Vasárnapi Ujság – 1876

8. Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon - Az arany képződése 443. oldal

444 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1.9. SZÁM. 1876. XXII1. ÉVFOLYAM. színműben. A közönséget az avult darab nem igen mulattatá, de Odryt szép dalaiért megtapsolták. — A budai színkörben „Abdul Aziz háreme" czimü alkalmi látványosság mindössze azért érde­mes szóra, mert többször csalogatott közönséget. Az „Orpheus" czimü operette is (melyet a debreczeni díszletekkel mutattak be) a rendesnél nagyobb közön­séget vonzott, de maga az előadás sok kívánni valót hagyott fenn. Közintézetek, egyletek. — A történelmi társulat e hó 6-án tartott ülé­sében elhatározta, hogy ezentúl külföldi tagok is választatnak, t. i. a mennyiben a történetírás s kivált a magyar történetírás körül érdemeket szerez­tek. Az ülésen két értekezés olvastatott fel, az egyik: az 1563 évi koronázási ünnepély Krizka Páltól, uj adatok alapján a körmöczbányai levéltárból, föl­olvasta Deák Farkas. A másik : Dr. Fekete Lajostól van s adalékokat közöl a magyar sebészet történeté­hez, felolvasta Thallóczy Lajos. — A középtanodai tanáregylet közgyűlése e hó 5-én nyilt meg Budapesten Berecz Antal elnök­lete alatt. Vidékről ezúttal nem sok tanár jött, s a részt vevők nagy többsége a fővárosból való. Az egyletnek tavaly 726 tagja volt s most 755 tagja van. A pénztárban a most lefolyó évben 1003 frt 18 kr többlet van s az egyesület vagyona 14-23 frt 15 kr. A buzgón működő egylet közelébb már megin­ditja a Franklin-társulatnál két derék vállalatát: a „jeles irók .tára" s az „ifjúsági iratok" kiadatását, melyet Kármán Mór, Berecz Antal és Névy László szerkesztenek. A közgyűlésen érdekes eszmecseréket folytatnak tanügyi kérdések fölött. Igy a második napi ülésben Köpesdi Sándor értekezett a középta­nodai uj törvényről, s mások is hozzá szóltak ahoz. — A phílologiai társaság közgyűléséé hó4-én volt az országhá/ egyik termében. A 206 tag közftl nem sok jelent meg, alig 22—25-en, többnyire tanárok és lelkészek. Ponori Thewrewk Emil tartott megnyitó beszédet, s elsarolta a társulat mult évi működését, fölemlítve a tagok munkássága közt Barna Ignácz „Juvenalis" fordítását is. A társaság működése felkelté az érdekeltséget s vidéken is tar­tatnak felolvasások. Ezután dr. Margalits Ede érte­kezett M. A. Lucanus költőről és koráról. Érteke­zése a „Pliarsaliáról" irt tanulmányának bevezetése, melyben a Lucanusra vonatkozó adatokat gondosan összegyűjtötte. Végül Bartal Antal tett jelentést a készülő encyclopediáról. — A gyermek-menhely ,,Értesités"-e a két el­múlt évről megjelent. E jótékony egylet gr. Károlyi Edéné elnöklete alatt 1870 april 12-én alakult meg, czélul tűzte ki: gondozás alá venni kórházban elhunyt vagy fogságba került szülék kisdedeit, talált gyermekeket, betegek vagy Ínségbe jutottak kicsi­nyeit, stb. Nevelni a föl vetteket hétéves korukig, az ingyenesen fölvettekről pedig gondoskodni 14 éves korukig. Először a bölcsőde mária-utczai házában béreltek helyiséget, de két év múlva már a ferencz­városi kisfő-utczában két szomszéclliázat vettek meg s azokat átalakíttatva, most az utczára tiz ablakkal néz az intézet s benne 45 gyermekre van ágy. Több mint ötvenezer forint volt a vételár, melyet a Jármay Gusztáv által rendezett sorsjáték jövedelme: 14,303 ft 57 kr, az alaptőkékből e czélra használt 255,000 ft, s kölcsön vett 22,000 ft fedezett. Az alapítók s rendes tagok száma is örvendetesen nőtt s buzgó hölgyek bálok, ünnepélyek és előadások jövedelmeiből folyvást igen jelentékenyen tudták emelni az intézet pénzalapját. Már 1874-ben 18,886 ft 10 kr, 16 arany, 18 ezüst forint. 1875-ben pedig 20,327 ft 39 kr lett a tiszta jövedelem. Az egylet tiszta vagyona pedig a mult év végén 48,526 ft 48 krra emelkedett. Az első évben 41 gyermeket vettek föl, aztán évről-évre mindig többet, 1874-ben már 177, tavaly pedig 196 volt a létszám. Valamennyi gyermek nem fér az intézetbe s egy részöket a fővá­rosban és a vidéken helyezik el gondos táplálás végett. — Az egyetemi olvasókör évkönyve megjelent s e szerint a körnek a lefolyt tanévben bevétele 3607 ft, kiadása 2633 ft volt; a körbe 206 lap járt, (99, előfizetés utján, a többi ingyen;) a könyvtár közel négyezer kötetre szaporodott; tag 931 volt, de közel 400-at kellett kizárni, mivel a tagdijakat nem fizették. Egyház és iskola. — Iskolai alapítvány. Venosz Imre, székes­fehérvári apátkanonok, 100 frtnyi alapítványt tett a szaári iskola javára oly czélból, hogy ezen összeg addig tökésittessék, mig annak kamataiból egy segédtanító tisztességes ellátást nyerhet. A kanonok urnák ez nem első áldozata a tanügy érdekében. — Kerkapoly Károly országgyűlési képviselő Balaton Udvariban a református templom tetőze­tének kijavitására mint részint saját adományát, részint általa gyűjtött összeget, 128 frtot adott át az egyház pénztárának. Ez összegért Csöngei Kis Dávid az egyház lelkésze és Tóth István gondnok hálás köszönetet nyilvánítanak az adakozóknak és a gyűjtőnek. — Az orsz. nó'iparegyesület választmányi ülése a nőipartanodai igazgatói állomásra, melyről Horcher Adél lemondott, egyhangúlag György Ala­dárnét választotta. Mi újság? — Uralkodónk és az orosz czár e hó 8-án találkoznak a Csehország északi részén levő Reicli­stadtban, hol a czár az emsi fürdőből liaza utaztá­ban megy keresztül. A király'e hó 7-én este indult el Bécsből gr. Andrássy Gyula és több előkelőség kíséretében, kik közt van Novikoff orosz nagykövet is. Bodenbachnál fogja bevárni uralkodónk a czárti s mihelyt a vonat megérkezik, beszáll a czár vaggon­jába s vele Reichstadtba megy, hová délkörül, 11 órakor érkeznek. A megállapított programm szerint itt fog várakozni Rudolf trónörökös, s Reichstadt­ban udvari ebéd lesz. A kiséret egy része Cseh-Lip­pán fog ebédelni. Délután 3 órakor a két ural­kodó bucsut vesz egymástól. A czár Görlitzen át Szt.-Pétervárra utazik, királyunk pedig Prágába megy az özvegy császárkű'ályné meglátogatására. — A királyné jelenleg Ischlben időz. E na­pokban vendégei is voltak Angliából: Grossener ur és neje, kiknek házánál a mult évben s e tavaszon királynénk időzött Angliában. 0 felsége maga liivta meg házigazdáit, kik Isclilben a császári villában laktak, s kirándulásokat mindig az ő kíséretük­ben tett. — Miletics elfogatása. A szerb izgatót jul. 5. hajnalban elfogták Újvidéken s d. u. 6 órakor hajóra kisérték és Baziásig vitték, honnan vasúton Buda­pestre hozták. Ide jul. 6-án érkezett meg, s azonnal átszállították Budára az ügynevezett „Fortuna" épületbe, hol a törvényszék van. Miletics elfogatása ellen szerb képviselőtársa Polit távirati uton tilta­kozott Ghyczy Kálmánnál, a képviselőház elnökénél, ki most Iiarlsbadban van. Ghyczy azonban előre értesítve volt az elfogatás okairól is. — Orosz és szerb ágensekről beszélnek, kik az országban barangolnak, s harczosokat szeretné­nek szerezni Szerbia számára. Hír szerint a régi honvédség tisztjeit csábítgatják legjobban , a mi mutatja, hogy mily nagyon jámbor ágensek lehetnek ezek, kik épen a régi honvédekről hiszik, hogy ráczért vagy muszkáért fognak lelkesülni. — Lobogó-sértés. A „Tisza" nevű személy­szállító gőzhajóra e hó 5-én reggeli 4? órakor a szerb partokról egész sortüzet adtak az ottani őrök. A merénylet Orsova és Kladowa közt történt Síp falu­nál, s a hajó annyira megsérült, liogy Orsován ki kellett kötnie. Az utasoknak az ijedségen kívül nem történt más bajuk. Ez eset következtében a belgrádi magyar-osztrák konzul azonnal felszólalt a szerb kormánynál és elégtételt követel. — Kossuthnál közelebb látogatást tettek Nagy Imre és neje, Benza Ida asszony, kik Olaszország­ban utaztak. Mint a „Főv.L." írja, Kossuth igen szí­vesen fogadta őket s ráemlékezett, hogy Nagy Imre atyja a forradalomban az ő biztosa volt. Kossuth ma­gatartása kissé már hajlott, de még műidig méltó­ságos. Szeretett nővére, Buttkayné asszony betegen fekszik nála. Kossuth a búcsúzásnál melegen szorí­tott kezet a müvészpárral, de midőn Nagy Imre szive mélyéből kívánta neki, hogy isten még sokáig éltesse, e szomorú szót mondta : ,,Minek?' 1 — Az ősrégészeti kongresszus főtitkára, Rómer Flóris fölkéri mindazokat, kik a kiállításra küldendő­tárgyakat jelentettek be, hogy azok tárgysorozatát vele mielőbb közölni szíveskedjenek, nehogy a laj­strom elkészítésében liátramadás történjék. Baj, hogy a táblázatos kimutatásokat és régészeti térké­peket is csak kevesen küldték be eddig. A kiállítás számára ujabban dr. Szabó József egyetemi tanár beküldte a m. kir. egyetem obsidiangyiijtemény ki­állítását, melyet Tokaj hegyvidékének térképe is illusztrál. Révész Imre akad. tag tudatta, hogy a deb­reczeni kollégium igen érdekes agyag- és broncztár­gyait, leginkább pedig a két legnagyobb obsidian nucleus-t fogja kiállítani; remélhető továbbá, hogy az orvosok és természetvizsgálók idei gyűlése után a máramarosi főiskola és Mihályi János ur érdekes tárgyaikat itt is bemutatják. A kiállítók közt meg­jelennek az erdélyi szász muzeumok is, t. i. a Bru­ckenthali-féle, a segesvári, szász-régeni és a beszter­czei gyűjteményeik ide vágó része. — Deák síremléke ügyében Budapest főpol­gármestere több olasz községet fölszólított, hogy a jelentékenyebb síremlékek rajzait küldjék be. Fer­rara községe e megkeresés folytán egy nagy müvet küldött be, mely az ottani temető leírását tartal­mazza több emlék rajzával. A polgármester köszönő levelet irt ezen hatóságnak s magát a müvet átadta az országos Deák - emlékbizottságnak használat végett. — Huszár Adolf szobrász közmegelégedésre készité el Gyulai Ferencz kolozsvári elhunyt derék színész mellszobrát, melyet az erdélyiek kegyelete és áldozatkészsége hozott létre. Kolozsvár közgyű­lése — Szász Domokos lelkész indítványára — közelébb azt is elhatározta, hogy a felállítás költ­ségeit a városi pénztár fogja födözni. — Szegednek az árvízvédelem 140,000 forint költséget okozott, s ennek fedezésre és a percsora­töltés stb. kijavitására liarmadfélszázezer forint kölcsönt akar felvenni a kormánytól. — öngyilkosság. Dedinszky József Csanád­megye alispánja, s négy izben a nagylaki kerület képviselője, e hó 2-kán, Makó mellett, Apátfalván. pisztolylyal szivén lőtte magát. Kétségbeesésének oka zilált anyagi helyzet volt, és a kezelése alatt levő pénzekből is hiányzott neliány ezer forint. Az eset mindenkit mélyen meghatott, mertDedinsz­kit szerették. Nejét levélben értesítette szomorú elhatározásáról. „Becsületérzésem nem engedi, hogy életben maradjak", ezt irta nejének. Szobája Íróasztalán egy hírlap szélén ez a pár sor volt olvas­ható : „Ma kétszer akartam kivégezni magamat és hasztalan! Mért kell ennyit szenvednem! Most jobban fogok czélozni!" A boldogtalan ember 53 éves korában vált meg az élettől. — Arany! Oraviczán a bányászok, Horváth Lajos szakértő vezetése alatt, bő aranytelepet fedez­tek föl', s mindjárt az első napon kétezer forintnyi értékű nemes érczet hoztak ki. — Egy szerencsés lutris még halála által is szerencsét hozott több lugosi embernek. Élt ugyanis Lúgoson egy Zeithammer nevű adószedő, ki a mult években egymásután három (8000, 12,000 és 14,000 frtos) ternót ütött meg. Ez az ember most­a napokban meghalt. Több lugosi ur a szerencsés lutrizó halálából tőkét csinált. Betették a lutriba korát (53), születése napját (17) és halála napját (30), még pedig távirati uton, mert kifogytak az időből. A legujabb budai húzáson a három szám kijött, s a lugosi urak 48,000 frtot-nyertek. A saját­ságos véletlen Lúgos lakosait meglehetősen feliz­gatta. — Fürdő-megnyitás. Siófokon a Végli Ignácz Balaton-füdője, mely hullámaiért igen kedvelt, már megnyílt, s miután a fürdő elérte a szükséges víz­magasságot, látogatják is már sokan. — Az országos szinészeti tanodában a jövő tanfolyamra jelenkezők beiratására f. évi augusztus 14., 15., 16., 17., 19-ik napjai tűzetnek ki; jelent­kezhetni e napokon 9-től 12 óráig, a szinészeti tanoda irodájában (kerepesiut, nemzeti színház bér­háza, III-ik emelet, 18-ik ajtó.) A felvételi vizsgák aug. 21 - én és 22 -én tartatnak. Később j elentkezők csak abban az esetben vétetnek fel, ha feltűnő képessé­get sejtetnek és elfogadható okkal igazolják elkésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék