor világérdek iránt érdeklődhetik. Ah, a távirat! Bár csak azzal lenne az újság fele elejétől végig. Az igaz, nagyon borzasztó, hogy az újságok máshonnan is, Reichstadtból, Londonból, Párisból is hoznak táviratokat. De azokat nem olvassa senki. London, Páris — Kutyabagos és Szilas-Balhás most Csettin véhez, Babina Glavához és Belgradzsikhoz képest. Bjelina ! mi te hozzád képest Pekking meg Nanking és te Mitrovicza, a te háromszáz hatvanhét lakosoddal, vagy most góczpontja minden vasúti összeköttetésnek. Úszunk a vérben nyakig képzeletileg s fürdünk a táviratokban. De azok sem egyformák ám. A melyikhez oda van írva, hogy „szerb forrás" az annyit jelent, hogy nem kell elhinni. A melyik „szerb hivatalos forrás," azt még annyira se kell elhinni. Különben van miben válogatni, minden csatáról kétféle távirat érkezik, egyik, hogy a szerb győzött, másik, hogy a török győzött. Válogathat belőle kiki tetszése szerint, megtalálja, amit jobban szeret. Csak távirat legyen! Irodalom és művészet. — A „Budapesti Szemle" július - augusztus havi száma már megjelent s oly változatos és jeles tartalommal, hogy e füzet is méltán csatlakozik a megelőzőkhöz. Imre Sándornak „A költő Zrinyi Miklós életéhez" czimü felolvasása nyitja meg közleményei sorát. Zrinyit mint költőt és mint hazafit nagy vonásokban jellemzi e felolvasás. — Lányi Lajos Helmholtz egy jeles czikkét közli „Viharok és zivatarok" czim alatt, melyet György Endrének „A helyi közigazgatás Angol- és Francziaországban" czimü czikke követ, Lerry - Beaulieu Pál pályanyertes műve nyomán ismertetve a kitűzött kérdést. Brassai Sámuel a klasszikus nyelvek tanításáról szólva, egyszerűbb és gyakorlatibb módszer használatát ajánlja a tanároknak, míg Hunfalvy János a folyóvizek apadásáról mondja el nézeteit, Herrich Károlynak a mérnökegyletben tartott előadása ellen polemizálva. Neményi Ambrus Francziaország történetéből az öt utóbbi év ismertetését fejezi be. Beszélyt „Rózsi és Rózsi" czim alatt Payn Tamás után angolból Belényesi Gábor átdolgozásában olvasunk, melyet Szász Károlynak „A négy elem" czimü költeménye s négy finn dal követ Halász Ignácz fordításában. Heinrich Gusztáv Hamerling német költőt és „Aspasia" czimü regényét ismerteti, míg Miskovszky Viktor a magyar renaissanceról szól. Az Értesitő két külföldi s egy magyar könyv bírálatával zárja be a becses füzetet. A „Budapesti Szemle" egész évi folyamának ára 12 frt, füzetenként pedig 2 frt. Kiadja Ráth Mór. — A magyar tud. akadémia kiadásában az „Értekezések"-ből megjelent „Bérczy Károly emlékezete" Arany Lászlótól, ára 10 kr. „Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csilagdában", Konkoly Miklóstól (egy táblával), ára 40 kr. „Csillagászati megfigyelésem 1874—1875-ben", Konkoly Miklóstól (3 táblával), ára 50 kr. „A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól", Hunyady Jenőtől, ára 20 kr. „A három méretű homogén tér síktani trigonometriája", Réthy Mórtól, ára 20 kr. — Magyar költők franczia fordításban. Saissy Amédée franczia irodalmi tanár, ki a nyarat gróf Zichy Géza tetétleni birtokán tölti, magyar anthológiát fog nyomatni Párisban. Házi gazdája segélyével ő maga a magyar költészet számos kitűnő termékét forditotta le franczia nyelvre, többi közt Petőfitől ötven költeményt a legbecsesebbekből, Arany Jánostól a legszebb balladákat, (Zách Klárá"-t és „Ágnes asszony"-t meglepő sikerrel.) Gyulai Páltól, Szász Károlytól s a fiatalabb költőktől szintén több lyrai művet. Gyűjteménye már sajtó alá van rendezve. — Szabó Endre költeményei, melyeket Kocsi Sándor a szerző arczképével adott ki, csinos kiállításban kerültek ki a sajtó alól. Ez ifjú költő a szépirodalmi lapokon kivül az élczlapoknak is dolgozó társa, s komoly és érzelmes verseit e kötetben is tréfás és humoros költeményekkel vegyesen bocsátotta közre. Az örökös szerelmi epedések helyett szívesen fogadja az olvasó a tárgyakban nyilatkozó változatosságot, de a nagyobb műgondot mind a komoly, mind vig költői fajokban szívesen venné. Béranger, kitől Szabó Endre szeret fordítani s ki ugy látszik eszményképe (de fordítmányait e kötetbe nem vette föl) vig dalaiban épen oly gondosan, szabatosan és minden igényeket kielégítő csiszoltsággal ír, mint legszebb érzelmes műveiben. Aki Bérangert szereti és tanulja, annak azt is meg kell tanulnia, hogy a dalköltőnek is első és fő gondja a külső és a belső forma, melyek közül Szabó Endre hol az egyiket, hol a másikat nem részesíti elég figyelemben. Pedig tréfa, élet, szeszély, néha még humor is van vig dalaiban, a komolyakban pedig elég őszinte érzés, bizonyos leplezetlen nyíltság s kifejezésbeli könnyüség nyilatkozik, amely tulajdonokat több tanulmánynyal is érdemes lesz párosítani. A kötet Tettey Nándor és társa bizománya s ára 1 frt 50 kr. — Gáspár Imre „Válogatott költeményei" most jelentek meg Grill Károly könyvkereskedésében. A tartalom három főczim alá van foglalva : „Kordalok", „Műfordítások" s végre „Dalok, ódák, elégiák, képek." Szerző a kordalokat Arany Jánosnak és Jókai Mórnak ajánlja ; a többi csoportok egészben nincsenek ajánlva, hanem egyenként van a költemények közül mintegy husz darabhoz külön ajánlás csatolva, amit a fiatal szerző azzal igazol, hogy együtt kívánta azok neveit látni, kikkel az életben találkoznia kedves volt. „Egynek költeményeim tetszettek — úgymond — mások buzdítóim, barátaim voltak." Első dalát Vadnai Károlynak, mint első buzdítójának, a többieket Győry Vilmosnak, Ábrányi Emilnek, Kiss Józsefnek, Koroda Pálnak és sok másoknak ajánlja, egy párt pedig Reviczky Gyulának, mint aki épen azokat szépen forditotta németre. Az irodalmi udvarlásnak e szokásból rég kiment formáján kivül még az a különösség is van e gyűjteményben, hogy a versek nagy részénél az is fel van jegyezve, hogy melyik micsoda lapban, vagy anthologiában jelent meg, s e részben oly gondos és lelkiismeretes, hogy egy saját maga által („Babérok. Költeményfüzér Gáspár I. Sajtó alatt olvassuk a borítékon) szerkesztendő s még ezután megjelenő füzetére már előre is hivatkozik. Pedig buzgalma, sőt tehetsége után is sokkal jobb névre tehetne szert ilyen és más efféle zajütési fogások nélkül. Egyes verseiben érzés és hangulat, eszme és kifejezés mind elég szerencsés, s több egyszerűség és természetesség mellett kevésbbé vadászva is több hatást tennének művei. Apja emlékére irt elégiái s még néhány verse jó előjelek az ifjúkor elején járó szerő jövő pályájáról s kötetét az olvasó közönség reménylő figyelmébe ajánlják. A rímtelen régi klasszikai forma azonban épen nem erős oldala a szerzőnek, mert „Horatiushoz" czimű, sapphói versszakokban irt ódája telve van mértékhibákkal. Egy sajtóhiba pedig igy dicséri Horatiust: „bár a nagy költők t enyésznek, te máig is Bécsbe maradtál", (értsd: becsben). — A kötet ára 1 frt. — Folyóiratok. Az „Archaelogiai értesítők hatodik száma gazdag tartalommal jelent meg, s benne többi közt Henszlmann a műtörténelmi kiállítás egy pár nagybecsű darabját írja le, Rómer Flóris pedig egy római vasszekrénykét ismertet. A ,,Magyar könyvszemle" május-juniusi füzete megjelent, Abafi Lajos, Fraknói Vilmos, Barna Ferdinánd, Csontosi János stb. irodalmi értékű dolgozataival. — A „Magyar Közlekedésügy" czimü szakfolyóiratból, melyet Wührl Jákó szerkeszt gondosan, megjelent a juliusi füzet számos czikkel. A ,,Természettudományi Közlöny" juliusi füzete több értekezést tartalmaz, legérdekesebb közleménye azonban Kossuth levele, melyet Hermán Ottónak irt azon alkalomból, hogy Hermán megküldte neki „Magyarország pókfaunája" czimü munkáját. E levelet a „P. U." legutóbbi számában már mi is közöltük. — Két uj lap jelent meg a vidéken. Egyik Komáromban „Komárom" czimmel társadalmi, gazdasági és vegyes tartalmú; szerkeszti Adamovich Ádám; előfizetési ára negyedévre 2 frt. Megjelenik minden vasárnapon és csütörtökön, kiadó Siegler Károly. — A másik vidéki lap czime: ,,Szünóra," szépirodalmi közlöny. Megjelen Nagyváradon, szerkeszti: Regélő. Kiadja: Laszky Ármin. Ára negyedévre 1 frt. — „Szegedi Szakácskönyv" jelent meg Bürger Zsigmond özvegye kiadásában. Irta Rézi néni, (Dolesko Teréz), ki 35 éve főz Szegeden előkelő házak számára. 811 étel készitésmódja van leírva benne, különös tekintettel a magyar konyhára, egyszerű polgári táplálékra. De a legelőbbkelő lakomák rendezésénél is utmutatóul szolgál. A keményboritékú, csinos kiállítású könyv ára 2 forint. — A népszínháznak változatos estéi vannak a nyári napok alatt is. Közelebb ,,A rózsaszínű dominók" czimű bohózatot mutatta be mint újdonságot, s ebben Szigethi József és Szathmáryné is közreműködtek. A bohózat Delacour és Hennequin műve, kik apró ötletekből érdekesen tudnak bonyolítani. Mint minden újabb franczia színműben, ebben is vannak sikamlósságok, de az egész elmés és mulattató. E héten Cdry Lehel a „Falu roszá"ban mutatta be magát. Játékán játszik az operai drámai színész, s a szilajabb helyeket elmosódva játszotta, de szép éneke által hatott mindenkire. Balogné, a kolozsvári színház népszínműi énekesnője is a „Falu részá"-ban kezdte meg vendégszereplését mint Finom Rózsi. Rokonszenves hangja van, elevenen énekel, de játékában nem sok az élénkség és jellemző. — Uj népszínmű. A népszínház igazgatósága ifj. Ábrányi Kornéltól egy 3 felvonásos népszínművet fogadott el előadásra. Az uj népszínmű októberben kerül színre. Czime : „A sors keze". A kolozsvári népszinmű-pályázat ezer frankos díját a bírálók nem ítélték oda egyik darabnak sem, noha 53 versenyzett. Legjobbnak a „Kis ördög" cziműt találták, melyet némi javítással elő lehet adni. Ezenkívül figyelmet keltett „Bocsi Terka" és „A nagyralátó". Színpadi hatást ígér a „Piros Panna" czimü is, de ezt kizárták a pályázatból, mert Odry Lehelnek nyomtatásban megjelent „Fehérpáva" czimü népszínművének átdolgozására ismertek benne. Hir szerint a „Kis ördög" szerzője Mátrai Béla, a kolozsvári színház tagja, a „Nagyralátót" pedig Szegfi Mórnak tulajdonítják.